Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Összefoglalás

Összefoglalás

A fejezetben az oktatási folyamat fő vonásainak bemutatása után a téma rövid problématörténeti előzményét vázoltuk fel.

Ahhoz hogy a tudás alapú társadalmat elérjük, az élethosszig tartó tanulás birtokában legyünk, az önszabályozó tanulás kialakítása szükséges. Ehhez mindenekelőtt a gondolkodási és motivációs szféra együttes fejlesztésére van szükségünk. Tanulási motiváció, a tanulási technikák elsajátítása nélkül nincs tanulás, ismeretelsajátítás. Az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazását is el kell sajátítani, azaz egyidejűleg kognitív és motivációs stratégiák kiépítésére is szükségünk van, mert csak ezen az alapon juthatunk el a kognitív és motivációs önszabályozáshoz, azaz magához az önszabályozó tanuláshoz.

A tanulók önszabályozását kiépítő oktatási folyamatot interdiszciplináris vonatkozásaiban próbáltuk feltárni. E szellemben elemeztük az ismeretszerzés, gondolkodás és motiváció együttes, egymásra ható kapcsolategyüttesét.

A motivációt dinamikus öndetermináló folyamat részeként elemeztük, mely önszabályozó interakciókon keresztül fejti ki hatását. A motiváció fejlődése a gyermeknél nem választható el a kognitív fejlődéstől, két egymással interaktív kapcsolatban álló mechanizmusról van ugyanis szó.

Bemutattuk az ismeretelsajátítás és -alkalmazás folyamatát, a tanulók autonóm tanulási képességét kifejlesztő folyamatot, a tanulás megtanításának legfontosabb fázisait. Egyidejűleg felvázoltuk a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges tanulási motiváció legfontosabb sajátosságait, különböző szintjeit és a motivációs stratégia fejlesztésének lépéseit.

A kognitív önszabályozás stratégiáját kialakító folyamaton belül külön elemeztük magát a kognitív stratégiát és a metakogníciót.

A tanulás motivációs stratégiájának tárgyalásakor kitértünk a helyzet- és tevékenységorientáció kérdésére, a különböző feladatmegoldás hatékonyságát befolyásoló aspektusokra s a megküzdési stratégiákra.

Kiemeltük az önszabályozó motivációs stratégia önértékelő és önkontrollfunkciójának jelentőségét, felhívtuk a figyelmet arra, hogy a tanulóknak meg kell tanulniuk saját motivációik és érzelmeik ellenőrzését s befolyásolni tudását. A motivációt tehát nemcsak tárgyalni, elemezni, bemutatni szándékoztunk, hanem befolyásolni, fejleszteni és pozitív irányban hatni is kívántunk rá.

Összegzésképpen megállapítható, hogy az oktatási folyamat optimális szervezése során, a tanár és tanulók együttes kooperatív tevékenysége kapcsán az oktatási tartalmak aktív feldolgozása, magas szintű elsajátítása, a tanulók önálló tanulási képessége, kognitív önszabályozása s a tanulás motivációinak magas szinten szerveződő önszabályozása válik lehetővé.