Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések

A pedagógiai gondolkodás, a pedagógiai döntések

Egy egyszerű példán könnyen beláthatjuk, hogy az elemi pedagógiai cselekvések is jelentős számú döntést igényelnek.

A IV.1. ábra jól mutatja, hogy a kérdés feltétele után, de még a felelő kijelölése előtt a pedagógusnak jó néhány szempontot figyelembe kell vennie.

IV.1. ábra - A kérdés elhangzása és a felelő kijelölése közötti döntések szempontjai

kepek/88_1.jpg


(Falus–Golnhofer–Kotschy–M. Nádasi–Szokolszky, 1989: 69)

A gondolkodás és a cselekvés kapcsolatát általános formában modellezi Peterson és Clark, 1986-os ábrája.

IV.2. ábra - A gondolkodás és a cselekvés kapcsolata

kepek/88_2.jpg


A pedagógiai döntéseknek megkülönböztető jegyük, hogy többségüket a pergő interakció folyamatában pillanatok alatt kell meghozni.

Sutcliffe és Whittfield ebből a szempontból két csoportba sorolja a döntéseket: a nem azonnali, hosszú távú, úgynevezett reflektív döntésekre, amelyek meghozatalához viszonylag hosszabb idő áll a pedagógus rendelkezésére, s amelyeket a megvalósításuk előtt meg lehet változtatni. Amíg az orvos, a politikus, a mérnök többnyire reflektív döntéseket hoz, addig a pedagógiai tevékenységnek ez csupán a tervezési és értékelési fázisára jellemző, az interaktív szakaszban viszont az azonnali, a helyszíni döntések dominálnak.

A döntések további két csoportja különíthető el annak alapján, hogy igényelnek- e cselekvést, vagy sem. Előfordul az is, hogy a pedagógus észlel valamilyen tanulói viselkedést, azt elemzi is, s úgy dönt, hogy nem szükséges – legalábbis az adott időpontban – reagálnia a tanuló viselkedésére. Vagyis a tanári cselekvés változatlansága jelezheti azt, hogy a tanár nem vette észre a döntést igénylő hatásokat, s azt is, hogy nem tartott szükségesnek beavatkozást.

A döntések lehetnek egyszerűek és összetettek. Az összetett döntés további döntések sorozatát feltételezi. Az, hogy táblán rögzítjük a helyes tanulói válaszokat, összetett döntés, míg az egyes táblára kerülő válaszok helyességének megítélése egyszerű döntés.

Az azonnali egyszerű döntések lehetnek tudatosak vagy nem tudatosak.

A döntések lehetséges kombinációját szemlélteti a IV.3. ábra.

IV.3. ábra - A pedagógiai döntések fajtái (Sutcliffe–Whittfield, 1979 nyomán)

kepek/89.3.jpg