Ugrás a tartalomhoz

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

Dr. Gábris Gyula, †dr. Marik Miklós, dr. Szabó József

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

A NAPPALOK HOSSZA (dr. Marik Miklós)

A NAPPALOK HOSSZA (dr. Marik Miklós)

Az előző fejezetben láttuk, hogy az év folyamán a második egyenlítői koordináta-rendszerben a Nap deklinációja napról napra más értéket vesz fel, és természetesen egy nap alatt is változik az értéke. Tekintsünk most el a Nap deklinációjának napi változásától, és tegyük fel, hogy értéke egy bizonyos napon állandó, de napról napra változik. Nézzük meg, hogy milyen mozgást végez a Nap az első egyenlítői és a horizontális koordináta-rendszerben egy nap alatt. Rajzoljunk fel egy éggömböt, amelyben a horizontális és az első ekvatoriális koordináta-rendszer is fel van tüntetve (19. ábra).

Az első egyenlítői koordináta-rendszerben a csillagok, így a Nap is egy nap folyamán körpályán mozognak a PP' tengely körül. Tavaszi és őszi napéjegyenlőség idején a Nap deklinációja: δ=0. Ilyenkor a Nap az égi egyenlítőn megy körbe. Az ábráról láthatjuk, hogy a Nap horizont feletti íve, amelyet vastagon húztunk ki, megegyezik a horizont alattival, tehát a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Ezért nevezzük ezeket az időpontokat napéjegyenlőségnek. Amikor δ>0, akkor (az északi féltekén) a horizont feletti ív nagyobb, mint a horizont alatti, tehát a nappalok hosszabbak az éjszakánál. Amikor viszont δ<0, akkor a nappalok rövidebbek. Az ábráról azt is leolvashatjuk, hogy a leghosszabb nappal (az északi féltekén) akkor van, mikor δ=+23,5 (nyári napforduló). Magyarországon a leghosszabb nappal kb. 16 óra hosszat tart, a legrövidebb pedig kb. 8 óráig.

Nyilvánvaló, hogy a nappalok és éjszakák hossza nemcsak a Nap deklinációjától, hanem a megfigyelő földrajzi helyzetétől is függ.

19. ábra - A nappalok hosszának változása az év folyamán

kepek/42294_1_IV_019.jpg


Feladat:

Nézzük meg, hogyan változik a nappalok és éjszakák hossza

a) φ = 0-nál,

b) φ = ±90°-nál,

c) φ = 75°-nál.

A későbbiekben a nappalok hosszának kiszámítására még vissza fogunk térni, de elöljáróban megemlítjük, hogy a nappal hosszát a következő közelítő formulával adhatjuk meg:

cos t = tg δ tg φ

ahol t a nappal hosszának fele, δ a Nap deklinációja, φ pedig a megfigyelési hely földrajzi szélessége.