Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

9. fejezet - A juh takarmányozási sajátosságai és táplálóanyag igénye (Polgár J. Péter)

9. fejezet - A juh takarmányozási sajátosságai és táplálóanyag igénye (Polgár J. Péter)

A juh takarmányozási sajátosságai

A kérődző juh számára a legelő a legtermészetszerűbb takarmányforrás, és egyben a legelte-téses juhtartás a legolcsóbb tartásmód ( 74. kép , 75. kép , 76. kép , 77. kép ). A juhok takarmányozását az évszakok változása szerint külön kell választani, így megkülönböztetünk nyári és téli takarmányozási időszakot. A nyári takarmányozás során az állatok fő tápláléka a legelőfű, melyből testtömegük 8-10%-nyi mennyiségét fogyasztják el. Ez a juh legtermészetesebb takarmánya, ezért törekedni kell arra, hogy az állatok minél hosszabb ideig legelhessenek. A hagyományos kihajtás Szent György-napján /április 24./ történik, a behajtás pedig Szent Mihálykor /szeptember 29./, természetesen mind a legelőre hajtás és a behajtás az időjárás függvénye. A juh, ellentétben a szarvasmarhával, nem a nyelvével kanyarítja körül a füvet és úgy tépi le, hanem az ajkaival csípi le, így az aljfüveket is el tudja fogyasztani. A legelőn előforduló, közel 600 fűfajból a szarvasmarha mintegy 60, a juh több mint 500 félét fogyaszt. Olyan legelőterületeket, takarmányokat is hasznosít, amelyeket más állatfajokkal nem tudunk. Emésztési sajátosságai alapján nem igényel drága import fehérjetakarmányokat, jól hasznosítja a melléktermékeket is.

A legeltetés megkezdésekor ügyelni kell arra, hogy a juhok ne tudjanak egyszerre nagy mennyiségű magas víztartalmú zöldtakarmányt fogyasztani. Kihajtás előtt magas szárazanyag-tartalmú takarmányokkal kell jóllakatni az állatokat a hasmenés megelőzése érdekében. Ez lehet takarmányszalma, vagy széna. Istállózott tartás esetén ügyelni kell arra, hogy a legelők a hodályok körül kb. 5 km-es körben helyezkedjenek el, egyébként az állatok "lejárják" magukat, a felvett táplálóanyagot mozgási energiára fordítják, nem ter-melésre. Szükséges, hogy a legelő egyedek takarmányadagját a létfenntartó szükséglet 10%-nyi mennyiségével növeljük.

Legelőkertek, szakaszos legeltetés biztosítása is a jövedelmezőséget növeli. Az adott terület takarmányait, makro- és mikroelem-tartalmukat célszerű megvizsgáltatni, így a hiányokat premixben vagy nyalósóban pótolni tudjuk.

A téli időszakban a juhokat szilázzsal, gyökér és gumóstakarmányokkal, melléktermékekkel /kukoricaszár, borsószalma, takarmányszalma/ takarmá¬nyozzuk. Megoldást jelenthet a téli legelő és a tarlólegeltetés is. Lédús takarmány, szilázs 2-3 kg-os adagja mellett ajánlott 1-1,5 kg széna etetése.