Ugrás a tartalomhoz

CSILLAGÁSZATI FÖLDRAJZ

Dr. Gábris Gyula, †dr. Marik Miklós, dr. Szabó József

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ

CSILLAGRENDSZEREK

CSILLAGRENDSZEREK

Mint már említettük, Naprendszerünk egy nagyobb, 1011 csillagból álló csillagrendszernek, a Tejútrendszernek a tagja. A Tejútrendszeren belül azonban kisebb csillagrendszerek is léteznek – most ezekről kívánunk szólni. Ez már csak azért is fontos, mert a csillagoknak legalább a fele ilyen rendszer tagja.

Kettős csillagok

A kettős csillagok olyan két csillagból álló rendszerek, amelyek dinamikailag közös rendszert alkotnak, és a kölcsönös gravitációs vonzás következtében a közös tömegpont körül keringenek. Attól függően, hogy milyen módon figyelhetjük meg kettős voltukat, a következő osztályokba soroljuk őket.

III. Vizuális kettősök, amelyeknél a két csillag a távcsőben vagy a fényképlemezen megkülönböztethető.

III. Fedési kettősök, amelyeknél az egyik csillag a keringés folyamán időnként eltakarja a másikat, így a rendszer fényessége időnként jellegzetes módon lecsökken.

III. A spektroszkopikus kettősök esetén a rendszer színképvonalainak kölcsönös eltolódásából állapítható meg a kettősség.

45. ábra - Gömbhalmaz a Hercules csillagképben

kepek/42294_1_VIII_045.jpg


A megfigyelések szerint, vannak tág kettősök, amelyek egymás körüli keringési periódusa többszáz év, de vannak olyanok is, amelyek szinte összeérnek, és a keringési periódusuk csak néhány óra. Az ilyen szoros kettősök esetében a két csillag között anyagáramlás is történik.

A kettős csillagokon kívül még hármas és többszörös csillagrendszerek is megfigyelhetők.

Csillaghalmazok

A csillagok egy része nagyobb csillagrendszerek tagja. Ezeket csillaghalmazoknak nevezzük. Két csoportba oszthatjuk őket; vannak nyílt és gömbhalmazok.

I. A nyílt halmazokban lévő csillagok száma 100 és 2000 között van. Alakjuk szabálytalan, méretük kb. 10 pc. A Tejútrendszer szimmetriasíkjához közel, a karokban találhatók. Jellegzetes képviselőjük a szabad szemmel is jól látható Fiastyúk (Plejádok).

II. A gömbhalmazok csillagainak száma 5000 és 1 millió között van, átmérőjük átlagosan 50 pc. Szabályos gömb alakúak. A csillagsűrűség a halmaz centrumában a legnagyobb, kifelé haladva csökken. A Tejútrendszer centrumát gömbszimmetrikus eloszlásban veszik körül, általában távol vannak a szimmetriasíktól, és a halo tagjai. (45. kép)

Mind a nyílt, mind a gömbhalmazok dinamikailag összetartoznak, tehát stabil képződmények. Vannak azonban olyan csillagrendszerek, amelyekről egyértelműen kimutatható, hogy a gravitációs erő nem képes összetartani a rendszert. Ezeket asszociációknak vagy társulásoknak nevezzük. A társulások hamarosan szétesnek. Az, hogy ma még megfigyelhetők, azt jelenti, hogy nemrég keletkeztek. A társulások csillagai a legfiatalabb ismert csillagok.