Ugrás a tartalomhoz

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

Dr. Gábris Gyula, †dr. Marik Miklós, dr. Szabó József

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

A BOLYGÓKÖZI ANYAG

A BOLYGÓKÖZI ANYAG

A bolygóközi anyagot részben poranyag, részben gáz alkotja. A por komponens főleg üstökösök szétszóródásából, kisbolygók feldarabolódásából származik. A gáz anyaga elsősorban a Napból jön a szoláris széllel, de a bolygólégkörök és üstököscsóvák megszökő gázai, sőt a kozmikus sugárzással érkező részecskék is csatlakoznak hozzá. Az interplanetáris gáz sűrűsége kicsi (a Föld környezetében 2–5 proton/cm3), és átlagosan 5 · 10–9 T fluxussűrűségű mágneses tere a naptevékenységtől függően erősen ingadozik.

Sokáig kimondottan a bolygóközi porhoz kötötték a trópusi területekről megfigyelhető állatövi fényt, amely napnyugta után és napkelte előtt háromszög formában látható a horizont közelében. Ma olyan nézetek is vannak, hogy az állatövi fényt a Föld légköréből a napsugárzás révén lesodort csóva, illetve a holdi meteorbecsapódások alkalmával az űrben szétszóródó porszemek okozzák.