Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

8. fejezet - Tenyészértékbecslés és szelekció a juhtenyésztésben (Polgár J. Péter)

8. fejezet - Tenyészértékbecslés és szelekció a juhtenyésztésben (Polgár J. Péter)

Tenyészértékbecslés

A tenyészérték az ősök, az oldalági rokonok és a saját teljesítmény alapján is becsülhető, de a legpontosabb eljárást a nagyszámú ivadék teljesítményének értékelése alapján kapjuk.

A tenyészértékbecslés adatgyűjtési a törzskönyvezésen alapszik. Az állománybavétel és nyilvántartásba vétel után az egyedileg megjelölt állatokról lehet hiteles és visszaazonosítható adatokat gyűjteni és rögzíteni. A származási adatok rögzítése után lehetőség nyílik az állat élete folyamán, fejlődés, növekedés, termelés különböző szakaszaiban termelési adatok gyűjtésére. A törzskönyvi osztályba sorolás ezen adatok mellett a küllemi bírálat információit is magába foglalja.

A termeléssel kapcsolatos értékmérő tulajdonságok együttes értékelésére indexek segítségével kerül sor. A bárány-, a növendék- és az anyajuhindex számítása az adatgyűjtéssel párhuzamosan az adatgyűjtő rendszerben történik a törzskönyvbe sorolással, vagy annak felülvizsgálatával együtt. A törzskosként nyilvántartott kosok tenyészértéket az MgSzH a központi adatbankban tárolt teljesítmény- és ivadékvizsgálati adatok alapján évente egyszer (július) állapítja meg. A tenyészértékbecslés adatgyűjtési, feldolgozási és közzétételi feladatait a Juh Teljesítményvizsgálati Kódex tartalmazza. A Kódexet a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) és az MGSZH szakembereiből álló szakmai bízottság állítja össze. A korrekciós képleteket három évenként, a standardokat évente felül kell vizsgálni. Anyák, növendék- és tenyészkosok, jerkék illetve tenyésztésre szánt bárányok tenyészértékének kifejezésére az egyes értékmérőkre BLUP eljárással megállapított tenyészértékekből számított indexet használunk. Az alkalmazott BLUP értékelések általános képlete: →Yijkl = befolyásoló környezeti hatások + anyai(egyedi) környezeti hatás + egyedi genetikai hatás + egyéb véletlen hatások.

Anyai környezeti hatás az egyes a súlytulajdonságoknál, egyedi környezeti hatás a tejmennyi-ségnél és a gyapjútermelésnél alkalmazandó. Az egyed tenyészértékét az indexben szereplő tulajdonságok számától függetlenül egyetlen számban kell kifejezni. Az indexet a fajta előző évek eredményéből képzett átlagához viszonyítva %-ban kell megadni ( 22. táblázat ). A viszo-nyítási alapot évente felül kell vizsgálni, de csak akkor kell megváltoztatni, ha a fajtához tar-tozó egyedek indexének átlaga legalább 5 %-kal eltér az alkalmazott standardtól. A fajtastan-dard képzéssel együtt, ki kell számítani a fajták indexének szórását indexfajtánként, és az in-dex értékét közös alapra kell korrigálni, ami a mindenkori magyar merinó korcsoport indexé-nek szórása.

Az egyed életkorától és hasznosításától függően a tenyészértéket az egyed ősei, sajátteljesítménye és ivadékainak a teljesítménye alapján kell megállapítani. Az indexben a súlyok fajtacsoportonként változnak a tenyésztési célnak megfelelően.

Az adatgyűjtés tör-ténhet azonos környezetben (állomáson), vagy a tenyészetben (üzem). Az előbbi információ-értéke a sztenderd környezet miatt magasabb, a második olcsóbb és könnyebben megszervez-hető.

Az indexben az egyedek sajátteljesítménye, őseik, oldalági rokonaik és ivadékaik teljesítmé-nye, ivadékvizsgálataik eredménye szerepel.

A juh hús, tej és gyapjú termelésének vizsgálatára a következő eljárások kerültek bevezetésre:

Központos (állomási) vizsgálatok

A juhok központi hízékonysági vizsgálata

Központi hízékonyság vizsgálatra csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajták, keresztezési programok egyedeit lehet beállítani. Hízékonyság vizsgálatra csak olyan - tenyészetben mért választási testsúllyal rendelkező - kos- és jerkebárányok jelölhetők, amelyeknek apai, anyai származása ismert és a szülők a törzskönyv vagy főkönyv valamely részébe besoroltak, maguk pedig azonosíthatók. A vizsgálatra kijelölt populációból legalább 20 bárányt (10 kos, 10 jerke) kell a vizsgáló telepre beszállítani. A bárányok életkora nem lehet több 80 napnál, testsúlyuk egyedenként legalább 16 kg és legfeljebb 22 kg lehet. A bárányoknak legalább 3 apától kell származni, de egy apától ivaronként 5-nél több utód nem lehet. A beszállított bárányok életkorában a legfiatalabb és legidősebb között 20 napnál nem lehet nagyobb különbség, de a csoport összeállításával törekedni kell, az életkor közti legkisebb különbségre.

Hízékonyságvizsgálat utáni vágási teljesítmény vizsgálat

A hízékonyságvizsgálatra beállított csoportokból 5-5 egyedet 32 ± 2 kg testsúly elérése után vágási teljesítményvizsgálatnak kell alávetni. A vágás 24 órás éheztetés után történik. A kop-laltatás alatt a bárányokat a csoportból kiemelve erre a célra elkülönített helyen, keménypado-zaton kell tartani, ivóvizet szabadon fogyaszthatnak. A vizsgálat során értékelt jellemzők: → a hidegen mért nyakalt törzs a vágás előtti testsúly %-ában (kitermelés), → - hús-csont arány, → faggyú a hidegen mért nyakalt törzs %-ában → csoportos: az egyedi tulajdonságok átlaga, az egyedi tulajdonságok szórása, a csoportok közötti különbség megbízhatóságának statisztikai vizsgálata.

Fajtateszt kis súlyú bárányok vágási teljesítménye alapján

A fajta vizsgálatra csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajták fajtatiszta egyedeit, illetve amennyiben a fajta tenyésztési programjában szerepel, keresztezett végtermék bárányait lehet kijelölni. A vizsgálatra csak olyan - tenyészetben mért választási testsúllyal rendelkező - kos- és jerkebárányok jelölhetők, amelyeknek apai, anyai származása ismert, azonos genotípusúak és a szülők ismert származásúak, a törzskönyv vagy főkönyv valamely részébe besoroltak, maguk pedig azonosíthatók. A vizsgálatra kijelölt fajtából vagy keresztezési konstrukcióból legalább 20 bárányt (10 kos, 10 jerke) kell a vizsgálat helyére beszállítani. Egy helyről legalább 2 apától származó legalább 3-3, de legfeljebb 5-5 kos-, illetve jerkebárányt kell beszállítani, melyek között az életkor különbséglegfeljebb 7 nap. A 18 és 22 kg élősúlyú bárányok közül kell kiválogatni a beszállítandó állatokat úgy, hogy az átlagsúly 20 ± 1 kg legyen.

Üzemi teljesítményvizsgálatok

Sajátteljesítmény-vizsgálatok

Anyai hústermelő-képesség és növekedési erély vizsgálata

A születési testsúly (ha a tenyésztési program előírja) és a báránykori testsúly mérését minden bárány esetében, az éves kori és a kifejlett kori testsúly mérését a tenyésztésre kijelölt hím- és nőivarú állatok esetében kell elvégezni.

Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat hízékonyságra (ÜSTV)

Üzemi hízékonyság sajátteljesítmény-vizsgálatra olyan hím vagy nőivarú bárányokat lehet beállítani, amelyek életkora nem lehet több 80 napnál, testsúlyuk egyedenként legalább 16 kg. Csak egészséges bárányok állíthatók vizsgálatba. A vizsgálat alatt megbetegedett állatot a csoportból ki kell zárni. A kos- illetve jerkebárányokat külön csoportokba kell osztani, egy-egy csoport nagysága az 50 bárányt ne haladja meg. A vizsgálat kezdetekor rögzíteni kell: → a fajta vagy keresztezési konstrukció megnevezését, → a beállított bárányok teljes azonosítóját, → a bárányok születési dátumát (év, hó, nap), → a vizsgálatot végző tenyészet megnevezését.

Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat gyapjútermelő-képességre

A juhok gyapjújának szálfinomság, kiegyenlítettség és belszerkezet vizsgálatához gyapjúmintákat kell venni és laboratóriumi vizsgálatra kell küldeni.A fürtmintákat nőivarú állatok esetében az oldalközépről, kosok esetében a lapocka tájékról és a farról, a nagyforgató tájékáról kell venni. A gyapjút a bőrtől maximum 0,5 cm-re kell elvágni. A vett minta nagysága 5x5 cm-es bőrfelületről levágott kb. csuklónyi vastagságú gyapjúrész legyen. A vizsgálatokhoz a fürtmintát úgy kell venni, hogy a megnyitott bunda baloldali részét kissé hátrafektetve lenyomjuk, és az így szabaddá váló bőrsáv felett a kívánt nagyságú fürtmintát kivágjuk. A műveletet hajlított vágási felületű, "cooper" ollóval kell végrehajtani, amelynek a baloldali vágási felülete hegyes, a jobboldali tompa. A fürtminta vételénél sohasem szabad a kivágandó fürtöt meghúzni, mert különben a vele együtt húzódó bőr is megsérülhet. A gyapjúmintákat megfelelő nagyságú papírzacskóban kell beküldeni az egyedi azonosítószám és a testtájék (lapocka = L, far = F, oldalközép = O) olvasható felírásával.

Tejtermelési teljesítményvizsgálat

A tejtermelési teljesítményvizsgálatot az ICAR előírásainak figyelembevételével, próbafejéssel végezzük. Az anyajuhok periodikusan ismétlődő fejése, amelynek alkalmával a kifejt tejet meghatározott pontossággal egyedenként mérik, az eredményt feljegyzik. A tej beltartalmi értékek meghatározását egyedi tejmintákból kell végezni. A tej beltartalmi vizsgálatához az egyed befejésekor kifejt tejből vett elegyminta, amelynek nagysága legalább 50 ml.

Ivadék teljesítményvizsgálatok

Ivadék teljesítményvizsgálat gyapjútermelő-képességre (GYIV)

Az ivadékvizsgálatra csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajták tenyészkosainak utódait lehet beállítani. A kijelölt tenyészkosnak a törzskönyv fő részébe ("A" rész) soroltnak kell lennie. A vizsgálatra olyan nőivarú utódok jelölhetők, amelyek azonos ellési ciklusból származnak, az apai származásuk igazolható, maguk pedig azonosíthatók. Az ivadékvizsgálatra tervezett kos összes, azonos ellési ciklusból származó jerkebárányai képezik a vizsgálandó csoportot, melynek nyírását és gyapjúminősítését (szálfinomság, fürtmagasság, nyírósúly, rendement) egyedenként el kell végezni. A csoport létszáma 15 egyednél kevesebb nem lehet. Az értékelés a vizsgált utódcsoport korrigált tisztagyapjú-termelése alapján történik. A korrigált tisztagyapjú mennyiséget az üzemben korábban vizsgált azonos fajtájú egyedek illetve a fajta nőivarú egyedeinek elsőéves tisztagyapjú-termeléséből képzett üzemi és országos fajtastandardhoz viszonyítjuk.

Ivadék teljesítményvizsgálat hústermelő-képességre (ÜITV)

Üzemi hízékonyság ivadék teljesítményvizsgálatra csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajták tenyészkosainak utódait lehet beállítani. A kijelölt tenyészkosnak a törzskönyv fő részébe ("A" rész) soroltnak kell lenni. A vizsgálatra olyan utódok jelölhetők, amelyek azonos ellési ciklusból származnak, az apai származásuk igazolható, maguk pedig azonosíthatók. A vizsgálatra véletlenszerűen kiválasztott kos- és jerkebárányokat kell beállítani, ivaronként külön egy vagy több csoportban. Egy csoportban legalább 6, de legfeljebb 20 báránynak kell lennie. A bárányok életkora nem lehet több 80 napnál, testsúlyuk egyedenként legalább 16 kg lehet. A legfiatalabb és legöregebb bárány életkora között 20 napnál nagyobb eltérés nem lehet, de a csoport összeállításánál törekedni kell az életkor közti legkisebb különbségre. Csak egészséges bárányok állíthatók vizsgálatba. Amennyiben az OMMI elrendeli a beállított utódok vérvizsgálattal történő származásellenőrzését, és e vizsgálat 10%-nál nagyobb származásra hibás egyedet mutat ki, a vizsgált tenyészkos nem értékelhető. A származáshibás vagy a vizsgálat alatt megbetegedett állatot az értékelésből ki kell zárni.

Ivadék teljesítményvizsgálat tejtermelő-képességre (TIV)

Az ivadékvizsgálatra csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajták tenyészkosainak utódait lehet beállítani. A kijelölt tenyészkosnak a törzskönyv fő részébe ("A" rész) soroltnak kell lennie. A vizsgálatra olyan I. laktációs nőivarú utódok jelölhetők, amelyek azonos ellési ciklusból származnak, az apai származásuk igazolható, maguk pedig azonosíthatók. Az ivadékvizsgálatra tervezett kos összes, azonos ellési ciklusból származó I. ellésű jerkebárányai képezik a vizsgálandó csoportot. Az értékelhető utódok száma 12 egyednél kevesebb nem lehet.