Ugrás a tartalomhoz

Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe

Dublecz Károly (2011)

Pannon Egyetem

3. fejezet - Az állati termékelőállítás etikai és környezetvédelmi aspektusai

3. fejezet - Az állati termékelőállítás etikai és környezetvédelmi aspektusai

Az etikai kérdések egyike arra vonatkozik, hogy az embernek nincs joga kizsákmányolni és táplálék-előállítás céljából tartani az állatokat. Az állattartás elleni etikai aggályok azonban kisebb mértékűek, ha az állatokat nem kell levágni, hanem csupán azok termékeiket, így a tojást, a tejet, vagy a gyapjút hasznosítjuk. Nő az állatvédők tiltakozása azonban akkor, ha az állatokat természetellenes, rossz körülmények között tartják, így folyamatos stressz hatásoknak teszik ki.

Egy másik fajta etikai érvelés, hogy azokat a növényi eredetű takarmányokat, amelyek emberi táplálékként is szerepet játszanak nem szabad az állatok takarmányozására fordítani addig, amíg a világon több százmillió ember éhezik. A fejlett országokban a megtermelt gabona átlagosan 70%-át használják fel takarmányozási célra, de még a fejlődő országokban, beleértve azokat is, akik élelemhiányban szenvednek, jelentős földterületeken termesztenek takarmánynövényeket. A Föld egészét tekintve az egy főre jutó, takarmányozási célból termesztett gabonamennyiség 115 kg-ot tesz ki évente. Ez a skála 4 kg-tól (India) egészen 600 kg-ig (USA) terjed.

Az intenzív állati termék előállítás ellen környezetvédelmi szempontok miatt is tiltakoznak. A túlságosan intenzív legeltetés egyes növényfajok kipusztulásához, a természetes növénytársulások, a biodiverzitás, csökkenéséhez vezethet. A növekvő legeltetési igény a világ különböző részein erdők kiirtását eredményezheti. Az intenzív állattartás következtében képződő jelentős mennyiségű trágya is felvet környezetszennyezési problémákat, a kérődzők által kibocsátott metán pedig üvegházhatású gáznak tekinthető.

Az állati eredetű élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatban az utóbbi évtizedekben számos olyan botrány látott napvilágot, amelyek megrengették a vásárlók bizalmát. Ilyen volt például a kergemarhakór (BSE) megjelenése, a dioxin vagy hormontartalmú húsok forgalomba kerülése és az állati termékekkel összefüggő zoonózisok, mint például a Salmonella vagy Campylobacter okozta fertőzések. Ezek megelőzése és az előfordulásuk kockázatának csökkentése érdekében számos intézkedés történt az Európai Unióban és az USA-ban is. Az élelmiszerbiztonság kérdése a fentiek miatt az állati termékek esetében is az egyik legfontosabb értékmérővé lépett elő.