Ugrás a tartalomhoz

Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe

Dublecz Károly (2011)

Pannon Egyetem

1. fejezet - Bevezetés

1. fejezet - Bevezetés

Közismert, hogy a megfelelő táplálkozás az egészséges élet egyik alapvető feltétele. Táplálékaink biztosítják a létfenntartáshoz, a növekedéshez, és a fizikai tevékenységekhez szükséges táplálóanyagokat.

Testünk minden sejtje energiát igényel, amelyet döntően táplálékaink glükóz- és zsírtartalma biztosít. A strukturális fehérjék, a zsírok és a csontok felépítéséhez szükséges táplálóanyagok úgyszintén a táplálékokkal jutnak be a szervezetünkbe. A szervezetünkben lévő számtalan enzim felépítéséhez és működéséhez emellett vitaminokra és ásványi anyagokra is szükségünk van.

Manapság a fejlett országokban a várható élettartam hosszabb, mint korábban, az emberek többsége azonban továbbra sincs tisztában az alapvető táplálkozási összefüggésekkel. A média által közvetített, táplálkozással kapcsolatos információk többnyire felszínesek, számos esetben tudományosan nem megalapozottak és reklám célokat szolgálnak.

Napjainkban a fejlett országokban biztosított a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék ahhoz, hogy teljes egészében fedezze az emberek energia, fehérje, ásványi anyag és vitamin szükségletét. A fő probléma a „fejlett” országokban éppen abból adódik, hogy a legtöbben többet esznek annál, mint amennyi a szükségletük fedezéséhez elegendő lenne. A mozgásszegény életmód következtében főleg az emberek energia-felvétele haladja meg a kívánatos szintet, táplálékaink a kívánatosnál több zsírt és cukrot tartalmaznak.

A XX. század elejére jellemző angolkór és a vashiányos vérszegénység előfordulási gyakorisága a fejlett országokban minimálisra csökkent. A napjaink népbetegségének számító szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések kezelése és előfordulásuk mértékének visszaszorítása lényegesen nehezebb. Az említett betegségek kialakulásában a táplálkozásnak is fontos szerepe van. A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatában a táplálkozás szerepe hozzávetőlegesen 30%-ra tehető. A nagyszámú kutatások ellenére azonban továbbra is sok a bizonytalanság a táplálkozás és az említett betegségek, mortalitási tényezők kialakulása közötti kapcsolat terén.

Összehasonlítva a jelenlegi és a múlt század elejére jellemző táplálkozási szokásainkat megállapítható, hogy az emberek ma több cukrot, kevesebb keményítőt, több zsírt, kevesebb rostot, több húst, kevesebb növényi fehérjét, több alkoholt és lényegesen több energiát fogyasztanak, mint amennyire ténylegesen szükségük van. Ezek a változások valamennyi fejlett társadalomra jellemzők. A helytelen táplálkozás legközismertebb megnyilvánulási formája az egyre nagyobb méreteket öltő túlsúlyosság, a szív és érrendszeri betegségek, a táplálkozásra is visszavezethető daganatos betegségek, továbbá a cukorbetegség arányának megemelkedése.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az említett betegségek kialakulásában az emberek életmódváltozásának is döntő szerepe van. A mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás hiánya szerencsétlen módon találkozott az utóbbi évtizedekben az életszínvonal emelkedésével és az ebből adódó többletfogyasztással.