Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

3. fejezet - A juh faji, biológiai sajátosságai, elnevezései (Toldi Gyula)

3. fejezet - A juh faji, biológiai sajátosságai, elnevezései (Toldi Gyula)

A juh faji biológiai sajátosságai

A juh a párosujjú patások rendjébe, a szarvasmarhafélék családjába, a juhok alcsaládjába tar-tozó kérődző állat. Földünkön, a legnagyobb területen és a szarvasmarha után a legnagyobb létszámban él. A juh elterjedésének mértéke, annak faji, biológiai sajátosságaival magyaráz-ható, melyek közül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: →Kérődző, legeltető tartásmódot igénylő, fáradhatatlan legelő állatfaj.→Száraz vidékek legelőin jól érzi magát, a vizenyős területeket nem kedveli. →Keskeny arc-orri részével, mozgékony ajkaival a legelő füvét tőből képes lelegelni, a szénából a finom levélrészeket kiválogatni. →Olyan tápláló anyagokat fogyaszt, amelyet sem az együregű-gyomrúak (sertés, baromfi), sem az ember nem képes hasznosítani táplálék gyanánt. →Elő-gyomraikban zajló mikrobás emésztés révén különböznek az együregű-gyomrú állatoktól (cellulóz emésztésére is képesek). →A kérődző állataink közül, a juh elő-gyomrai (bendő, recés, százrétű) már 2-3 hetes életkortól fokozatosan elkezdik működésüket. →A mikrobáktól steril emésztőcsővel született bárányok a környeze-tükből, a felnőtt juhok által érintett takarmány kóstolgatásával „fertőződnek” meg. →Energiaigényének többségét legelőfűvel elégíti ki, így akár a kisebb gyephozamú területeken, ahol a durvább ajkú kérődzők már nem találják meg életfeltételeiket, az ember számára hasznos terméket állít elő. →Energiaigényének 15-35%-át is kiválthatjuk mezőgazdasági és ipari melléktermékkel. →Fehérje szükségletének 30-35%-a ún. NPN anyagokkal kiváltható, melyre kevésbé érzékeny, mint a szarvasmarha. →Fejlődési erélye nagyobb a borjúénál és gyakrabban is szopik a tejtáplálás időszakában, mivel oltógyomrának arányosan kisebb a befogadó képessége. →Gyapja a textilipar egyik fontos alapanyaga, bár más állatfajok is termelnek gyapjút (láma, alpaka, jak, vikunya, angóra nyúl, angóra kecske, teve). →A szarvasmarhával szemben, nem egyet ellő, hanem ellésenként 2-4-5 életképes magzatot képes kihordani, megelleni (finn landrace, romanov, booroola). →5 hónapos vemhességét követően, 6-8 hónaponként, sűrítve újraellethető. →A bárányok néhány napos vagy korai, 35-42 napos választásától fejhető, e periódusban újra termékenyíthető, a vemhesség 4. hónapjáig nem szükséges elapasztani. →Az anyáktól a bárányok választása után 50-500 liter tej fejhető egy laktációban. →Teje a kérődző állataink közül a legértékesebb, a legtöbb szárazanyagot (19%) tartalmazza. →A bárányok a kifejlettkori súly 55-60%-át 100-150 napos korra elérhetik. A hizlalás forgási sebessége kedvezőbb, eszközlekötési ideje rövidebb, mint akár a szarvasmarháé, akár a sertésé. →Szőrmés bőréből a prémfeldolgozó ipar értékes ruházati cikkeket állít elő.