Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata

Kisebbségek oktatásának elmélete és gyakorlata

A multikulturalizmus és interkulturalizmus fogalma

A multikulturalizmus fogalma a kultúrafogalomhoz, illetve a kultúra és más társadalmi képződmények kapcsolatával foglalkozó tudományos elméletekhez kötődik. A legtöbb társadalom eleve nem egyetlen kulturális hagyománnyal rendelkezik, hanem számos, egymással interakcióban álló kulturális csoportból tevődik össze egy nagyobb nemzeti kereten belül. Az interkulturális nevelés nemcsak a kisebbségi tanulókat kell hogy érintse, hiszen minden tanuló multikulturális társadalomban nő fel.

A pedagógiai multikulturalizmus olyan nevelés-oktatás, amely bevezeti a (kisebbségi) társadalmi csoportok nyelvét és kultúráját a pedagógiai hatásrendszerbe, hogy az egyének egészséges identitásokat és kölcsönösen pozitív csoportközi attitűdöket alakítsanak ki. Ha egy iskolában a többséghez és a kisebbséghez vagy különböző kisebbségekhez tartozó gyermekek együtt vannak, ha az oktatás céljai, tartalma, módszerei és eszközei a kölcsönös megismerést és megértést szolgálják, akkor interkulturális nevelés-oktatásról beszélünk. A kisebbségek önálló, másoktól megkülönböztethető iskolai szempontjainak érvényesítését szolgálja a kisebbségpedagógia. (Berry és mts., 1998; Guti, 1998: 54; Vámos, 1999a; Forray R., 2000; Forray R.–Cs. Czachesz–Lesznyák, 2001.)

A hatvanas-hetvenes években az oktatáspolitikai kezdeményezések a kultúrák egyenértékűségéből indultak ki, s elsősorban a nyelvi, szociális, kulturális hátrányok leküzdésére irányultak. A bevándorló gyerekek alacsony iskolai teljesítményének okaként kultúrájuk lenézése miatt keletkező énképromlást vélelmezték, ezért e kultúrák tantervi megjelenését, a nyelv tantervi rendszerbe illesztését, a taneszközök felülvizsgálatát, az előítéletek leküzdését szorgalmazták. A nyolcvanas években már az iskola szellemiségét átszövő, a tanterv és taneszközök mellett a módszerekben, értékelésben megjelenő szándék kapott teret. Gyors terjedését az Európai Unió politikája és a nyolcvanas-kilencvenes években Németországra, Franciaországra jellemző migrációs hullám segítette. Napjainkban az iskolarendszer, az oktatásszervezés és oktatásszabályozás kérdését is felvetik. (Becchi, 1992; Feischmidt, 1997; Lesznyák–Czachesz, 1998; Mihály, 2001; Lázár, 2001.)

Kisebbségi csoportok oktatásának jogi alapja

Demokratikus alapelv, hogy senkit sem érhet diszkrimináció, azaz egyének, csoportok másoktól való – hátránnyal járó – előítéletes megkülönböztetése. (Gudnundur, 1998; Radó, 2001.) A kisebbségi oktatásban való részvétel perszonális jog. Akarata ellenére, beleegyezése nélkül senki sem kényszeríthető kisebbségi iskolába, osztályba. Másrészről a kisebbséghez tartozók dönthetnek arról, hogy igénybe veszik-e a csoportnak felkínált oktatási lehetőséget vagy sem. De meghatározott azok köre is, akik számára ez a választási lehetőség egyáltalán fennáll. A Nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény – hazánk történelmi és kulturális hagyományait figyelembe véve – tizenhárom kisebbséget határoz meg, s foglalja össze a jogokat. Kisebbség által használt nyelvnek számít a bolgár, a cigány (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán. E kisebbségek létszáma, területi elhelyezkedése, nyelvi állapota stb. jelentősen különbözik. (Csipka–Mayer, 2002: 51.) A kisebbségi oktatás öt formában valósulhat meg, az erre kiadott 32/1997. MKM rendelet a Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés és iskolai oktatás irányelve alapján. Az első három forma a magyar neveléstörténet nemzetiségi hagyományait követi, a rendszerváltozás óta szervezhető roma program és csak néhány éve az interkulturális oktatás:

  • Anyanyelvű oktatás

  • Kétnyelvű oktatás

  • Nyelvoktató kisebbségi oktatás

  • Cigány kisebbségi oktatás

  • Interkulturális oktatás

A külföldi tanulók oktatása nem része a kisebbségi oktatásnak. Róluk jelenleg a közoktatási törvény, illetve a menekültügyi vagy a bevándorlási törvény rendelkezik.