Prev
Next 
3. Az elméleti rendszerek hierarchiája
Tanulási célok
A valós világ hierarchikus felépítésének szintjei

Az elméleti rendszerek hierarchiája

Boulding véleménye szerint az általános rendszerelmélet felépítéséhez két egymást kielégítő lehetőség kínálkozik. Az egyik esetben megpróbálják kiemelni a különböző tudományokban felbukkanó általános jelenségeket és az ilyen jelenségek ismeretében általános modellek kiépítésére tesznek kísérleteket. A másik esetben az elméleti rendszereket bonyolultságuk szerint olyan hierarchiába rendezik, amely megfelel a különböző területekhez tartozó "egyedek" bonyolultságának. A valós világ hierarchikus felépítésének szintjeit Kenneth Boulding (1971) az alábbiak szerint javasolja:
  1. A statikus struktúrák szintje
    Az ide tartozó rendszereket struktúrájuk, geometriai elrendezésük határozza meg. Ide tartoznak a hidak, a kristályszerkezetek. De ez a szint a világegyetem földrajza és anatómiája, magába foglalja az atomszerkezet sémájától a csillagvilágig, a különböző statikus struktúrákat. E struktúrák pontos leírása nélkül nem létezhet semmiféle funkcionális vagy dinamikus elmélet.
  2. Dinamikus rendszerek szintje
    Ennek a szintnek a fő jellemzője az anyag és energiaáramlás, a meghatározott mozgás. Ide tartoznak a technikai rendszerek nagy csoportjai, a kémiai és fizikai elméletek jelentős része.
  3. Irányított rendszerek szintje
    Ezen a szinten van az információ továbbításának és feldolgozásának fő jellemzője, a zártláncú vezérlés. Ide tartoznak a technikai szabályozórendszerek, a gazdaság különböző területei.
  4. Nyitott rendszerek szintje
    Az ide tartozó rendszerek fő jellemzője, hogy a környezet hatására nem csak válaszolnak, hanem saját struktúrájuk megváltoztatásával alkalmazkodni is képesek. Ide tartoznak például az adaptív szabályozórendszerek, biológiai sejtek.
  5. Alacsonyrendű elő szervezetek szintje
    Ennek a szintnek a jellemzője a differenciált, de egymástól függő funkcionális részek, a programozott növekedés, szaporodás. Ide tartoznak a növények.
  6. Állatok szintje
    Az ide tartozó rendszereknél az agy vezérli a teljes viselkedést, kialakul a tanulás képessége. Ide tartoznak az állatok.
  7. Emberek szintje
    Ide tartoznak a rendszerként felfogott emberi lények. Ilyen értelemben a főbb jellemzők: az öntudat, szimbolikus nyelv, a tudás tudása.
  8. Társadalmi, kulturális rendszerek szintje
    Ide olyan nagy szervezettségű rendszerek tartoznak, amelyben az egyedi ember társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerében mozog. Főbb jellemzők: kommunikáció, szerepek, értékek átvitele. Ilyen rendszerek például: családok, klubok, nemzetek.
  9. Transzcendentális szint
    Földieken túli viszonylatok. Például: előttünk ismeretlen makrorendszerek a világegyetem távoli részeiben.
Boulding elképzelése alapján az általános rendszerelmélet a rendszereknek egy olyan vázát képezi, amelyre ráépíthetők a különböző tudományágak úgy, hogy megkapjuk a tudás rendezett és koherens felépítményét.
 Prev
Next