Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése

Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítése

Tekintettel arra, hogy az oktatási folyamat rendkívül összetett, bonyolult, így megközelítése is számos formában és úton képzelhető el. Az oktatás menetéről, tagolásáról, folyamatáról alkotott néhány elképzelést az 1. táblázatban rögzítjük.

IX.1. táblázat - Az oktatás folyamatára, menetére, tagolására vonatkozó felfogások

COMENIUS

1592–1670

PESTALOZZI

1746–1825

HERBART

1776–1841

DIESTERWEG 1790–1866

Példa: bemutatás, szemléltetés, megnevezés Szabály: magyarázat Utánzás: gyakorlás

Érzéki benyomások szerzése: érzékelés Szemlélet: elemi pontok: szám, alak, szó Képzet: hallgatás Fogalom, cselekvés

Elmélyedés

Világosság Képzettársítás Eszmélkedés Rendszer

Módszer

Érzékiség

Szokás

Képzetek Asszociációk Öntevékenység


KÁRMÁN MÓR 1843–1915

FINÁCZI ERNŐ 1860–1935

IMRE SÁNDOR 1877–1945

PROHÁSZKA LAJOS 1897–1963

Tudatosítás Figyelem, érdeklődés Beszélgetés Magyarázat Öntevékenység

Szemléltetés: figyelem Társítás: megérzés Megszilárdítás: megtartás

Megmutatás Közlés Beszélgetés Tevékenykedtetés

Problémakitűzés Munkaeszközök előkészítése

Munka menetének megbeszélése

Munka lefolytatása Eredmény értékelése

MONTESSORI 1870–1952

DEWEY 1859–1952

NAGY LÁSZLÓ 1857–1931

Felfedezés Kísérletezés Befogadás

Problémafelvetés

Premisszák

Kísérleti igazolás Begyakorlás, cselekvési készség

Megfigyelés

Problémaállítás Problémamegoldás

Kísérlet

Az oktatási folyamat egyik leíró, általános szintű megközelítése Nagy Sándortól származik, aki az oktatási folyamatot a benne realizálódó fő didaktikai feladatok, azaz az ismeretszerzés, alkalmazás, rendszerezés, rögzítés, ellenőrzés, értékelés egymást követő és egymást átszövő, elvszerű és tervszerű rendjeként definiálja. Ez képezi tulajdonképpen az oktatási folyamat alapstruktúráját, makrostruktúráját. Egyidejűleg bemutatja az oktatási folyamat azon mikrostruktúráját is, mely az ismeretelsajátítás, feldolgozás, alkalmazás, kiértékelés, elemzés finomszerkezetét adja. (Nagy S., 1993: 57.)

H. Aebli Piaget tanítványaként a gyermeki fejlődésben a cselekvés vezető szerepét hangsúlyozta. Magát az oktatási folyamatot komplexen, a pszichológiai gyökereket és hátteret is figyelembe véve, a didaktikai kompetenciarendszer körében elemzi. E kompetenciarendszer tizenkét alapformáját három dimenzióban mutatja be. Ezek az „alapformák” a tanulási szituációkat pszichológiailag is megvilágítják, a tanulók fejlődését a cselekvéstől a fogalmi gondolkodásig kísérik nyomon. Ezen általános didaktikai formák a közvetítés médiuma, a cselekvés, művelet és a tanulási folyamat funkciói szerint tagolódnak. (Aebli, 1983.)

Báthory Zoltán a tanítási-tanulási folyamattal kapcsolatban a tanítás-tanulás rendszerszemléletű modelljét írja le, amelyben „a bemeneti (input), a folyamat és a kimeneti (output) tényezőket, a környezetet és mindezen tényezők közötti információáramlást, visszacsatolást és kölcsönhatásokat foglalja egy rendszerbe”. (Báthory, 1992: 19.) Összegzi tehát a folyamatra ható tényezőket és következményeket.

Az oktatási folyamat különböző szempontú megközelítésének rövid felvázolásával is bizonyítani kívántuk, hogy sok értékes, a gyakorlatban még kevéssé realizálódó gondolat is született az oktatási folyamat értelmezését illetően.