Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

6. fejezet - Főbb nemzetközi és hazai jelentőséggel bíró juhfajták (Toldi Gyula)

6. fejezet - Főbb nemzetközi és hazai jelentőséggel bíró juhfajták (Toldi Gyula)

A juh háziasítása

A juh, a párosujjú patások rendjébe, kérődzők alrendjébe, az összetettgyomrúak osztagába a tülkösszarvszerűek öregcsaládjába, a kecskeformák alcsaládjába tartozó kérődző állat (Ovis gmelini aries). Dél-nyugat Irán területéről származó csontleletek alapján mintegy 10-11 ezer éve kezdődött a juhok háziasítása, amelynek eredményeként, napjainkra már számos, kiváló képességekkel jellemezhető juhfajtával rendelkezünk. A házi juh eredete a vadjuhok 5 fő csoportjára vezethető vissza, amelyek a muflon ( 19. kép ) (ovis ammon musimon; rövidfarkú juhok őse), az arkal ( 20. kép ) (ovis ammon arkal; a hosszúfarkú juhok őse), az argali ( 21. kép , http://www.arkive.org/argali/ovis-ammon/video-am00.html) (ovis ammon ammon; zsírfarkú, zsírfarú juhok őse), a nivicola ( 22. kép ) (ovis ammon nivicola; hójuh) és a kanadai vadjuh ( 23. kép ) (ovis ammon canadiensis). A muflon és az arkal szerepe a háziasításban bizonyított, az argalié nem. Az utóbbi két vadjuh ősnek az európai juhfajták kialakulásában játszott szerepe kérdéses.