Ugrás a tartalomhoz

A lélektan története

Pléh Csaba (2010)

Osiris Kiadó

2. fejezet - I. RÉSZ – Az önállóság hajnalán: egy téma diszciplínát keres

2. fejezet - I. RÉSZ – Az önállóság hajnalán: egy téma diszciplínát keres

Tartalom

1 FEJEZET – Pszichológiatörténet és pszichológiai elmélet
Miért tanulmányozzuk a pszichológiatörténetet?
A pszichológia és paradigmái, a paradigmák pszichológiája
A pszichológiatörténet-írás két hagyományos módszere
A tudománytörténet három aspektusa
A pszichológiai elméletek osztályozása
A pszichológiai elméletek négy aspektusa: e tankönyv rendszere
E könyv megközelítése
Miért ott, és miért éppen azok?
Általános tájékozódás
2. FEJEZET – Descartes és a tudományos módszer
Descartes kettősségei és a pszichológia
Racionalisták és empiristák
Néhány közös vonás: a (mások) tekintélyének lenézése és az individualizmus
Az elemzés gondolata és eszménye
A két megközelítés eltérései
Descartes pszichológiája vagy pszichológiái
A cogito és az önmegfigyelés
A „szellem a gépben"
Test és lélek Descartes-nál
A gondolkodás szerkezete és a karteziánus egység
A velünk született eszmék és a modern innátizmus
Ész és szenvedély: Descartes, a gyakorló pszichológus
Még egyszer Descartes két hagyományáról
Kulcsfogalmak
Szakirodalmi eligazító
3. FEJEZET – Megismerés és társulás: a pszichológiai gondolatmenet fejlődése a felvilágosodás korában
Racionalisták, empiristák és az igazi élet
Diszharmónia és ellentét
Az elme empirikus architektúrája
Az érzékelés és észlelés elemzése
Kant kritikai szintézise
Christian Wolff és a képesség-lélektan körforgásai
Kant gyökerei és üzenete
Ismeretelmélet és pszichológia
Az elme felépítése
Az asszociáció diadalútja a pszichológiában
Az asszociáció mint mechanisztikus magyarázó elv igazi győzelme: David Hume
A mechanika uralma
A mentális mechanika és a mentális kémia
A haszonelvűség és a gazdasági ember
Kulcsfogalmak
Szakirodalmi eligazító
4. FEJEZET – Az életszellemektől a reflexelvig: az élettani gondolkodás mint a pszichológia előfutára
A biológia jelentősége
Az állati mozgás elméletei és a reflexelmélet
Az agyi lokalizáció keresése
Az érzékelés korai empirikus vizsgálata
A német egyetemi rendszer általános jellemzői
Kulcsfogalmak
Szakirodalmi eligazító

1 FEJEZET – Pszichológiatörténet és pszichológiai elmélet

A pszichológiának hosszú múltja, de rövid története van.

Hermann Ebbinghaus 1908.

Miért tanulmányozzuk a pszichológiatörténetet?

A 20. században a pszichológiatörténet, e fiatal tudomány története iránti érdeklődést általában a pszichológia kutatási programjainak vagy versengő modelljeinek ütközése váltotta ki. Ezekre többnyire úgy hivatkozunk, mint a pszichológia válságaira. Vagy pedig arról volt szó, hogy a történelmi reflexiót valamilyen, látszólag mindent átfogó és véglegesnek tekintett kutatási modell elterjedése s ennek megfelelően a történelem újraírása váltotta ki. Ennek köszönhetően a pszichológiatörténettel kapcsolatos munkák először az 1910-es években kezdtek felszaporodni, párhuzamosan a „tartalom” vagy a tudat hagyományos introspektív pszichológiájának válságávAz öntudatra ébredés legújabb hulláma a 60-as évek elején indult meg, a kognitív pszichológia megjelenésével, és továbbra is velünk van. Ezt a legújabb történeti tudatosságot számos tudományon kívüli és belső tényező motiválta, melyek magának a diszciplínának a változásaival is kapcsolatban vannak. Ez idő tájt végbement egy fokozatos eltolódás, melyet értelmezői időnként felemelnek a forradalom szintjére (és kognitív forradalomról beszélnek) az akadémikus pszichológia fővonalában, vagyis a kísérleti pszichológiában. A hangsúly a viselkedés elemzéséről eltolódott a világ modelljeit alkotó ember elemzésére. Az iskolák szóhasználatával a behaviorista hozzáállást megrendítette a forradalmi kognitív pszichológia. Ez a hangsúlyeltolódás – vagy, ahogy néhányan utalni szeretnek rá, ez a kijózanodás a behaviorista lázálomból – szinte elkerülhetetlenül az elméleti, vagy, ha úgy tetszik, „metaelméleti” álláspontok újrafogalmazásának igényét vetette fel. Megkérdőjelezte azt az alapgondolatot is, hogy a pszichológia történelmi fejlődésében egyetlen lineáris lánc vagy fonal van, és a tiszteletre méltó múlt keresésének igényéhez vezetett. Párhuzamos volt vele a pszichológia társadalmi szerepének újragondolása a hatvanas évek radikális politikai mozgalmai, majd az alternatív társadalmi mozgalmak (feminizmus, ökológia stb.) keretében. Vagyis a mi korunkban a megnövekedett történeti öntudat az identitás újraértelmezésével, sőt annak válságaival is kapcsolatban van.