Hoffmann Miklós
Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ
Az eddigi differenciálgeometriai fejezetekben a görbéknek szinte kizárólag azon tulajdonságait vizsgáltuk, melyek egy pontban, vagy annak elegendően kis környezetében érvényesek. Köszönhető ez főképp a vizsgálat módszerének, a differenciálszámításnak, ami pontbeli eljárás. Ebben a fejezetben néhány olyan tulajdnoságot, eredményt ismertetünk, melyek a görbe egészére vonatkoznak, azaz globális eredmények.
Az egyik legrégibb globális eredmény a síkgörbékkel kapcsolatban annak megválaszolása, hogy azonos kerületű egyszerű (azaz önátmetszés nélküli) zárt görbék közül melyik határolja a legnagyobb területet. Már a görögök is vizsgálták a problémát, sőt az eredményt is ismerték, nevezetesen azt, hogy a kör a keresett görbe. A tétel egzakt bizonyítása azonban sokkal később született és Weierstrass nevéhez fűződik.
6.1. Tétel. Legyen adott egy egyszerű, zárt görbe, melynek kerülete (ívhossza)
, az átala határolt terület pedig
. Ekkor
és az egyenlőség akkor és csakis akkor teljesül, ha a görbe kör.
Bizonyítás. Legyen
az egyszerű, zárt görbe ívhossz paraméter szerinti felírása. Tekintsünk egy tetszőleges irányt és vegyük a görbe ilyen irányú két érintőjét, melyek egymástól a lehető legtávolabb vannak, legyenek ezek az egyenesek
és
. Nem megy az általánosáság rovására (paramétertranszformációval elérhető), ha feltesszük, hogy az
egyenes a görbét az
pontban érinti. A görbe tehát a két egyenes közötti sávban van, melybe berajzolunk egy
kört is úgy, hogy
és
érintse. A kör sugara legyen
, tehát a két egyenes távolsága
. Parametrizáljuk úgy a kört, hogy az
koordinátafüggvénye megegyezzen a görbe
koordinátafüggvényével:
.
6.1. ábra. A 6.1. tétel bizonyítása
Felhasználjuk azt, hogy az egyszerű, zárt síkgörbék által határolt
területet felírhatjuk a koordinátafüggvények segítségével:
Ugyanez a körre nézve
Ebből
mivel a körben a sugár éppen az
és
koordinátafüggvények négyzetösszegének négyzetgyöke, azaz az utolsó integrandus éppen a konstans
.
Tudjuk, hogy két pozitív szám mértani közepe kisebb vagy egyenlő a számtani közepüknél, így
Így négyzetre emelés után
és ezt akartuk bizonyítani. Ha feltesszük, hogy az egyenlőtlenségben az egyenlőség érvényes, akkor
teljesül. Így
és
nem függ az egyenes irányának megválasztásától. Ez pedig azt jelenti, hogy a görbe kör.
Megjegyezzük, hogy a fenti tétel érvényes akkor is, ha görbeként megengedünk zárt, egyszerű, folytonos ívekből összefűzött alakzatot is.