Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai

Az oktatás tartalma a tantervben; kiválasztásának fő szempontjai

Az oktatás tartalmával foglalkozó előző fejezetben megvilágítást kapott a tartalom fokozatos kitágulása, összetettebbé válása, összefüggése a nevelés-oktatás céljaival, a társadalom gyakorlatával, kultúrájával, a tanulók fejlődési sajátosságaival, tanítási-tanulási tapasztalataival, tevékenységeivel.

A tartalom a tanterveknek is központi kategóriája. Ez eleinte elsősorban a tananyaggal volt azonos. Később azonban értelmezése kitágult, összetettebb lett és súlypontjai átrendeződtek. Napjainkban a tantervi tartalom nem azonosítható a tananyaggal, és a következő összetevőkből, rétegekből tevődik össze:

  • Ismeretek. Ezek ma már nem részletesen felsorolt tények, adatok halmazai, hanem nagy hatásúnak bizonyult koncepcióváltó tudásrendszerek, elvek, törvényszerűségek, elméletek, szabályok összefüggései.

  • Az ismeretek megszerzését, felhasználását, alkalmazását, továbbfejlesztését szolgáló képességek, cselekvésbe ágyazható, transzformálható kompetenciák.

Nagy József szerint „a személyiség hierarchikus, egymásba ágyazódó komponensei: a kompetenciák, a hozzájuk tartozó motívum- és tudásrendszerek, amelyeknek összetevői a motívumok, a képességek, az ismeretek, a készségek és a pillanat tört része alatt megvalósuló rutinok”. (Nagy J., 2000a.) Kiemelkednek ezek közül az ún. „kulcskompetenciák”, a sikeres tanuláshoz, munkavégzéshez, társadalmi beilleszkedéshez, az egyéni boldoguláshoz nélkülözhetetlen, általánosan megalapozó képességek.

  • A tartalom szerves részét alkotják a tanulók személyiségfejlődését megalapozó nemzeti és egyetemes kultúra értékei, fő területei.

  • A tartalom összetevői továbbá az erkölcs, az emberi magatartás, életmód elvei és szabályai.

A tantervi tartalom szintjei egyaránt fontosak (nem lehet például hatékony képességfejlesztés ismeretek vagy erkölcsformálás kultúraközvetítés nélkül. Kapcsolataik sok esetben tudományos kutatásokkal, empirikusan is feltárhatók (az összefüggés-megértés esetében például vö.: Nagy J., 2000b: 141–185), de a variációk sokfélesége miatt csak a tanulókra méretezett egyéni megoldások hozhatnak megfelelő eredményt.

A tantervi tartalom kiválasztásának fő szempontjai lényegében megfelelnek az oktatás tartalmával foglalkozó fejezetben felvázoltaknak. A különbség legfeljebb ezek konkretizálásában, „operacionalizáltságában” (feladatokra bonthatóságában) van. Ezek alapján a tantervekbe olyan tartalmakat célszerű kiszemelni, amelyek

  • összhangban vannak a nevelés-oktatás céljaival, feladataival.

  • figyelembe veszik a tantervi követelményeket. Ezek összekapcsolják a tanulók konkrét összefüggésekbe ágyazott ismereteit az elérendő képességekkel, kompetenciákkal, azok tervezett szintjeivel. Jelentőségüket az adja, hogy konkretizálják, összekötik a tantervi célokat, a tartalmakat a tanulók tevékenységével, tudásával, teljesítményeivel, tanulási eredményeik értékelésével. A követelmények rendszere a 20. század második felében a tantervelmélet egyik legkidolgozottabb, legtöbbet kutatott területe lett.

  • tartalmazzák az általános műveltség rendszerének kiépítéséhez, fejlesztéséhez szükséges anyagi és szellemi kultúra alapját. Az EU oktatásstatisztikai kimutatásaiban példáulennek kilenc fő területe szerepel: anyanyelv és irodalom, matematika,természettudomány, ember és társadalom, idegen nyelvek, sport és testnevelés,művészeti tevékenységek, informatikai és kommunikációs technika,vallás/erkölcs. Az 1995-ben kiadott magyar Nemzeti alaptanterv tíz műveltségiterületet emel ki (anyanyelv és irodalom, élő idegen nyelv, matematika,ember és társadalom, ember és természet, Földünk és környezetünk, művészetek,informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport.(Nemzeti alaptanterv, 1995, vö. könyvünk VI. és XVIII. fejezeteit.) Az angolalaptantervben a valamennyi állami, illetve önkormányzati fenntartású iskoláraelőírt alap- és alapozó oktatási tartalmak részben hasonlóak az említettműveltségi területekhez, részben közelebb állnak a „hagyományos” iskolaitantárgyakhoz (például történelem, földrajz). A tantervek műveltségtartalmánakkiválasztása tantervtörténeti értékű, de ma is időszerű elemzését adjaProhászka Lajos 1948-ban kiadott műveltségfilozófiai alapvetésű tantervelmélete.

Ebben megfogalmazta a tantervi tartalom kiválasztásának két vezető szempontját: a „klaszszicitás” és a „művelődési kánon” elvét. Mindkettő olyan kulturális javak és tárgyak tantervbe emelését hangsúlyozza, amelyek egyrészt egyetemes értékűek, tökéletesek, másrészt az egyes korszakokban általános normát, zsinórmértéket jelentettek. Ezen elvek alapján csoportosította a tantervbe kiválasztandó művelődési javakat (készségeket, produktumokat) és tárgyakat (történeti folyamatok, természeti jelenségek). Rámutatott a tantervi tartalom szelekciója során érvényesítendő szociális, pszichológiai, logikai szempontokra. (Prohászka, 1983: 29–61.)

  • A tantervi tartalom kiválasztását meghatározza a tanulók fejlődése általános és egyéni jellemzőinek alapulvétele az eddig tárgyalt elvek alkalmazása során. Olyan komplex, fizikai, erkölcsi, szellemi tényezőkről van szó, mint például a svájci Piaget és követői kutatásaiban, műveiben kidolgozott értelmi műveletek fejlődési szakaszainak hasznosítása, a konstruktivizmus elveinek kritikus alkalmazása (vö.: V. fejezet), a tanulók motivációit, érdeklődését, tevékenységeit alapul vevő és fejlesztő tartalmak beépítése (lásd: IX. és XIII. fejezetek). Fejlődéslélektani szempontok között említhető továbbá, hogy azok a tartalmak részesítendők előnyben a tantervi szelekció során, amelyek a kultúrtechnikák, az eszköztudás kialakítást segítik elő, jelentős szellemi, technikai alkotások, lényegesek, a tanulókat erőpróbák elé állítják, ugyanakkor érdekesek, nevelő erejűek, cselekvésre késztetők. (Vö.: Káldi–Kádárné, 1996: 147–148.)