Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

Magyar parlagi kecske

Magyar parlagi kecske

A fajta ( 122. kép ) tenyésztési célja: az őshonos fajta genetikai képességeinek megőrzése, eredeti genetikai varianciájának, szilárd szervezetének és nagy ellenálló képességének megtartása. Elsősorban génmegőrzés céljából tartjuk fenn, de célként szerepel a tejtermelés, és a szaporaság javítása, extenzív tartási-takarmányozási feltételeknek megfelelő típus kialakítása, folyamatos javítása, a különböző változatok fenntartása. Tincses változatának elsősorban ártéri területek, gátak legeltetésénél lehet gazdasági jelentősége, mivel hosszú szőrzete megvédi a vérszívó rovaroktól. A fajtajelleg leírása: a fajta küllemének fő meghatározója a kifejlett állat 10 cm-es, vagy azt meghaladó szőrhosszúsága, amely az egész testet (tincses), illetőleg a bordaívtől hátrafelé lévő testrészt (gatyás) borítja, és amely tulajdonságát utódaira örökíti. A bakok „A” törzskönyvbe kerüléséhez szükséges a tincses jelleg megléte. A barna test sötét hátszíjj kivételével mindenféle színváltozatban és színösszetételben előfordulhat. Az átlagos testsúly anyáknál 45-55 kg, bakoknál 70-90 kg. Anyáknál a marmagasság átlagosan 60-70 cm, a törzshosszúság 65-75 cm. Az egyedek lehetnek szarvaltak vagy suták, a nyakon függelékkel vagy a nélkül, illetve szakállasok vagy szakálltalanok. A szarvalt hímivarú egyedeknél a szarv kifelé hajló. Tenyésztésbe vételi életkor 7-12 hónap.