Ugrás a tartalomhoz

Alkalmazott Mesterséges Intelligencia

Dudás László (2011)

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

6. fejezet - Összefoglalás, jövőbetekintés

6. fejezet - Összefoglalás, jövőbetekintés

A könyv áttekintő képet kívánt adni a mesterséges intelligencia humanoid robotokat érintő témaköreiről. A témakörök jellegéből következően több téma ismeretanyaga általánosabban is használható, mint pl. a raj-intelligencia alapú optimalizálás, vagy a gépi látás módszerei. A könyv címéhez hűen több konkrét alkalmazást is bemutatott a kapcsolódó mesterséges intelligencia területek elméleti ismereteinek megvilágítására.

A fejlődés, amelynek progresszivitása megkérdőjelezhetetlen, minden területet érint. A robotok mozgásképességének, motorikus lehetőségeiknek perspektívája jól szemléltethető a Big Dog robotkutya eredményeivel. Aki még nem látta, nézze meg itt: http://www.youtube.com/watch?v=W1czBcnX1Ww

Big Dog robotkutya fejlett mozgásképességekkel

A gépkutya az emberek többségét túlszárnyaló járóképességgel rendelkezik, ami mutatja a jövőbeni humanoid robotok fizikális képességeit. A Big Dog a Boston Dynamics fejlesztési eredménye.

A robotok, és különösen a humanoid robotok fejlődésük elején állnak. Az elkövetkező időben a gépi intelligencia társadalmi hatású kutatási és alkalmazási terület lesz. A fejlődés általánosságban is, de a mesterséges intelligencia területén különösen szembetűnő. Az embert legyőző játékgépek, sakkszámítógépek elsőként adtak példát arra, hogy az emberi mentális képességek túlszárnyalhatók mesterséges eszközökkel. A kérdés úgy merül fel, tud-e az ember önmagán olyan hatékony és gyors változtatásokat végezni, amely felveheti a versenyt a gépi intelligencia fejlődésével. Erre még nem ismert a válasz, de a biológiai rendszerek stabilitása sötét jövőt sejtet.

A szerző a

A természetes evolúciót felváltja a mesterséges evolúció.

mondásával összegezte kialakult véleményét a kérdéssel kapcsolatban.

A kérdések középpontjában természetszerűleg az ember legtöbbre tartott képességének, az intelligenciájának modellezése áll. A nem is olyan távolinak jósolt jövőbe való tekintést Raymond Kurzweil: The Coming Merging of Mind and Machine (A Tudat és a Gép Közelgő Egyesülése) c. cikke alapján végezzük el. A szerző futurisztikusnak tűnő gondolatait érvekkel, számításokkal próbálja alátámasztani.

Kurzweil szerint a gépi intelligencia a század első felében meg fogja haladni az emberét. Negyed századon belül a gépek birtokolni fogják a teljes emberi intellektust, emóciókat és szakértelmet, a zenétől kezdve egyéb kreatív képességeken át a fizikális képességekig. Érzésekről fognak bizonyságot tenni és nagyon meggyőzőek lesznek, amikor hozzánk szólnak. 2020 táján egy ezer dolláros PC legalább az emberi agy képességének megfelelő teljesítménnyel fog rendelkezni. 2029-re az intelligenciát leképező szoftver nagymértékben finomodni fog és az átlagos személyi számítógép ezer emberi agy teljesítményét fogja nyújtani. Ha egyszer a számítógépek elérik az emberi intelligencia szintet, szükségszerűen túlhaladnak rajta. Például, ha én franciául tanulok, nem tudom készen lementeni a megtanultakat mások számára. Ez az emberi agy működésével magyarázható. Azonban a nembiológiai kreációk számára rendelkezésre fog állni ez a képesség és könnyen meg fogják tudni osztani a tudásukat további millió gépi intelligenciával. A nembiológiai egyedek nem csak a saját kollektív tudásukkal fognak rendelkezni, hanem birtokolni fogják az emberekét is. Amint ez megtörténik, nem lesz továbbá éles különbség az ember és a gép között.

A neurális implantátumok eddigi eredményei alapján várható, hogy 2020 táján ezek növelni fogják az érzékelési képességeinket, a memóriánkat és fokozzák gondolkodási képességeinket. 2030 körül, ahelyett, hogy felhívnánk a barátunkat telefonon, képesek leszünk résztvenni egy virtuális mozambiki túrán, mely nagyon magával ragadónak fog tűnni. Bármilyen élményt képesek leszünk megtapasztalni – üzleti, társasági, szexuális – valakivel, aki valós, vagy szimulált, beleértve a fizikai közelséget is.

Az előrejelzések hiteléül fel kell ismerni, hogy az információs technológia exponenciálisan fejlődik. Egy exponenciális folyamat lassan indul, de nagyon felgyorsul.

A technológiai fejlődés is, a biológiaihoz hasonlóan, lassan indult, de napjainkra elért a meredeken emelkedő fázisához. Elődeinknek évezredekbe tellett felismerni azt, hogy a mindkét oldalán megélezett kő hasznos lehet. A technikatörténetből jól ismert fejlődés egyre gyorsabb, és napjaink meghatározó jelenségének, az Internetnek a kifejlődéséhez elegendő volt 20 év. Tíz évvel ezelőtt még alig volt, aki keresőgépet használt volna.

A számítástechnika is hasonló növekedési görbét mutat. Az elmúlt pár évtized jellemző alakulását a Moore törvény kellően pontosan előrejelezte.

Processzorok tranzisztorokkal kifejezett összetettségének időbeni növekedése logaritmikus léptékkel ábrázolva

2019-re ez a technológiai lehetőség kimerül, azonban már itt vannak az új technológiák, melyek biztosítják az exponenciális fejlődés folytatódását. Sokrétegű csipek, sokmagos processzorok, nanocsöves áramkörök, optikai számítás, kristály- és molekuláris számítás.

Kilencven évig tartott, amíg egy ezer dolláros számítógép elérte az egy millió másodpercenkénti utasítás végrehajtási sebességet. Ma naponta ennyivel nő a kapacitásuk.

Az agy már felmért részének számítási teljesítményéből kiindulva mondhatjuk, hogy 2020-ra egy 1000 dolláros PC az emberi agy teljesítményével lesz összemérhető. 2055-re egy 1000 dolláros gép a teljes födi lakosság agyi teljesítményével lesz összemérhető.

Mindez a számítási teljesítményre értendő, amely szükséges, de nem elégséges az emberrel összemérhető intelligenciaszint eléréséhez a gépek által. Nagyon nagy a jelentősége az intelligencia szoftverének is. Egy ilyen szoftvert nem könnyű elkészíteni, bár jó útnak tűnik a mesterséges neurális hálók és a genetikus algoritmusok révén a természet lemásolása. Az elképzelésekben az emberi agy lemásolása szerepel, ehhez azonban azt fel kell tárni, be kell ’szkennelni’. Erre már vannak kezdetleges lehetőségek, pl. a mágneses rezonancián alapuló leképezés. A növekvő felbontások megteremthetik a lehetőségét a finom idegi szerkezetek feltárásának. Bizonyos eredmények várhatók a nanorobotoktól is, melyekkel belülről szerezhetünk információt. Az agy neurális finomságú feltárásában vannak részeredmények, mint pl. az agyi hangfeldolgozás korai fázisának felderítése.

Az agyi szerkezet feltárása mellett egy érdekes lehetőség az agy ’beszkennelése’ abból a célból, hogy lementsük a tartalmát.

Az eddig eltelt hatalmas idő jó volt arra, hogy kifejlődjön az emberi intelligencia és megalkossa a következő generációt ( a gépi intelligenciát). A következő időszak a robotoké, hogy kifejlesszék az őket leváltó generációt.

Ez a jövő a robotoké. De felmerül a kérdés: jövő ez számunkra, emberek számára?

Mindenesetre büszkeséggel tölthet el bennünket a tudat, hogy egy igen izgalmas időszakban élünk: a szingularitás, az emberi agy meghaladása lehetséges éveiben.