Ugrás a tartalomhoz

Általános statisztika I.

Dr. Korpás Attiláné, Dr. Havasy György, Dr. Molnár Máténé, Dr. Szunyogh Zsuzsanna, Dr. Tóth Mártonné

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt

1. fejezet - A statisztika alapfogalmai

1. fejezet - A statisztika alapfogalmai

1.1. A statisztika tárgya és szerepe

A bennünket körülvevő világ megismeréséhez, a társadalom és a gazdaság működéséhez, bármilyen szintű döntéshez sokféle információra van szükség. Az információk között kitüntetett szerepe van a számszerű információknak, mert ezek a másféle információknál tömörebbek és egyértelműbbek. A számszerű információk gyűjtésében, feldolgozásában, elemzésében és publikálásában fontos szerepe van a statisztikának.

A statisztika a valóság tömör, számszerű jellemzésére szolgáló tudományos módszertan, illetve gyakorlati tevékenység.

A statisztikai tevékenység az emberiség fejlődése folyamán jóval korábban kialakult, mint a statisztika tudománya. A statisztikai tevékenység úgyszólván egyidős az állammal, kezdetben az állam fenntartásához szükséges információk (pl. a fegyverforgatásra alkalmas férfiak száma, a termények mennyisége stb.) gyűjtése és közlése volt a feladata. A statisztikatudomány kialakulása azonban csupán a kapitalizmus kifejlődésével vette kezdetét. Ekkor a népesség és a termelés koncentrálódása következtében a korábbi egyszerű nyilvántartási formák már nem voltak alkalmasak az egyre sokoldalúbb statisztikai jellegű állami és társadalmi igények kielégítésére. A statisztikatudomány fokozatosan fejlődve – amihez nagy lendületet adott a valószínűség-számítás kialakulása és tételeinek elterjedése – önálló módszertudománnyá vált. Eredményeit a társadalomtudományok mellett széles körben alkalmazzák a természettudomány különböző területein is. A statisztikának egyre nagyobb szerepe van a gazdasági döntések előkészítése, az üzleti problémák elemzése mellett pl. az orvosi és biológiai kérdések megválaszolásában is.

A statisztika mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása, elemzése, ennek alapján a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

A statisztika másrészt az információk összegyűjtésének, leírásának, elemzésének, értékelésének és közlésének tudományos módszertana.

A fenti megfogalmazásban igen fontos a tömeges jelző. A statisztika mindig tömegesen (nagy számban) előforduló jelenségek vizsgálatával foglalkozik. E tömegjelenségek igen sokfélék lehetnek, pl. egy ország népessége, egy áruház forgalma, egy ország gépkocsiállománya, az energiatermelés, a lakosság fogyasztása stb.

A statisztikai módszerek között vannak egészen egyszerű eljárások és vannak bonyolultabb, matematikai-statisztikai módszerek. A statisztikai módszertanon belül megkülönböztetünk leíróstatisztikát és statisztikai következtetést.

A leíró statisztika az információk összegyűjtését, összegzését, tömör, számszerű jellemzését szolgáló módszereket foglalja magában. Ide sorolhatjuk az adatgyűjtést, az adatok ábrázolását, csoportosítását, az adatokkal végzett egyszerűbb aritmetikai műveleteket, az eredmények áttekinthető formában való megjelenítését. Leíró statisztikai módszereket alkalmazunk például akkor, ha valamely település háztartásait (tömegjelenség) megfigyeljük taglétszámuk, jövedelmük, kiadásaik, fogyasztási szokásaik stb. szerint. A begyűjtött információkat rögzítjük, majd csoportosítjuk a háztartásokat jövedelem, taglétszám stb. szerint, kiszámíthatjuk a háztartások átlagos jövedelmét, átlagos rezsiköltségét stb. A csoportosított adatokat, eredményeket szemléletes módon (ábrákkal, táblázatos formában) megjelenítjük, közzétesszük.

A statisztikai következtetést akkor alkalmazzuk, ha a tömegjelenségek egyedeinek teljes körű megfigyelésére nincs lehetőség, vagy a teljes körű megfigyelés túl költséges – így gazdaságtalan – és időigényes. Ilyen esetben az egyedek egy szűkebb csoportját figyeljük meg. A viszonylag kis számú egyedre vonatkozó információk és az azokból számított eredmények alapján következtetünk a tömegjelenség egészére, jellemzőire, tulajdonságaira.

Következtetéses statisztikai módszereket alkalmazunk például a közvélemény-kutatásoknál, a forgalomba kerülő termékek minőségének ellenőrzésekor, a lakosok életkörülményeinek vizsgálatánál. További alkalmazással találkozhatunk különböző tényezők közötti összefüggések vizsgálatánál. A lakosság jövedelme (vagy annak változása) pl. miként befolyásolja a tartós fogyasztási cikkekre fordított kiadási összegeket (vagy azok változását), vagy különböző ráfordítások hogyan befolyásolják a termelés eredményességét.

Könyvünk mind a leíró statisztikai, mind a következtetéses statisztikai módszerek közül a komoly matematikai apparátust nem igénylő, leggyakrabban használt elemzési eszközöket tárgyalja.

A statisztikai módszertant más szempont szerint is csoportosíthatjuk. Megkülönböztetünk általános statisztikát és szakstatisztikát.

Az általános statisztika a statisztika általános elméleti kérdéseivel, a statisztikai vizsgálatok során alkalmazásra kerülő módszerekkel általánosságban foglalkozik, a szakstatisztika a társadalmi-gazdasági élet egy-egy területének statisztikai módszerekkel való vizsgálatát tárgyalja. Ilyen például a népességstatisztika, az idegenforgalmi statisztika stb.