Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

8. fejezet - A tanterv (BALLÉR ENDRE)

8. fejezet - A tanterv (BALLÉR ENDRE)

A fejezet témakörei

  • A tanterv értelmezésének változásai, pedagógiai összefüggései

  • Az oktatás tartalma a tantervben, kiválasztásának fő szempontjai

  • Tantervi modellek az oktatás tartalmának elrendezésére

  • A tantervi értékelés szerepe, fő jellemzői

  • Újabb tendenciák a tantervnek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében

  • A tantervelmélet 19–20. századi meghatározó koncepcióinak áttekintése.

Bevezetés

Amióta mintegy fél évezrede a tantervek megjelentek az iskolai oktatás színterén, eleinte praktikus célt, a tananyag kijelölését, tervezését szolgálták. Később, a 17. század második felétől (Comenius idejétől) ez a gyakorlati cél elméleti alátámasztást is kapott, kiszélesedett. Egyre több tankönyv született, amelyek nemcsak tananyagok voltak, hanem egyben tantervként is funkcionáltak. A 19. század végétől a tananyagokkal, tantervekkel kapcsolatos tapasztalatok már elméleti rendszerezésekig is eljutottak, s a pedagógia, legtöbbször az oktatáselmélet részévé váltak. (Nagy S., 1981: 19–39.) A tantervvel kapcsolatos kérdések alapjainak tárgyalását a didaktika rendszerében helyezzük el, részben önálló fejezetként, részben úgy, hogy tankönyvünk számos más fejezete is foglalkozik tantervi kérdésekkel (például elsősorban az oktatás céljairól, tartalmáról, folyamatáról, az értékelésről, az iskolai oktatómunka tervezéséről szóló részekben). Ez az összefoglalás a tantervnek azokat a sajátos, viszonylag önálló területeit tekinti át, amelyek részben hagyományosan központi témái (például az iskolai tananyag kiválasztása, elrendezése), részben újabban kerültek előtérbe (például a tanterv szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában, tantervelméleti koncepciók). Vizsgálatok sora mutatja, hogy a tantervek mint hivatalos dokumentumok, előírások, útmutatások különböző módon befolyásolják a pedagógusok szemléletét, oktatását. Gyakran nem is közvetlenül, hanem közvetve, a tankönyvek, taneszközök, vizsgakövetelmények, felmérések, sőt még a nem tervezett, nem tudatos „rejtett” hatások áttételével hatnak a tanítás-tanulás gyakorlatára. Indokolt tehát, hogy ennek a hatásrendszernek, mint a pedagógiai, didaktikai kultúra, tudás (különösen Magyarországon) nagy hagyományokkal rendelkező, meghatározó, a jelenben és várhatóan a jövőben is fontos területével a didaktika is foglalkozzék.

A fejezet elsősorban azokat a problémákat állítja előtérbe, amelyek megoldására, kezelésére a pedagógusnak szemlélete kitágítása, tudása elmélyítése, eredményes nevelő-oktató munkája érdekében szüksége lehet.