Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

Növendéknevelés

Növendéknevelés

Kulcsszó: természetszerű tartás és takarmányozás. Cél; az elődeiknél nagyobb genetikai értékű, nagy életteljesítményre képes tenyészállatok gazdaságos előállítása, az állományok utánpótlása vagy növelése céljából. A növendéknevelés a bárányok választásától azok tenyésztésbevételéig tart. Tartásuk és takarmányozásuk a felnőtt állatoktól külön nyájban történjen.

Növendékkos nevelés

A kostoklyó nevelés feladata, a javító hatású, nagy genetikai értékű kosok előállítása. Lehető-leg kosnevelő anya és ivadékvizsgálat alapján javító hatású tenyészkos célpárosításából származó, ikerellésből, szezonon kívüli időszakban született kosbárányokat válasszunk. A megszületett kosbárányoknak csupán 5%-át, nagy szelekciós nyomással kell tenyészutánpótlásra felnevelni. A növendékkos nevelés a választástól a tenyésztésbevételig tart. Csak törzstenyészet vagy törzstenyészetre kijelölt tenyészet állíthat elő tenyészkost. Az I. szelekció még szopós (40-90 napos) korban, a választás előtt, 16-20 kg-os súlyban történik. A fejletlen, gyenge kosbárányokat (fajtajelleget nem hordozó, fejletlen, küllemi hibával terhelt) selejtezik, hízóba kerülnek vagy tejes-bárányként értékesítik őket. A II. szelekcióra kb. 4-5 hónapos korban, a 38-45 napos KSTV vagy ÜSTV vizsgálat végén kerül sor. A csoport átlaga alatti súlygyarapodású, bármilyen hibával terhelt, kissúlyú kosbárányokat vágóra értékesítik. A III. szelekció 1 éves korban történik, amely bírálatot (merinó fajtáknál) a gyapjútermelés megítélésekor „bonitálás”-nak neveznek. A tisztagyapjú termelésre csakis gyapjú-, ill. gyapjú-hús típusú kos esetében súlyozhatunk erősebben. Húshasznosítású juhoknál nyírás után minősítik a jelölteket. Hústípusú, leendő tenyészkos minősítésekor a gyapjútermeléssel kapcsolatos tulajdonságok csak mellérendelt szerepet játszhatnak. A IV. szelekciót a növendékkos index értéke alapján végzik. Az V. szelekció eredménye a spermavizsgálattól függ. A növendékkosok ivadékvizsgálata esetén csak kétnaponta ugrassuk őket. A tenyésztésbevételre, fajtától függően eltérő, általában 1-1,5 éves korban kerül sor. A merinók 18-20 hónapos korra tenyészérettek lesznek, már vadpároztatásra is használhatók. A növendékkosok mozgásigényét nyáron legeltetéssel, télen rendszeres jártatással biztosítani kell, így a küllemi hibák jelentős része megelőzhető. A KSTV, ill. ÜSTV után az ad libitum táp etetését azonnal 0,6-0,7 kg gazdasági abrakra kell csökkenteni, mely mellé télen 1 kg szénát, 1 kg takarmányszalmát és 1,5 kg takarmányrépát, nyáron a reggel és este adott 40-40 dkg abrakon kívül csak a legelőfüvet kell biztosítani. Erjesztett takarmányt (szilázs, szenázs) ne etessünk a liszteriózis veszélye miatt. A kosokat brucella ovisra és melitensis-re rendszeresen vizsgálni kell, a pozitív egyedeket selejtezzük.

Növendékjerke nevelés

A cél az anyaállomány utánpótlására, bővítésére vagy eladásra, nagy genetikai értékű nőivarú tenyészállatok előállítása. A növendékjerkéknél a jó konstitúció, a szilárd szervezet, csak az optimális, természetes növekedés mellett érhető el. A jelenlegi KSTV és ÜSTV rendszerünk intenzív (ad libitum táp, rost hiány, mozgás hiánya, zárt tartás) hízlalási üteme, módja erre alkalmatlan. Mivel az évenkénti anyakiesés és selejtezés 20-30% között van, ezért a megszületett jerkebárányok ½-ét fel kell nevelni az anyajuh létszám szinten tartásához. A másik 50% kiesés megoszlása: 15% szopóskori elhullás, 15% selejt növendéknek kijelöléskor, 5% növendéknevelés alatti elhullás, kényszervágás, 15% selejtezés növendéknevelés végén. A nőivarú tenyészutánpótlás minden juhászat saját feladata, nem csak a törzstenyészeteké. A kényszerűen nagy felnevelési arány miatt, a jerkéknél jóval kisebb szelekciós nyomást alkalmazhatunk, mint a kosoknál. A kosoknál jóval nagyobb létszám miatt, a jerkék nevelésének gazdaságosnak is kell lennie. Helytelen gyakorlat hazánkban, hogy a legszebb jerkebárányokat eladják exportra, így a gyengébbek maradnak továbbtenyésztésre. A korai, 30-40 napos választás ez esetben nem ajánlatos, helyette a legalább 2, vagy 3-5 hónapos választási életkor java-ósolható. Mesterségesen nevelt bárányokat ne hagyjunk meg továbbtenyésztésre! A szelekció során, az árutermelő nyájaknál is a legjobban termelő anyáktól hagyjunk meg jerkebárányokat és csak a leggyengébbeket selejtezzük ki. A szezonon kívüli termékenyítésből született és meghagyott jerkebárányok jobban fognak ivarzani, másrészt fiatalabb korban, már ősszel termékenyíthetők. Az ikerellésből született jerkebárányok szaporábbak lesznek, mint az egyes ellésből született társaik. A növendéknevelés kezdetén mind a jerke, mind a kosbárányokat tartósan meg kell jelölni (tetoválás, krotália). A jerkebárányok takarmányozás ánál a következő irányelveket kell követni; 60-80 napos korig jó minőségű szénát és granulált báránytápot etetünk, ad libitum. Így kihasználható a fiatal állat nagy növekedési erélye, az elzsírosodás ekkor (20 kg-os súlyig) még nem fenyeget. 80-180 napos korban, nyáron a jó legelő is elegendő, de gyengébb legelőn adjunk napi 0,6 kg kezdéssel 0,2 kg-ra csökkenő gazdasági abrakot; télen 0,5 kg széna, 1-2 kg fűszilázs, 1 kg takarmányszalma vagy 2-3 kg takarmányrépa, 0,2-0,4 kg gazdasági abrak elegendő. A nyersrost igény ebben az életszakaszban 12-15%. 6-12 hónapos életkorban; nyáron csak legelő (esetleg júl., aug. hónapban 0,2 kg abrak), télen: 0,5 kg széna, 0,5-1 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs vagy répaszelet, kielégíti a napi táplálóanyag igényét a növendék jerkéknek. 12 hónapos kortól tenyésztésbevételig; nyáron elegendő a legelő (0,2-0,4 kg abrak kiegészítés csak kisült legelőnél), télen: 0,5 kg széna, 1-3 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs vagy répaszelet, kondíciótól függően 0,2-0,3 kg abrak. Pároztatás előkészítés ére és pároztatás alatt; nyáron: legeltetés és 0,2-0,3 kg szemes rozs vagy hántolt köles (flushing); télen: 0,5 kg széna, 1,5 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs, 0,2-0,4 kg gazdasági abrak. Pároztatás után , a még növekedésben lévő jerkéket külön tartjuk az anyajuhoktól, mert más a táplálóanyag igényük. Nyáron, a kondíció dönti el, hogy kell-e abrak kiegészítés a legelőn kívül; télen: 1 kg széna, 1,5 kg takarmányszalma és 0,5 kg gazdasági abrak vagy 0,5 kg széna, 1,5 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs és 0,5 kg abrak a napi takarmány adag. A növendék jerkék optimális súlygyarapodása a nevelés időszakában, 100 g/nap. Elhelyezésük a legszerényebb lehet, éven át szabadban tarthatók. A téli tartásuk az uralkodó széliránytól védett, esetleg téliesített nyári szállással is megoldható. Külön toklyó nyájat kell kialakítani, és azt a legjobb juhászra kell bízni. A rendszeres mozgatás lényeges, ezért a hodályok mellé déli fekvésű, tágas kifutót kell kialakítani. Az állategészségügyi feladatok közül fontosnak tartjuk az enterotoxaemia ellen vakcinázást hirtelen takarmányváltozás, pl. tarlóztatás előtt; a clamydiák okozta fertőző elvetélés elleni vakcinázást; a külső, belső paraziták (rühösség, paklincs, kullancs, gyomor-, bél-, és tüdőférgesség) elleni egyedi kezelést és a rendszeres csülökszaru kezelést.