Ugrás a tartalomhoz

DIDAKTIKA

Ballér Endre, Golnhofer Erzsébet, Falus Iván, Kotschy Beáta, M. Nádasi Mária, Nahalka István, Petriné Feyér Judit, Réthy Endréné, Szivák Judit, Vámos Ágnes

Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.

19. fejezet - A kezdő pedagógus (SZIVÁK JUDIT)

19. fejezet - A kezdő pedagógus (SZIVÁK JUDIT)

A fejezet témakörei

  • A kezdő tanárok legfontosabb problémái

  • A kezdő és tapasztalt tanár tevékenységében, gondolkodásában megfigyelt alapvető különbségek (tervezés; észlelés–információfeldolgozás; interaktív tevékenység; döntési folyamatok, kognitív struktúrák; tanári attitűd)

  • A tanár önismerete

  • A kezdő lépések

  • Önelemző eljárások, fejlesztő techniká.

Bevezető

A kezdő tanár többnyire úgy érzi magát első munkahelyén, mint az idegen egy ismeretlen földön. Szembesül élete első igazán felelős szerepével, melyet szinte egyik napról a másikra kapott kezébe tanári diplomájával együtt. Szembesül azzal, hogy a tanári képesítés megszerzésével nem lezárultak tanulmányai, hanem valójában kezdetét vette a pálya tanulásának soha nem sejtett kudarcokkal és sikerekkel vegyes útja, melyet már nem a tankönyvek és vizsgák kényszere, hanem a tanítványok iránti felelősség motivál.

Amíg a jogászi vagy az orvosi pálya megköveteli az egyetemi évek után a két év gyakorlatot, mielőtt a jelölt megkapná képesítését, addig a pedagógussá válás, a hivatás valódi tanulásának időszakát már felelős tanárként kezdik és élik meg ebben a szakmában. A gyakorlattal való szembesülés számos problémája, a jó tanárrá válás folyamatának „titka” régóta foglalkoztatja a közvéleményt és a tudományt egyaránt.

A pedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak, személyiségének, majd a pedagógus tevékenységeinek kutatása után, az elmúlt évtizedekben a szakma érdeklődésének középpontjába a pedagógus gondolkodás-döntéshozatal került (vö.: IV. fejezet).

Különösen a kognitív pszichológia, majd a kognitív pedagógia megjelenésével a kutatás egyik fontos iránya és egyben metódusa a kezdő és a tapasztalt tanárok kognitív struktúrájának és e struktúra működésének összehasonlító elemzése lett. (Ben-Peretz, 1986; Clark–Peterson, 1986; Berliner, 1987; Calderhead, 1991.)

Ezzel párhuzamosan a szakma tanulásának, a pedagógussá válás folyamatának megválaszolatlan kérdései is a fenti irányba terelték a kutatásokat, mígnem a pedagógián belül a kezdő, illetve a tapasztalt tanárok vizsgálata önálló kutatási területté fejlődött, amelynek sajátosan új metodikája van. A kutatások alapvető motívuma nem pusztán a tanárrá válás folyamatának új szempontú leírása, a „jó tanárrá” válás titkának a megfejtése, hanem egyben a szakma tanulásának segítése is.

A pedagógussá válás problematikájával foglalkozó kutatások a kérdés komplexitásának megfelelően sokirányúak. Magukban foglalják

  • a karrierkutatásokat, melyek elsősorban a pályaszocializáció kérdéseivel (beilleszkedés, szereptanulás, kiégés) foglalkoznak,

  • a pedagógusok szituáció-, illetve problémaészlelésével, értelmezésével,

  • a viselkedés- és tevékenységrendszerrel kapcsolatos,

  • a gondolkodási-döntési struktúrát leíró,

  • az attitűd- és nem utolsósorban

  • a képzést-továbbképzést vizsgáló területeket, vagyis a pedagógiai „működés” legfontosabb aspektusait.