Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Összefoglalás

Összefoglalás

A fejezetben áttekintettük azokat a kutatási irányokat, amelyek az elmúlt évszázadban kísérletet tettek annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy miért eredményes az egyik pedagógus és miért hatástalan egy másik.

A pedagógusok tulajdonságait leíró kutatások kimutatták, hogy a tanulók és a szakfelügyelők is eléggé jól egyetértenek abban, hogy szerintük milyen tulajdonságok jellemzik a jó pedagógust. Kevés útmutatást adtak arra vonatkozóan, hogyan alakíthatók ki ezek a tulajdonságok, s arra sem szolgáltattak tényeket, hogy e tulajdonságok ténylegesen hatnának az eredményességre.

Az eredményes pedagógusra jellemző személyiségvonások és képességek kutatásából már mélyebb összefüggésekhez jutottunk el, amelyek alapját képezik a különféle, a pedagógusképzésben is meghonosodott személyiség- és képességfejlesztő tréningeknek.

A képességek megragadható és formálható készségrepertoáron keresztül érvényesülnek a gyakorlati munkában.

Ahhoz, hogy a megfelelő helyen, időben és módon alkalmazzuk a rendelkezésünkre álló készségeket, lehetőleg minél több szempont figyelembevételével döntéseket kell hoznunk. Ezek a döntések nem mindig igénylik a tudat mozgósítását. Tapasztaltabb pedagógusok esetében – a gyakorlat során kialakult egyre bonyolultabb sémák felhasználásával – szinte automatikusan, az intuitív tevékenység látszatát keltve valósulnak meg.

A gyakorlatot irányító és az elméleti ismereteket megszűrő tanári értékelőrendszer a korábbi tapasztalatokon alapuló nézetek és a gyakorlatban formálódó gyakorlati tudás ötvözete. A pedagógus reflektív tevékenysége során az értékelőrendszer az elméleti ismeretekkel és a gyakorlati tevékenységgel kölcsönhatásban folyamatos fejlődésen megy keresztül.

A pedagógus tudását és nézeteit az általános pedagógiai, a szaktárgyi és a tartalmi pedagógiai tudás és nézetek alkotják.

A fenti szemlélet alapján az eredményes pedagógusképzés a hallgatók aktív tevékenységén alapul. E tevékenység eredményessége érdekében a hallgatók korábbi nézeteiket tudatosítják, és szembesítik a gyakorlattal, valamint a hozzáférhető elméleti ismeretekkel, így formálják meg adaptív nézetrendszerüket, korszerű tudásukat, s alakítják ki gazdag készségrepertoárjukat.