Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Értékelési modellek

Értékelési modellek

Az értékelési funkciók és a hozzájuk kapcsolódó célok sajátosan alakulnak főként attól függően, hogy milyen értékelési megközelítésekben, modellekben értelmezik azokat. Az elmúlt évtizedekben kialakult értékelési modellek közül a legjellegzetesebbek a következők: a célorientált, a menedzserorientált, a tanácsadói, a politikai elemzési, a pluralista és a holisztikus értékelés. A célorientált értékelésben arra koncentrálnak, hogy teljesültek-e a viselkedésekben, teljesítményekben megfogalmazott célok. E megközelítésben központi szerepet kapnak a mérhető célok és a standardizált mérőeszközök. A menedzsment orientációjú értékelés alapvető szándéka, hogy hasznos információkat adjon a döntéshozóknak, így az értékelés alapvető kritériumai a hasznosság, a rugalmasság. A tanácsadói modellben az értékelők arra törekednek, hogy az adott jelenséget kiegyensúlyozottan vizsgálják, feltárják erős és gyenge pontjait, bemutassák az ellentmondó nézeteket és sokoldalú perspektívákhoz alapot nyújtsanak. A politikai modellben a politika számára való információadás kerül előtérbe, a pluralista modellben széles közönség (mindenki, aki érdekelt az oktatásban, így a szülők, az iskola fenntartói stb.) jelenik meg teljes értékű partnerként az értékelés során. A mai idők törekvése a holisztikus értékelés, amelyben az értékelés kritériumai és módszerei szempontjából a komplexitás a legfontosabb kívánalom. Az értékelési modellek kapcsán is eléggé elterjedt az ún. kontingenciaelmélet, vagyis az, hogy az értékelés funkciói, feltételei, körülményei döntően befolyásolják, hogy mely modellek mikor hatékonyak. Például a tanulók tantárgyiteljesítményeinek értékelésében leginkább elterjedt a célorientált értékelési modell, a tanárok munkájának értékelésében pedig inkább a tanácsadói modell jelenik meg, de mindkét esetben történhet az értékelés holisztikus szemlélet alapján is. (Részletesebben lásd: Golnhofer, 2003a.)