Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Feladatok

Feladatok

  1. Keressen példákat a neveléstörténetből olyan gondolkodókra, akik a fejezetben leírt, az oktatás és társadalom kapcsolatához, illetve a társadalmi egyenlőtlenségekhez való viszonyt jellemző egyes felfogásmódokat képviselték! Igyekezzen néhány gondolattal, ténnyel, adattal alátámasztani is értékelését!

  2. Gyakori a szociológiai elméletek két fő csoportra osztása a szakirodalomban. Az egyik csoportba a konszenzusos elméletek tartoznak, vagyis azok, amelyek a társadalom rendszerét elsősorban egymással együttműködő csoportok és egyének rendszerének tekintik. Ebben a rendszerben a struktúra (a társadalom alapegységei közötti kapcsolatok rendszere), a funkció (az egyes elemeknek más elemekre kifejtett hatásai), az integráció, a stabilitás és a konszenzus fogalmai játszszák a fő szerepet, viszont ezek az elméletek elhanyagolják a konfliktusok szerepét a társadalomban. A másik elméletcsoportban éppen a konfliktusok válnak a fő elméletalkotó tényezővé, ezek név szerint is a konfliktuselméletek. A nevet is szolgáltató fogalmon kívül a változás és a kényszer fogalmai töltenek be fontos szerepet ebben az elméletcsoportban. A fejezetben leírt vagy néha csak jelzett elméletek, elgondolások, gondolkodásmódok vajon hová sorolhatók ebben az osztályozásban?

  3. Próbálja meg példákkal alátámasztani, miért lehet egyoldalú az oktatás átfogó folyamatainak csak didaktikai eszközökkel történő leírása! Segítségül egy példát említünk: ha a pedagógiai értékelés elemzése során csak szűken oktatáselméleti (értsd: társadalmi jelenségeket nem vizsgáló) szempontokat vennénk figyelembe, akkor képtelenek lennénk megmagyarázni, miért mutatható ki iskolák között vagy például tantervi elképzelések között rendkívül lényeges különbség az értékelési folyamatokat illetően. Míg egy erősen továbbtanulásra orientált, a felülről lefelé építkezés logikájába illeszkedő iskola esetén az értékelés a majdani vizsgasiker előrejelzője, s ezért elsősorban szummatív eszközöket használ, addig egy komprehenzív iskola értékelési rendszere sokkal inkább formatív, fejlesztő jellegű.

  4. Soroljon fel olyan okokat, amelyek Ön szerint akadályozzák ma Magyarországon a komprehenzív iskolarendszer és gondolkodásmód elterjedését!

  5. A tanulmányban nagyon vázlatosan jelzett, a gyerekek iskolába kerülésekor jellemző, egyenlőtlenséget okozó tényezőkön kívül soroljon fel még továbbiakat, s minél részletesebben próbálja meg jellemezni az egyenlőtlenségek természetét!

  6. Felhasználva a PISA 2000 vizsgálat eredményeiről készült hazai publikációkat (pl. Vári és mts., 2002), a PISA-vizsgálat eredményeit bemutató internetes honlapot (OECD), valamint más mérési eredményeket, hasonlítsa össze különböző országok oktatási rendszereit a szelektivitás szempontjából! Milyen következtetésekre jut?

  7. A rendelkezésre álló szakirodalom, illetve egyéb források segítségével mutasson be legalább két aktuális (a feladat végrehajtása idején fontos szerepet játszó), konkrét, hazai oktatásfejlesztési törekvést! A feladatot egyrészt az általános jellemzés szintjén oldja meg (milyen jellegű feladatok a hangsúlyosak, melyek a prioritások), másrészt soroljon fel konkrét példákat is az egyes fejlesztési irányok szemléltetésére!