Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

A módszerek csoportosítása, osztályozása

A módszerek csoportosítása, osztályozása

Az egyes módszerek értelmezését elősegíti, ha áttekintjük azokat a törekvéseket, amelyek a módszerek csoportosítására irányultak és irányulnak. Babanszkij (1985: 61–62), Harlamov (1990: 194–197), Galuzinszkij és Jevtuch (1996: 102–177) a módszerek csoportosításának több szempontját ismerteti.

1. Az információk forrása szerint:

  • verbális (szóbeli vagy írásbeli),

  • szemléletes,

  • gyakorlati módszereket különböztetnek meg egymástól.

2. A tanulók által végzett megismerőtevékenység szerint beszélhetünk:

  • receptív,

  • reproduktív,

  • részben felfedező, heurisztikus és

  • kutató jellegű módszerekről.

3. Az oktatás logikai iránya alapján

  • induktív, illetve

  • deduktív jellegű módszerek különböztethetők meg.

4. A tanulási munka irányításának szempontja alapján:

  • tanári dominanciájú,

  • közös tanári-tanulói és

  • tanulói dominanciájú módszereket említhetünk.

5. Az oktatási folyamatban betöltött szerepük, a didaktikai feladatok szerint Nagy Sándor (1997)

  • az új ismeretek tanításának-tanulásának,

  • a képességek tanításának-tanulásának,

  • az alkalmazásnak,

  • a rendszerezésnek és a rögzítésnek a módszereiről beszél.

6. A szóbeli közlő módszereken belül meg szokták különböztetni

  • a monologikus és

  • a dialogikus módszereket.

A módszerek osztályozására tett kísérletek nem jártak eredménnyel. Egyetlen felosztási alap sem teszi lehetővé a módszerek teljességének a besorolását, s szinte mindegyik felosztáson belül egy és ugyanazon módszer több osztályba is besorolható. A megbeszélés módszere például lehet receptív, reproduktív, de részben felfedező jellegű is, logikai iránya lehet induktív és deduktív, szolgálhatja az új ismeretek szerzését, de a rendszerezést is.

A megjelenített szempontokat azonban érdemes figyelembe vennünk, s a módszerek kiválasztása, illetve alkalmazása során olyan dimenziókként értelmeznünk, amelyekben az egyes módszerek, illetve azoknak általunk megvalósított formái elhelyezhetők.

Például ha egy csoportnak vagy egyénnek gyakorlati és írásos feladatot jelölünk ki (elemezze két emlősállat azonos és eltérő vonásait), mérlegeljük, hogy a megismerőtevékenység alkotó jellegét milyen mértékben biztosítottuk, mennyire nyitott a feladat, a problémamegfogalmazás, az elemzés módja, a lehetséges eredmények tekintetében induktív vagy deduktív utat lehet-e bejárni, esetleg mindkettőt, milyen mértékben avatkozunk be a munka menetének irányításába stb.