Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

Hús

Hús

A hústermelés az elmúlt időszakban elsősorban az állomány növekedésének köszönhető. A legnagyobb termelők Ausztrália és Új-Zéland, a legnagyobb fogyasztók az USA, az Európa Unió és egyes arab országok. Az eltérő fogyasztási szokások miatt különbözőek a minőségi igények. A faggyúszegény, fiatal bárányhúst ( 12. kép ) az igényesebb európai és északamerikai piac igényli elsősorban, míg a nagyobb tömegű, faggyúsabb bárányokat az arab országok vásárolják. Hazai juhhús-fogyasztásunk 0,3-0,4 kg körül alakul. A hústermelés jelenlegi elsődleges terméke az intenzív hízlalással előállított pecsenyebárány, aminek több mint 90%-a élve exportált pecsenyebárányként kerül értékesítésre. Jelenleg is ez a haszonvétel adja az árbevétel legnagyobb hányadát, de tartalékok itt is fellelhetők. Hústermelésben a végtermék előállításban apai vonalként (terminál kosok) a német feketefejű, suffolk, ile de france, charollais és texel fajtákat használjuk. A felnevelt szaporulat növelése a felhizlalható bárányok számát, míg az intenzívebb gyarapodás a bárányok értékesítési súlyát növeli. A jobb izmoltság pedig a magasabb értékesítési árát alapozza meg. A magyar merinó állományok hátránya („R” és kisebb mértékben „O” EUROP minősítés) a vágott testek minősítése esetén egyértelműen kimutatható. Jelenleg több mint 90%-os arányban élő állapotban értékesítjük a bárányokat. Ha vágott és minősített formában kellene a piacra vinni a bárányokat, kedvező értékesítési helyzetünk jelentősen gyengülne.