Ugrás a tartalomhoz

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

Dr. Gábris Gyula, †dr. Marik Miklós, dr. Szabó József

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

A NAP MOZGÁSA (dr. Marik Miklós)

A NAP MOZGÁSA (dr. Marik Miklós)

Mint láttuk, a Föld Nap körüli keringése miatt a Nap egy év alatt az ekliptika vonalán körbejár az éggömbön. Az ekliptika az égi egyenlítővel 23,5°-os szöget zár be. Kövessük most végig a Nap mozgását az ekliptikán (18. ábra).

Mikor a Nap a ϒ tavaszpontban van, koordinátái: α = 0h és δ = 0°. Ezt tavaszi napéjegyenlőségnek vagy tavaszi ekvinokciumnak nevezzük. Ez március 21-én következik be (a szökőévek miatt egy nap eltérés lehetséges). Tavaszi napéjegyenlőség után a Nap deklinációja növekszik. Egy negyedkör megtétele után a Nap deklinációja eléri a δ = +23,5°-os maximális értéket. Ekkor rektaszcenziója: α = 6h. Ezt nyári napfordulónak vagy nyári szolsztíciumnak nevezzük. Ez június 22. környékén következik be. Ezután a Nap deklinációja csökkenni kezd. Amikor a Nap az őszpontba kerül, akkor a koordinátái: α = 12h, δ = 0°. Ezt őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. Ennek közelítő időpontja szeptember 23. Végül a Nap deklinációja tovább csökken, és minimális értékét akkor éri el, amikor α = 18h és δ = –23,5°. Ez a téli napforduló, ami általában december 22-én következik be.

18. ábra - A Nap járása az ekliptikán az év folyamán

kepek/42294_1_IV_018.jpg


Látjuk tehát, hogy a második egyenlítői koordináta-rendszerben egy év alatt a Nap rektaszcenziója 0h-tól 24h-ig változik, deklinációja pedig +23,5° és –23,5° között évente kétszer minden értéket felvesz.