Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

1. fejezet - A JUH TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE

1. fejezet - A JUH TARTÁSA ÉS TENYÉSZTÉSE

A juhtenyésztés jelentősége és történeti áttekintése (Polgár J. Péter és Toldi Gyula)

A juhtenyésztés jelentősége (Polgár J. Péter)

A juh az egyik legsokoldalúbban hasznosítható háziállatunk. Húsa, teje értékes élelmiszer, gyapja és gereznája fontos ruházati alapanyag. Melléktermékei is széles körben felhasználhatók (bélből hegedűhúr, sebvarrócérna, szaruképletekből dísztárgyak, gombok, fésűk, csontból enyv, takarmány, a gyapjúzsír lanolinjából kozmetikumok alapanyagai készíthetők).

Nagyszámú fajtája alakult ki, a hasznosítási irányok a helyi adottságokhoz és a piaci igényekhez igazodtak. Többnyire ott terjedt el a juhtenyésztés, ahol más állatfajok, fő-leg a szarvasmarha, nem tartható gazdaságosan. Ilyenek a száraz, szikes, nagy kiterjedésű, de kis fűhozamú, vagy kopár hegyvidéki legelőkkel rendelkező területek. A juhtenyésztés elsődleges célja a szövet készítésére alkalmas, finom gyapjú termelése volt. Ez a hasznosítási irány csak ott lehet jelentős, ahol hatalmas legelőterületeken nagy állományok tarthatók, mi-nimális eszköz- és munkaerő-ráfordítással.A juhhús fogyasztása az egyes kontinenseken, területeken eltérő volumenű. Az extenzív legeltetéses juhtartás mellett intenzív, abrakos hizla-lással is állítanak elő vágójuhokat. A tejtermelés elsősorban azokban az országokban jelen-tős, ahol a földrajzi adottságok a tejtermelő tehenészetek számára nem kielégítők. A juhtejből készült termékek kedvező ára miatt belterjes körülmények között intenzíven termelő juhásza-tok létrehozása is gazdaságos lehet.A juhtenyésztés gazdasági előnyeit a faj biológiai adottságai jelentik: → hasznosítja a más állatfajokkal nem legeltethető, alacsony fűhozamú gyepterületeket (ősgyepek, feltétlen juhlegelők), → jól értékesíti az alacsony táplálóértékű, nagy rosttartalmú takarmányokat, melléktermékeket, → fehérjeszükségletének 30-35%-a NPN anyagokkal biztosítható, → kellő szaporasága, rövid vemhességi ideje, a bárányok gyors fej-lődési erélye miatt fajlagos hústermelése kedvező, a bárányok választása után → fajtától és takarmányozástól függően - 50-150 l tej fejhető egy laktációban, miközben az anyák újra vemhesíthetők. A juh szerepe kiemelkedő lehet az okszerű környezetvédelem, környezetgazdálkodás, bio-termelés feladataiban. Extenzív körülmények között is export árualap előállítást tesz lehetővé.

A juhtenyésztés történeti áttekintése (Polgár J. Péter)

A Föld juhtenyésztése

A mintegy tízezer éve történt háziasítás óta szerte a világon széles éghajlati határok, különböző természeti és gazdasági körülmények között tartják, tenyésztik a juhokat. Föníciai és görög városállamok voltak az első finom gyapjút előállító fajták hasznosítói. A római korban alakultak ki az okszerű takarmányozás, tenyészkiválasztás alapvető eljárásai. A legnagyobb fejlődés a termék előállításban az észak-afrikai eredetű „merinó” juhok Dél-Európa irányából történő behozatala és továbbtenyésztése nyomán állt elő. A kiváló minőségű gyapjú előállítása a földközi tenger menti országokban, majd egész Európában elterjedt. A kézi munka, a manufaktúrák termelése Angliában, a XII-XV században a gyapjúfonás és szövés elterjedésével és fejlődésével komoly iparágat alapozott meg. Az ipari forradalom, a szövő és fonóipari gyárak létrejötte jelentősen megnövelte a gyapjú iránti igényt. A nemesítő munka is követte ezt, fajták egész sora alakult ki ekkor. A kontinensen a XVIII. században fésűsgyapjút termelő fi-nomgyapjas merinó tenyészetek (rambouillet, negretti, elektoral-negretti) alakultak ki és jelölték ki a fejlődés irányát. A rendkívül jövedelmező piacon a XIX. század elejére megjelent a Ausztrália, az Amerikai Egyesült Államok, majd Új-Zéland is. A gyapjútermelés „virágkora” Ausztrália ( 1. kép ), USA, Új-Zéland színre lépésével (1800-) azonban a század végére leáldo-zott. A tengeri hajózás fejlődésével arányosan a telítődtek piacok. Újra előtérbe került a juhok hústermelése, amit részben a gyapjútermelő állományok húsirányú átkeresztezéséből előállított fajtákkal (cross-breed) értek el. A világ 10 legjelentősebb juhtartó országa a Földállományának mintegy felével rendelkezik ( 1. táblázat ).

Hazánk juhtenyésztése

A juhtenyésztés egyike volt a magyar állattenyésztés hagyományos ágazatainak. A vándorló magyarság útja során a Kaukázustól északra fekvő füves puszták népeinek juhfajtáihoz hason-ló, kiváló járásképességű juhokat tartott. A rövid, finom pehelyszálak mellett ezeknek a bundája hosszú felszőröket is tartalmazott (kevert gyapjú). A mai fajták közül ezeket a jellegze-tességeket a racka mutatja. A racka gereznájából bunda (suba), nemez, bekecs, föveg, gyapjából cserge (takaró) készült. Őseink a honfoglaláskor jelentős számú juhot hoztak magukkal, de az itt élő szláv és avar népek is tartottak juhokat. Az ősi, szilaj pásztorkodás télen-nyáron szabadtartást jelentett. Ez a juhtenyésztésben – hagyományait tekintve- egészen a XX. század elejéig nyomon követhető. A megszilárduló feudalizmusban az állatállomány tulajdonlása és gondozása egyre inkább elvált egymástól. A juhászok vezetője a számadó juhász, keze alatt bojtárok dolgoztak. A fejlődő növénytermesztés és az egyre inkább letelepülő gazdálkodás (majorságok), az okszerű takarmányozás javította a termékek előállításának hatékonyságát. A juhtenyésztés fénykora a 18. század végétől a 19. század közepéig tehető. A nagy nemesi csa-ládok által vásárolt finomgyapjas (merinó) juhok állományai rendkívül jövedelmező gyapjú-termelést tettek lehetővé. A történelmi Magyarország akkori területén kb. 15 millió, az ország mai területén, 1869 végén mintegy 7,2 millió juhot tartottak. A gyapjú kiváló exportcikk, be-vétele meghaladja a vágómarha, sőt adott években a gabona árbevételét is. A gyapjú világpi-aci pozícióinak gyengülése azonban itt is megjelenik, és a juhállomány 1911-re 2,4 millióra apadt. A nagyarányú csökkenést az európai piacokon megjelenő olcsó és jó minőségű tenge-rentúli gyapjú miatti árzuhanás és a hazai legelőterületek más hasznosításba vonása okozta. Ezzel egyidejűleg jelentős fajtaváltás következett be. A hosszúgyapjas hazai juhfajtákat foko-zatosan felváltották a textilipar által inkább keresett rövidgyapjas fajták. Az I. világháborút követően a juhállomány tovább csökkent. A két világháború között az ország juhállománya 1,5–2,0 millió között volt. Tovább javult a fajtaösszetétel, és 1942-re már az állománynak közel 90%-a volt rövidgyapjas fajta.

A juhtenyésztés jellemzően a nagybirtokokhoz kötődött. A két háború közötti időszakban a juhállománynak több mint a fele az 1000 kat. holdnál nagyobb földterülettel rendelkező uradalmakban volt. A juhnak három fő – hús, gyapjú és tej – hasznosítási iránya közül a különböző időszakokban a hasznosítás más-más formája került előtérbe. A 19. századig a hús, majd a gyapjú volt a hasznosítás elsődleges iránya, a tenyésztés célja. A két világháború között kormányzati intézkedések történtek a juhtej termelésének növelésére. Az 1930-as évek végén az anyajuhoknak már mintegy a felét fejték. Hazánkban a II. világháború után a juhállomány létszámának növelése mellett a textilipar gyapjúval való ellátása volt a fő feladat. A gyors ütemű állománynövekedés lehetővé tette, hogy az 1945. évi 328 ezres létszámot 1950-re 1.049.000-re növeljük. Az 1970-es és 1980-as években a tenyésztés a vágójuh, különösképpen a pecsenyebárány előállítására irányult. A vágójuh termelés az 1980-as évek közepére, a megelőző 20 évhez képest mintegy 50–60%-kal nőtt, míg a gyapjútermelés, az állomány nagyságának ingadozását követve gyakorlatilag alig változott. A juhtejtermelés mindinkább jelentéktelenné vált, az anyajuhoknak egyre kisebb hányadát fejték ( 2. táblázat ). A hazai juhállomány későbbi jelentős csökkenését a gyapjú és a vágójuh iránti piaci érdeklődés további visszaesése okozta. A gyapjú termelői ára 1991-ben az előző évinek a felére zuhant, majd még mélyebbre. A vágójuh értékesítési ára is jelentősen visszaesett. A következő változás a 2004 évi uniós csatlakozás időpontja volt ( 3. táblázat ). A tenyésztők a várható támogatott anyajuh létszámot (1 147 000 egyed) elérő állománnyal kezdték meg az EU keretein belüli termelést. Az export-import egyenleg pozitív, ami egyértelműen a pecsenyebárány előállítás pozitív szaldójának eredménye. Éves szinten mintegy 600-700 ezer élő bárány és 0,5 ezer tonna vágott termék kerül exportra. Hazánk önellátási szintje juhhúsból az EU-ban az egyik legmagasabb, több mint 300%. Ugyanakkor a fogyasztásunk rendkívül alacsony, 0,5 kg/fő. Ezzel együtt a juhágazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékének nem egészen 1%-át adja, az állattenyésztésen belüli aránya pedig mintegy 2%. Juhtenyésztésünk alapvető sajátossága a sokirányú termelés /gyapjú-, hús- és tejtermelés/, amely - a világon egyedülállóan - mintegy 95%-ban merinó fajtacsoportba tartozó állománnyal folyik. A magyar merinó tenyésztése a XVIII. században kezdődött, de a tenyészcél állandó változása miatt a mai napig igen heterogén állomány alakult ki. A rendszerváltás utáni gazdasági nehézségeink ellenére is bebizonyosodott, hogy igény van a juhtenyésztésre. Kereslet van termékeire, számos értékes állati terméket és nyersanyagot szolgáltat ( 4. táblázat ). A jelenlegi helyzetben is jelentősége van a következők miatt: → olyan mezőgazdasági területeket és melléktermékeket hasznosít, amelyet más állatfajokkal nem, vagy csak kis mértékben volna lehetséges, → viszonylag gyorsan, kis befektetéssel fejleszthető, → élőállatból, húsból és tejtermékekből jelentős exportot tesz lehetővé, → az ipar számára nyersanyagot szolgáltat /gyapjú, gerezna stb./, ami import-megtakarítást eredményez, → kisüzemi keretek között is eredményesen tartható, tenyészthető, e téren a fejlesztési lehetőségek még kiaknázatlanok, → a vidéki lakosság bizonyos részének munka- és megélhetési lehetőséget biztosít, ezzel a vidék népességfenntartó és helyben tartó képességét növeli, → a tájképi környezet javításában jelentős szerepe lehet, → természetkímélő módon tartható.

A Föld, az Európai Unió és Magyarország juhtenyésztésének helyzete (T. Gy.)

A Föld juhtenyésztésének helyzete

A Föld juhlétszáma (1. ábra) több mint egy milliárd egyedet számlál (2008-ban 1.119,7 millió, bárányok nélkül), amelynek mintegy 18%-át részben tejtermelésre is hasznosítják. Kína a legnagyobb juhtartó (170 millió) a Földön (a Föld juhlétszám 15%-a). Óceánia (Ausztrália és Új-Zéland) a 2. helyre szorult a 10,1%-ot képviselő juhlétszámával, majd követi az EU 8,5%-os nagyságrendű állományával. A Föld juhállománya 0,6%-al, mintegy 7,1 millió egyeddel gyarapodott 2007-ben. A kecskeállomány 850 milliós és 2007-ben megőrizte a 2006. évi szintjét. A Föld juhhús-termelése (2. ábra) 8,9 millió tonna nagyságot ért el 2007-ben (+1,8%) szemben az 5,1 millió tonna kecskehús-termeléssel (+1,4%). Mivel Kína, India, Afrika és Közel-Kelet lényegében magukénak mondhatják a juhhústermelés döntő hányadát, így Új-Zéland és Ausztrália messze elmaradnak a Föld juhhústermelését meghatározó szereptől. A Föld gyapjútermelése (3. ábra) csökkenő, stagnáló tendenciát mutat, 2008-ban 2,2 millió tonna volt. A juhtejtermelés (4. ábra) folyamatosan növekszik, Ázsiával, Európával élen, 2008-ban 9,1 millió tonnát ért el. A juhbőr-termelés (5. ábra) 2006-tól lendületet vett és 2008-ban elérte a 650 ezer tonnát, melyből Ázsia több mint 350 ezer tonnával részesedik.

Új-Zéland juhágazata
Juhállomány

Az új-zélandi juhállomány évek óta csökkenő tendenciát mutat, amely folyamat 2008-ban felgyorsult. A termékenyíthető juhállomány jelentős (-9,5%, -2,47 millió anya) visszaesése volt megfigyelhető, így 2008. június 30.-ára 23,6 millió anyajuhra csökkent, szemben a 2007. évi 26,06 milliós létszámmal. Ez a legerősebb megfigyelt hanyatlás volt Új-Zélandon az 1991-1992. évi időszak óta. Ezen felül, ez a reproduktív állományból való tőkekivonás időszakosan kapcsolódott az állománypótlásra meghagyott jerketoklyók nagyon jelentős, 2008. évi visszaeséséhez, mintegy 15%-os arányban. Az állomány-visszaesés eredményeként, a megszületett bárányok száma is csökkent 13,5%-al. Ez a létszámcsökkenés a juhtartók kivo-nulásának volt köszönhető. Becslések szerint ugyanis, 2008-ban 330 gazdaság állt át a tejelő marha tartására, lévén, hogy a tejszektorra a tartósan kedvező gazdasági helyzet volt a jellem-ző. Ezen kívül, az aszály következtében, amely főleg Új-Zéland keleti oldalát sújtotta, többen felhagytak a juhtartással. Összességében, a reproduktív állomány és a bárányok számának csökkenése eredményeként, az új-zélandi juhállomány 12,2%-al esett vissza.

Vágások és termelés

Az állománycsökkenés ellenére az új-zélandi vágások 5,2%-al (+1,6 millió juh) növekedtek a 2007-2008. évi felmérés során és összességében 33,1 millió állat levágását eredményezték 2007 októbere és 2008 szeptembere között. E növekedés elsődlegesen a reproduktív állományból történő tőkekivonásra vezethető vissza. A gazdaságokban, 2008. június 30.-ig állománypótlásra meghagyott bárányok száma drasztikusan csökkent (-15% körül), így ezek a bárányok jelentősen növelték a levágott állomány nagyságát. Ezen felül, az aszály okozta gondok arra ösztönözték a gazdákat, hogy időben előrehozzák a bárányvágásokat. A levágott bárányok átlagsúlya 460 g/egyed (-2,8%) mértékben, a kissé korábbi vágások okán csökkent. Az új-zélandi bárányhús-termelés így 14800 karkasz-egyenérték tonnával (-2,8%) csökkent.

Árak

A bárányok termelői ára egy egyenletes, tartós csökkenésen ment át Új-Zélandon 2001 óta. 2001 és 2007 között, inflációval korrigálva, ténylegesen 33,6%-al csökkent, amely hanyatlás ösztönözte a termelőket a vágóbárány-termelési szektor elhagyására, és a tehéntej-termelésbe való átváltásra. Az árcsökkenés mértéke, 2007. október és 2008. szeptember közötti időszak-ban, új-zélandi dollárban számolva 5,7%-ot ért el. A selejt juhok termelői ára ismét visszaesett 6,1%-al. A bárányok termelői ára az export árakhoz, a csökkenő, termelt mennyiséghez igazodott. Ezzel szemben, a selejt juhok vágásának növekedése kedvezett az alacsonyabb árak kialakulásának. A vágóbárány termelői ára is hanyatlott 3,2%-al. A 15 kg-os exportbárányok árjegyzése egy erős növekedést mutatott 2008-ban (+21,2% NZ$-ban). Az export ár növeke-dés, Új-Zélandban, a juhállomány csökkenéséhez is kapcsolódott. Valójában, az európai ter-melés csökkenése kedvezett a juhhús magas árjegyzése fenntartásának az EU-ban. Hasonló-képpen, az új-zélandi termelés stagnálása és még inkább a kisebb élősúlyban való értékesítés, hozzájárult a kínálat hanyatlásához, az árak fenntartásához.

Ausztrália juhágazata
Juhállomány

Az ausztrál juhállomány csökkenése folytatódott, amelyet az ágazatból való tőkekivonás 2008-ban felgyorsított, így a reproduktív állomány 7,6%-al esett vissza 79,2 milliós létszámmal a birtokában. Az ausztrál juhágazat további csapásokat szenvedett még el a szárazság következményeiként 2008-ban, amely mélyen sújtotta az országot 2006 végén és 2007 elején. Ezt a káros éghajlati hatást követte 2006-ban és 2007-ben is a selejt juhok kivágásának fokozott növekedése. A 2008. évre ezek a selejt juhvágások egy újabb csúcsot értek el (+1,3%) további 160 ezer selejt juh kivágásával. A bárányvágások 2007-ben 8,6%-al növekedtek (+1,6 millió bárány a 21,15 millión felül). Válaszul az aszályos időszakra, a vágások számszerű növekedésének előjeleként, az állománypótlásra szánt jerkék kivágásával, megjelent az ága-zatból való tőkekivonás is. 2008-ban, ezt a reproduktív állománycsökkenést követte a bárány-vágások csökkenése is (-5,1%). Azonos időszakban, az Ausztráliában levágott bárányok át-lagsúlya is csökkent 1,6%-al (-330 g/egyed az éves átlagos 20,42 kg/egyed súlyból), maga után vonva a bárányvágások 5,8%, összes élősúlyban való visszaesését.

Juh- és kecskehús kereskedelem

Az új-zélandi juhhús export 2007. évi erős (+8%) növekedése után, 2008-ban ismét bővült 2,2%-al (+8700 tonna), 410200 tonnát képviselve. Ezek, a Közel-Keletre és É-Afrikába irányuló eladások mutatták a legnagyobb növekedést (+5,7%) 2300 tonna többlettel. Az ázsiai piac szintén tiszta emelkedést mutatott (+3,1%, 2150 tonna). Mindazonáltal, az EU maradt továbbra is Új-Zéland elsőrendű piaca a 46,7%-ot képviselő, 2008. évi exportjával (+0,9%, 191 500 tonna). Az ausztrál juhhús-exportok újra növekedtek 1,1%-al, pótolva a 2007. évi aszálynak köszönhető visszaesést. Ezek az eladások Kína felé (+6850 tonna, azaz +2,8%), Közel-Kelet és Észak-Afrika (+3950 tonna, azaz +4,9%) felé voltak a legjelentősebbek.

Előrejelzések 2009-re

Új-Zélandon a bárányárak emelkedése okán remélhető az ágazatból való tőkekivonás lassulása és az állomány stabilizálódása. Ezzel szemben a hústermelés visszaesése várható a korábbi reproduktív állomány csökkenése miatt, továbbá a selejt anyák, illetve az állománypótlásra szánt jerkék vágása is mérséklődik. A bárányvágások tehát jelentősen csökkenni fognak 2009-ben, éreztetve hatásukat a juhhús-termelésben és az exportban. Ezzel szemben a felnőtt juhhús exportok nőni fognak, és várhatóan főleg a Közel-Kelet felé irányulnak. Az Európába irányuló legértékesebb exportok várhatóan fennmaradnak és folytatódik az érdeklődés a hűtött húsok iránt és csökken a mélyhűtött húsok aránya. Ausztráliában az állománycsökkenés folytatódni fog 2009-ben, de kevésbé, mint az elmúlt aszályos évek során. Mindazonáltal a fokozatos állománycsökkenés következményeként, a juhhús-termelés, így az ausztrál export visszaesése várható. Európában kedvezőtlen hatással lesz a juhhús-termelésre az ágazatból való tőkekivonás, továbbá a CAP által bevezetett, a termeléstől külön választott támogatási rend-szer. A 2006-ban megindult tőkekivonás lassulni fog 2009-ben, éppúgy, mint az állomány-csökkenés mértéke. Ebben az összefüggésben a csökkenő hazai termelés, az import kvóták, de különösen gyengülő kereslet, az európai fogyasztás valószínűleg újra csökkenni fog 2009-ben. 2009-ben, várhatóan, több ország gazdasági válsága nem kedvez a globális juhhús kereskedelemnek.

Európai Unió juhtenyésztésének helyzete

Állatállomány

A juhállomány csökkenése 2008-tól fokozódott Európában ( 5. táblázat ), különösen az EU-15 szintjén, ahol az állomány 6,2%-al esett vissza, miközben a román állomány 10,3%-os növe-kedést mutatott. Ez utóbbi fejlemény lehetővé tette a juhállomány 6,1%-os növekedését az új EU tagok szintjén. Az ír juhállomány az EU új, a termelés-támogatás szétválasztási politikája következtében, 2004. és 2007. között elveszítette létszámának negyedrészét, több mint 1 mil-lió egyedet. Az ágazatból való tőkekivonási folyamat 2008-ban is folytatódott, így a reproduktív állomány 5,1%-al csökkent (-35.000 anyajuh). Az Egyesült Királyság állatállománya szintén hanyatlásnak indult és 830.000 anyajuhot veszített el (5,6%). A spanyol állatállomány ugyancsak összeomlott, mivel 1.400.000 anyajuhval csökkent (-8,4%). A 2008-as évben öszszességében az EU-15 reproduktív állatállománya 2.700.000 anyajuhval lett kevesebb (-4,5%). Ez a visszafejlődés nagymértékben érintette a 2009-es évben a juh termék-előállítást. Az új tagok közül egyedül a román állatállomány növekedett jelentősen (+390.000; +5,4%). Az EU-27 állománya összességében 2.370.000 juhval csökkent 2008-ban (-3,4%), a létszám 68.038.000.

Termelés – vágások

Az EU, a termelés-támogatás szétválasztási politikája okán, Spanyolország -13,1%-al, Egyesült Királyság -5,7%-al, és Írország -6,6%-al csökkentette a termelését, így az európai termelés, 2009-ben 5,5%-al (-976.000 t) esett vissza. A két utóbbi országban, a juhok elektronikus jelölésének bevezetése a juhtartók elkedvetlenítését eredményezi. A tejtermelés, Görögország (-2,2%) és Olaszország (+2,3%) tejtermelő-zónáiban sokkal kedvezőbb helyzetben van.

Kereskedelem
Élőállatok

Románia EU-hoz való csatlakozásától kezdve, az ún. „harmadik országok” élő juh vásárlása csekély mennyiséget képvisel. Az új EU Tagországokból származó, közösségen belüli élőállat vásárlás körülbelül 1%-al növekedett. A „harmadik országok” felé történő közösségi export 5,4%-al növekedett, ami a Libanon irányába történő eladások fellendülésének köszönhető.

Hús

A juhhús európai importja, 2009-ben 4,4%-al csökkent (11.700 t). Egyedül az új-zélandi hús-import 5,9%-al (-13.311 t) gyengült, de még így is 84%-ot képvisel az európai juhhúsimport-ból. Amennyiben Ausztrália termelése tovább csökken, a D-Amerikai import erősen növe-kedne (+60%-ban a csillei hús, +30%-ban argentínai) ( 6. táblázat ).

Termelői árak

Az európai juhhús-termelésben és a juhhús importban kialakult hiány, jelentős áremelkedést eredményezett szinte minden termelő országban. Így 2009-ben, a nehézbárány ára 5,1%-al növekedett (449,4 €/100 kg), amíg a könnyűbárányok 4,9%-os áremelkedést mutattak (637,5 €/100 kg), egyedül Olaszországban csökkent a termelői ár (-2,1%).

Fogyasztás

Az európai termelés (-5,5%) és a hús import (-4,4%) egyidejű csökkenése közvetlenül éreztette a hatását a juhhús-fogyasztásban, ami kb. 5%-al esett vissza. A kialakult húshiányon kívül, a juhhús-fogyasztást kedvezőtlenül befolyásolta az általános gazdasági válság is, így Spa-nyolországban: -12%-al, Írországban: -11%-al és az Egyesült Királyságban -6%-al csökkent.

Előrejelzések 2010-re

A juhágazatban korábban végbement tőkekivonás okán, a juhhús-termelés ismét egy újabb visszafejlődésnek lesz részese 2010-ben. Óceánia juhhús-termelésének visszaesése és a gaz-dasági válság által gyengített belföldi kereslet, várhatóan csökkenő importot fog eredményezni. Így, az európai juhhús-fogyasztás 2010-ben 4,8%-kal csökkenhet, viszont a gyenge kínálat által fenntartott árak, úgy európai szinten, mint világviszonylatban, magasan kellene, hogy maradjanak 2010-ben.

Magyarország juhtenyésztésének helyzete

Magyarországon a juhállomány csökkenése miatt (2009. 12. 1-én 1,224 millió juh, ebből 968 e anya) a juhok felvásárolt mennyisége 5%-kal esett vissza 01-05. hó között az előző év, hasonló időszakához viszonyítva. A felvásárlás eltolódott a pecsenyebárány felé, amelynek a felvásárláson belüli részaránya jelentősen nőtt, míg a tejesbárányé csökkent. Az AKI vágási statisztikája szerint a juhok vágósúlya 15%-kal, ezen belül a bárányé 38%-kal nőtt 01-05. hó között 2009 hasonló időszakához viszonyítva. A vágás bővülése lehetővé tette a juhhús export jelentős növekedését az idén, ezen belül a darabolt juh és bárány, csont nélkül, fagyasztva, termék részesedése 82% volt, amely a román piacra került a KSH adatai szerint. Figyelemre méltó, hogy ezt a terméket az előző években még nem szállítottuk Romániába. Japánba kü-lönleges minőségű egész, vagy fél bárányt exportáltunk növekvő mennyiségben. A jövőben is kívánatos lenne, hogy a magyar bárányok ne élve, hanem feldolgozott formában kerüljenek értékesítésre.Magyarország élőbárány-exportja 8%-kal csökkent az idei év első 5 hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. A kivitel értéke forintban számolva, csaknem 12%-kal esett vissza az alacsonyabb exportárak miatt. A hazai bárány legnagyobb felvevő piaca továbbra is Olaszország, de részesedése az összes exportból 88%-ra csökkent az egy évvel korábbi 92%-ról. Olaszországba 12%-kal kevesebb élő bárányt szállítottunk 01-05. hó között, ugyanakkor Görögországba és Horvátországba nőtt a kivitel. Az olasz piacon, euróban számolva, magasabb volt az elérhető exportár, de Ft-ban kifejezve ez 3%-os csökkenést jelentett a Ft erősödése miatt.Az AKI PÁIR adatai szerint a könnyű és a nehéz bárány ára (6. ábra) 01-07. hó között csaknem azonos volt az előző év, hasonló időszakának átlagával. A bárány ára az idén is a szezonalitásnak megfelelően alakult, az értékesítési főszezonban (Húsvét) az árak elmaradtak az előző évitől, viszont Húsvét után – a korábbi évektől eltérően – a csökke-nés mértéke kisebb volt. Az év 2. fő bárány-értékesítést megelőző időszakában, az olasz kereslet élénkülése miatt, az árak emelkedtek, és magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. Augusztus elején, a Ft, €-val szembeni erősödése ugyanakkor mérsékelheti a hazai bárányok külpiaci értékesítéséből származó bevételt.