Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Összefoglalás

Összefoglalás

A pedagógusok gyermek- és tanulóképe befolyásolja iskolai viselkedésüket, közelebbről tanítási gyakorlatukat. A gyerekekről, a tanulókról alkotott nézetek, vélekedések alakulására hatással van többek között az, hogy mit gondol a tanár a gyermekek helyzetéről, státusáról az adott társadalomban, kultúrában, hogyan vélekedik az iskola, a nevelés, az oktatás szerepéről, milyen pedagógusszereppel tud azonosulni, milyen elvárásai vannak a tanulókkal kapcsolatban, hogyan viszonyul a tanulók egyéni sajátosságaihoz a tanítás során stb.

A tanítás eredményességét meghatározza, hogy milyen mértékben sikerült megismerni a diákok tanulásának eredményességét, tudásának bővülését, elmélyülését befolyásoló tényezőket, illetve azokhoz igazítani a tanítást. A tanulók iskolai teljesítménye bonyolult hatásrendszerben alakul, ezért a tanulók sokoldalú megismerésére van szükség. A gyerekek hétköznapi és tudományos megismerése kiterjedhet a tanulók szocioökonómiai státusára, szociokulturális hátterére, személyiségének jellegzetességeire, tanulásuk kognitív és affektív sajátosságaira. A tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés mellett sem feledkezhet meg a pedagógus arról, hogy a tanulók megismerését, a szociális személyészlelés pontosságát sokféle jelenség akadályozhatja, torzíthatja (burkolt személyiségelméletek, előfeltevések, elvárások, attribúciók, rokon- és ellenszenvek stb.).

Az egyedi és a csoportsajátosságok meglátása, megtalálása, megértése alapozhatja meg a tanulókhoz igazodó, fejlesztő jellegű adaptív tanítást.