Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

12.2A gyapjú minősítése, felvásárlása

12.2A gyapjú minősítése, felvásárlása

A gyapjú minősítése során különbséget teszünk a tenyészállatok gyapjúbunda minősítése és az értékesítésre szánt gyapjútételek kereskedelmi minősítése között.

Tenyészállatok bundaminősítése

Tenyészállatok gyapjútermelő képességének meghatározásához a tenyészállat 10 és 15 hónapos kora közötti időszakban meg kell állapítani az állat gyapjújának fürtmagasság át, szálfinomság át, nyírótömeg ét, rendement -ját és tisztagyapjú hozam át. A bundaminősítés célja nagy genetikai értékű tenyészkosok bundája értékmérő tulajdonságainak örökléstani, tenyésztési, tartástechnológiai és textilipari szempontból történő elbírálása. Bundaminősítésre az MGSZH Gyapjúminősítő Laboratóriumába (ÁTK, 2053 Herceghalom, Gesztenyés út 1.) kell beküldeni a tenyészállat előállításra használt tenyészkosok 2. éves teljes bundáját, ha az a tenyésztési programban elő van írva. Nyírás után a lenyírt bundát 0,1 kg pontossággal meg kell mérni . A mintavétel a tenyészállat gyapjúja értékmérő tulajdonságainak objektív meghatározása céljából történik. Tenyészállatok teljesítményvizsgálata céljából, a juhok gyapjújának szálfinomság, kiegyenlítettség és a bel-szerkezet vizsgálatához, illetve bundaminősítésre a mintákat az MGSZH által kiadott "Juh teljesítményvizsgálati kódex" előírása szerint kell mintát venni. Tenyészállatokról, a juhok finomság, kiegyenlítettség és bel-szerkezeti vizsgálatához, nőivarú állatok esetében oldalközépről, kosok esetében a lapocka és a far testtájékról kell kb. 5x5 cm-es bőrfelületről, kb. 0,5 cm-es tarlót hagyva a gyapjúfürtöt kivágni. Célszerű hajlított vágófelületű ollóval dolgozni. A mintavételkor soha nem szabad a kivágandó fürtöt meghúzni, mert az állat bőre megsérülhet. A mintát papírzacskóban kell beküldeni, az egyedi azonosító jel feltüntetésével, és a testtájék, lapocka, oldalközép, far megjelölésével. A gyapjúvizsgálati bizonylaton fel kell tüntetni a tenyészet nevét, a fajta kódszámát, az ivart és az egyedi azonosító számokat. A mintazacskókat az MGSZH Gyapjúminősítő Laboratóriumba kell beküldeni. A bundá kat különkülön kell csomagolni, a csomagoláson fel kell tüntetni az egyed azonosító számát , a beküldő nevét, címét. Műszeres szálfinomság vizsgálat céljából az állatról nyírás előtt vett lapocka, oldalközép és far testtájról származó fürtmintákat külön, megjelölt zacskókban kell a bunda mellé helyezni. A csomagolásba helyezett jegyzéken fel kell tüntetni az egyed azonosítószámát, a fajta, vagy tenyésztési program megjelölését és a nyírótömeget. A vizsgálat végrehajtása a következő: a bunda színgyapjú részéből 3 helyről mintát veszünk, és mérőléccel megmérjük azok fürthosszúság át. A fürtmagasságot tenyészállaton , az egyedek 1 éves növésű bundáján mérjük. Közvetlenül a lapocka mögött, a törzs oldalán a bundát megnyitjuk, majd a mm-es beosztású mércét a bőr felületére merőlegesen a juh bőrére helyezzük. Ezután a bundát a mérőlécre simítjuk és a fürtmagasságot a mércéről leolvassuk. A beküldött lapocka, oldalközép és far testtájakról származó fürtmintákon 2000, vagy 4000 szálas műszeres szálfinomság -vizsgálatot végzünk. A vizsgálati eredmények birtokában megállapítjuk a pászmán- és bundán belüli kiegyenlítettség et. A bundát több helyen széthúzva megszemléljük, és meghatározzuk annak bel-szerkezet ét. Amennyiben hibás bel-szerkezetű bundarészeket találunk, megbecsüljük azok bundán belüli %-os arányát. Rögzítjük azt is, hogy a bunda szokványos mennyiségű has-láb - és hulladék jellegű részt tartalmaz-e, vagy pedig ezeknek a megengedettnél nagyobb-e a mennyisége. Megvizsgáljuk a gyapjú színét és fényé t is, mert ezek esetleg a helytelen tartási körülményekre, az esetleges fizikai, vagy kémiai károsodásra engednek következtetni. Végül a bundából sok helyről fürt öket kiemelve, arányosan kiveszünk kb. 2-300 g gyapjút és műszeres vizsgálat segítségével meghatározzuk a rendement -t. A vizsgálat eredményét a bundaminősítő lapra feljegyezzük. Gyapjútisztaság vizsgálata : A rendement vizsgálata történhet becsléssel, vagy laboratóriumban, műszeres objektív mérés segítségével. A becsléssel történő rendement megállapítás a nyírás után, a tenyészállatok teljes bundáján történik, általában a nyírótömeg mérésével egy időben. A szakértők kb. azonos térfogatú gyapjúminta megemelésével, annak megszemlélése után állapítják meg a rendement értékét, és azt egész %-számmal fejezik ki. A szakértő bizottság legalább 3 főből áll, tagjai: a tenyésztő, vagy annak képviselője, a tenyésztőszervezet, és a tenyésztési hatóság képviselője. Ívelődés vizsgálata : Történhet szemrevételezéssel, vagy laboratóriumban, műszeres eljárással, az 1 cm-re eső ívek egyenkénti megszámolásával. Az OFDA-100 kép-analizátoros automata szálfinomság-mérő készülék a szálfinomság és a medulla tartalom mellett az íveltség vizsgálatára is alkalmas. Ausztráliában kifejlesztett modern, automata képanalizátoros műszer, amely a mikroszkóp elvén működik, de itt az emberi szemet videokamera helyettesíti. A mérés teljesen automatikus, a gépet számítógép vezérli, a mérés folyamata monitoron követhető. A gép néhány perc alatt lemér 4000 szálat, majd tárolja, illetve közli a következő adatokat: átlagos szálátmérő, szórás, variációs koefficiens, medulla-tartalom, íveltség. Kiegyenlítettség vizsgálata : Élő állatokon a bundát a nyaktól a gerincén át egészen a faroktőig, ill. a válltól a törzsoldalon át egészen a combig, illetve a has középvonalában megnyitjuk és megfigyeljük, hogy a finomság , ill. a bel-szerkezet hogyan alakul. Genetikai laboratóriumi bundaminősítés nél a színgyapjúból, 3 testtájról származó fürtminták finomság vizsgálatának eredményeit megállapítva határozzuk meg a szórásértékekből a fürt ön, ill. a kapott finomsági átlagértékekből a bundá n belüli kiegyenlítettséget. Szakítószilárdság vizsgálata : Vizsgálata történhet szubjektív és műszeres eljárással. A szakítószilárdság szubjektív módon, egyszerűen is megállapítható: ceruzavastagságú gyapjúfürtöt két kezünk mutató- és hüvelykujja közéfogva megfeszítünk, és ha megpengetve tiszta, csengő hangot ad, akkor egészséges a gyapjú. Károsodott, vagy elemiszál-hűtlen, szakadékony a gyapjú, ha egy ceruza vastagságú fürtöt kézzel el tudunk szakítani. E módszer azonban csak tájékoztató eredményt ad, mint minden szubjektív eljárásnak, ennek is nagy a hibalehetősége. Laboratóriumi vizsgálata automata szakítógéppel történik. A szakítószilárdság objektív vizsgálatára számos modern készüléket fejlesztettek ki. A mérés elve a következő: a szálat fokozatosan egyre nagyobb erővel terhelik meg és az elszakadás pillanatában a műszer kijelzi a szakítást előidéző súlyt és a szakadási nyúlást. A száraz gyapjúszál 20-25%-ig, a nedves 70-90%-ig nyújtható szakadás nélkül. A gyapjúszálak szakítószilárdsága a szakítóvizsgálat során mért, az elemi szálakra hosszirányban ható maximális húzóerő. A szakítószilárdság meglehetősen változó, a fajlagos (relatív) szakítószilárdság általában növekszik a szálfinomság csökkenésével. A vizsgálat elvégzése után közlik az átlagos szakítóerőt (mN) és a szakadási nyúlást. Szálfinomság objektív meghatározása : A szálfinomság pontos, objektív meghatározása statisztikailag megbízhatóan biztosított számú szál átlagos átmérőjének és szórásának megmérésével lehetséges. A szálfinomság mérésére legelterjedtebb a világszerte szabványosított lanaméteres (vetítő mikroszkópos) eljárás. E módszerrel 600-1200 gyapjúszál lemérése után az átlagos szálátmérőt, a szórást és a CV-értéket kapjuk meg. Az air-flow készülék és gyapjú minta légellenállása által okozott nyomás csökkenés mérésével állapítja meg a szálátmérőt. Hátránya, hogy csak 20-40 µm-es gyapjú vizsgálható vele, és szórás értéket nem ad. Modern automata szálfinomságmérő műszer a lézersugaras OFDA ausztrál fejlesztésű készülék, amely az előb-bieknél lényegesen nagyobb teljesítményű, néhány perc alatt több ezer gyapjúszál átmérőjét méri le. A kiértékelést számítógép végzi. A műszer fizikai mérési elven működik, ezért a szubjektív hibalehetőség szinte kizárható. A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban már szinte kizárólag a legújabb fejlesztésű, modern, a mikroszkópos eljáráson alapuló, gyors és nagyon pontos képanalizátoros számítógépes automata műszerrel, az OFDA-100 -al vizsgálják a gyapjú szálátmérőjét. A műszer nemcsak a szálfinomságot, hanem a medulla tartalmat és az íveltség et is méri. Hazánkban az MGSZH Gyapjúminősítő Laboratóriumában ezzel a két géppel vizsgálják a törzstenyészetek juhainak gyapjú finomságát. Legújabb ausztrál fejlesztés a hordozható szálfinomság vizsgáló automata műszer az OFDA-2000, mellyel tenyészállatok zsírosgyapjújának szálfinomságát lehet igen gyorsan megállapítani, akár a tenyészetben is. Előnye, hogy a gyapjúfürtöket nem kell a mérés előtt drága, tűzveszélyes és egészségre ártalmas szerves oldószerekkel tisztítani. Az eljárást még nem szabványosították. A szálhosszúság mérés ére modern, automata, számítógépes műszereket fejlesztettek ki. Az átlagos szálhosszúság a mérési adatokból számított szálhossz, melyet mm-ben fejeznek ki.

Gyapjútételek kereskedelmi minősítése

Kereskedelmi gyapjútétel mintázás ának elsődleges célja, hogy egy, a tételből kivett kisebb gyapjúmennyiség alapján határozzák meg az egész gyapjútétel műszaki értékét. A mintavétel tárgya lehet bálázott, zsákolt gyapjú, vagy ömlesztett gyapjútétel. A tétel nagyságától függ a tételminták száma. A mintákat szakértelemmel, pártatlanul kell venni, hogy azok megbízhatóan képviseljék a teljes gyapjútételt. Hazánkban általános gyakorlat, hogy a zsíros gyapjútételek fürthosszúság át a tételből kivett néhány fürt megmérése után, becsléssel állapítják meg. Laboratóriumi vizsgálata, a tételből arányosan kivett, több száz fürt hosszúságának egyenkénti megmérésével történik, az adatok kiértékelése után közöljük az átlagos szálhosszúságot, és annak szórását. A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban modern, automata műszereket fejlesztettek ki a gyapjútételek fürthosszúságának mérésére. Nagy gyakorlattal rendelkező gyapjúszakértők aránylag megbízhatóan tudják szabad szemmel, tapintással meghatározni a gyapjú szálfinomság át, a tévedés lehetősége azonban nem zárható ki. Gyapjútisztaság vizsgálata: Hazánkban a kereskedelmi gyapjútételek értékesítésénél is többnyire szubjektív módon, azaz becsléssel történik a rendement-% megállapítása. A tisztagyapjú tartalom pontos értékének megállapítása kereskedelmi gyapjútételeknél gyári mosási eljárással, vagy műszeres laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. A fejlett juhtenyésztéssel rendelkező országokban számos műszer áll rendelkezésre a rendement értékének meghatározására.