Ugrás a tartalomhoz

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

Kálmán Zsófia, Könczei György (2002)

Osiris Kiadó

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

A Taigetosztól az esélyegyenlőségig

Kálmán, Zsófia

Könczei, György

2002-03-31

Kivonat

A könyv témája a sérült ember és közvetlen emberi környezete, a sérült ember és a társadalom kapcsolata, valamennyi jogi, intézményi, pedagógiai vonatkozásával.


KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A szerzők köszönetüket fejezik ki az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kara könyvtárának a kutatómunkájuk során nyújtott segítségért.

Köszönettel tartozunk a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem szociológia szakos hallgatóinak, közülük különösen Géring Zsuzsannának, a kézirat egy részének korábbi változatához fűzött kritikai észrevételeikért.

A biológiai problémákkal foglalkozó részek áttekintéséért és a hozzájuk fűzött kiegészítésekért köszönetet mondunk dr. Sarkadi Balázsnak.

A jogi fejezet részben tartalmazza dr. Kálmán Zsófia hasonló témájú (A jog és a fogyatékosságügy – Az emberi jogok és a szociális jogok azonosságai és különbözőségei a sérült emberek jogvédelmében) jogi szakdolgozatának anyagát, amely dolgozat konzulensét, dr. Kollonay Csillát illeti köszönet értékes tanácsaiért és a munka folytatására bátorító megjegyzéseiért.

Elismeréssel és köszönettel tartozunk Princz László grafikusnak, aki a téma iránti szeretettel és elkötelezettséggel állította tehetségét az ügy szolgálatába, és Perlényi Zsuzsának a hosszú éveken át végzett, kitartó fotóművészi munkáért.

A szülőkkel folytatott munka szupervíziójáért, a családról szóló rész továbbgondolásáért és a jobbítására tett javaslatokért DR. VIRÁG TERÉZNEK, az ezen fejezet hátterében álló közös munkáért és gondolkodásért, valamint a szexualitással foglalkozó részhez fűzött tanácsaiért Pajor Andrásnak tartozunk, mindkettőjük munkásságának tiszteletteljes elismerése mellett, őszinte köszönettel.

Tisztelettel és köszönettel adózunk mindazon családoknak, szülőknek és gyermekeiknek, fogyatékossággal élő barátainknak, munkatársainknak és tanítványainknak, akiknek bepillanthattunk az életébe, és akik valamennyien lehetővé tették, hogy tanuljunk tőlük.

A szerzők

Tartalom

BEVEZETŐ GONDOLATOK
Miért...
A szóhasználatról: minek nevezzelek…
A hatalom és a fogyatékosság viszonya
1. 1. A TAIGETOSZTÓL...
Kultúrtörténeti és antropológiai megközelítések
1.1. HONNAN ERED A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ EMBERREL SZEMBENI ELŐÍTÉLET?
1.1.1. A régi zsidó társadalom
1.1.2. Az ókori Egyiptom
1.1.3. A görögök
1.1.4. A kelta mitológia
1.1.5. Egy-két forrás az ókori Rómából
Kérdések, problémák
1.2. AZ EURÓPAI MESEVILÁG ÉS A MAGYAR MITOLÓGIA FORRÁSAI
1.2.1. A boszorkányfattyak
1.2.2. „Alácsempészett gyermekek"
1.2.3. Táltosok, törpék és vasorrú bábák
1.2.4. Néhány adat a középkorból
1.2.5. „Bolondok" és mások
1.3. ÚJKORI TÖREDÉKEK
Kérdések, problémák
1.4. AZ ANTROPOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS ÉRTÉKE
1.4.1. Kultúrák és törzsek
1.4.2. Egészség vagy egész-ség? Kísérlet az „egész-ség" komplex fogalmának megalkotására
Kérdések, problémák
2. 2. A REHABILITÁCIÓ ÉS A FOGYATÉKOSSÁG
Szociálpszichológiai és szociológiai összefüggések
2.1.1. Mit értettünk eddig fogyatékosságon?
2.1.2. A WHO-meghatározás túlhaladottsága és az új terminológia
2.2. A KORAI REHABILITÁCIÓS MODELLEK KIALAKULÁSA
2.2.1. A rehabilitáció orvosi modelljétől az emberi jogokon alapuló modellig – a betegtől az állampolgárig
2.2.2. A politikai korrektség és a fogyatékoshelyzet, avagy a hátrányos helyzet értelmezése emberi jogi problémaként
2.3. A REHABILITÁCIÓ FOGALMA
2.3.1. A rehabilitáció modern szemlélete és értékei
2.3.2. A rehabilitáció csikorgó fogaskerekei
2.3.3. Humanisztikus és technicista irányzatok
2.4. A REHABILITÁCIÓ LÉLEKTANÁHOZ
2.4.1. A lepra mint jelkép
2.4.2. Héphaisztosz és Mr. Davis: múlt és jelen
2.4.3. Kirekesztő mechanizmusok: stigma és előítélet
2.5. MENEKÜLÉS A FOGYATÉKOSSZEREP CSAPDÁJÁBÓL
2.5.1. Betegszerep és fogyatékosszerep
2.5.2. Szociális mozgalmak
2.5.3. Rehabilitáció vagy önálló életvitel?
2.5.4. A fogyatékossággal élő emberek polgári jogi mozgalmainak fő céljai
3. 3. A JOG EREJE ÉS KORLÁTAI
3.1. A JOGI ALAPMŰVELTSÉG JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN
3.2. JOGI ALAPFOGALMAK
3.2.1. A „jog" kifejezés kettős értelme, definíciója és a definíció magyarázata
3.2.2. Jogegyenlőség, jogképesség, cselekvőképesség
3.2.3. Lehetőségek a jogkövetkezmények kivédésére
3.2.4. Jogértelmezés a kontinentális és az angolszász jogrendben
3.3. A FOGYATÉKOSSÁGÜGYI TÖRVÉNYALKOTÁS ELMÉLETI HÁTTERE
3.3.1. Filozófiai különbségtétel
3.3.2. Az antidiszkriminációs törvényhozás létjogosultsága
3.4.A DISZKRIMINÁCIÓ ÉRTELMEZÉSE A JOGALKOTÁSBAN
3.4.1. A diszkrimináció fogalma
3.4.2. A diszkrimináció jogi, illetve társadalmi értelemben vett megjelenési formái
3.4.3. Diszkrimináció és szociális kirekesztés
3.4.4. A diszkrimináció és a szociális kirekesztés aktív és passzív formái: eredmény, illetve folyamat
3.5. A DISZKRIMINÁCIÓ ELLENI VÉDEKEZÉS EGYIK HATÉKONY MÓDJA: AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTŐ TÖRVÉNYALKOTÁS
3.5.1. Az esélyegyenlőség megteremtését célzó törvényalkotás lehetséges modelljei
3.5.2. A törvényhozás és a jogszabályok alkalmazásának diszkriminációmentességét ellenőrző mechanizmusok
3.6. JOGEGYENLŐSÉG – ESÉLYEGYENLŐSÉG
3.6.1. Emberi jogok, jogegyenlőség, esélyegyenlőség
3.6.2. Jogérvényesítési képesség
3.7. A HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉST TILTÓ, ILLETVE AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTŐ TÖRVÉNYALKOTÁS NEMZETKÖZI ELŐZMÉNYEI
3.7.1. Az emberi jogokkal kapcsolatos szemléletváltás
3.7.2. Néhány nemzetközi példa a hátrányos megkülönböztetéssel szemben hozott protektív törvényekre
3.7.3. Egy konkrét példa: az Amerikai Egyesült Államok
3.8. HAZAI EREDMÉNYEK
3.8.1. Mi történt és miért?
3.8.2. A legfontosabb történések időbeli sorrendje
3.8.3. A jogszabály tartalmának értékelése és összevetése az eredetileg elérni kívánt célokkal – dióhéjban
3.9. KÜLÖNBSÉG A TÖRVÉNYEKBEN BIZTOSÍTOTT ÉS A GYAKORLATBAN MEGVALÓSULÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG KÖZÖTT: A POLITIKAI ÉS A SZOCIÁLIS JOGOK NEVEZETES OLLÓJA
3.9.1. Első generációs jogok: szabadságjogok
3.9.2. Második generációs jogok: gazdasági, szociális és kulturális jogok
3.9.3. Azonosságok és különbségek az emberi jogok csoportjai között
3.10. KISEBBSÉG AVAGY AZ EMBERI LÉTEZÉS EGY VARIÁCIÓJA
3.10.1. Normális vagy abnormális, kisebbség vagy pusztán a többség egy csoportja?
3.10.2. A társadalmi elfogadás nehézségei fogyatékosság esetében
3.10.3. Kisebbségvédelmi tendenciák az Európai Unióban
4. 4. A TÁRSADALMI ÉS A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ NEMZETKÖZI GYAKORLATA
4.1. A GAZDASÁG
4.1.1. A foglalkoztatás gazdaságossága
4.1.2. Követhető elvek
4.2. EURÓPÁN INNEN ÉS TÚL, AVAGY: MIT TANULHATUNK MÁS ORSZÁGOKTÓL?
4.2.1. A hazai intézményrendszer hiányzó láncszemei
4.2.2. Formák, irányok
4.2.3. A munkaadókat ösztönző sémák
4.3. A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS RENDSZEREI
4.3.1. Mit és miért?
4.3.2. A rendszerek főbb sajátosságai
4.3.3. Összefoglalás
4.4. A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK JOGAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN
4.4.1. A „hátrányos helyzetű csoport" közösségi jogi fogalma
4.4.2. A közösségi szabályozás filozófiája
4.4.3. A fogyatékossággal élő személyek jogai
4.4.4. A politikai korrektség kultusza az Európai Unióban
4.4.5. A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi jogban
4.4.6. A fogyatékossággal élő személyeket szolgáló közösségi programok
4.4.7. Demográfiai problémák az Európai Unióban
4.4.8. Az időskorúak jogai a közösségi jogban
4.4.9. Összehasonlítás és összegzés
5. 5. A TÁRSADALMI ÉS A GAZDASÁGI KOORDINÁCIÓ MAGYARORSZÁGI GYAKORLATA
5.1. FOGYATÉKOS EMBEREK A MAGYAR TÁRSADALOMBAN
5.1.1. A múlt egyes elemei
5.1.2. Kik ők, és hogyan élnek
5.2. A MAGYARORSZÁGI REHABILITÁCIÓS HELYZET ALAKULÁSA A KÉT NAGY JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖRÜLHATÁROLT PERIÓDUSBAN: 1968 ÉS 1986 KÖZÖTT
5.2.1. Bevezetés
5.2.2. Hogyan nyilvánítanak valakit rokkanttá? A munkaképesség-csökkenés elbírálása és osztályozása
5.2.3. Hányán vannak, és hogyan élnek?
5.2.4. Tények, adatok
5.2.5. A tagozódás és az intézményrendszer
5.2.6. A foglalkozási rehabilitáció szerkezete
5.2.7. Hogyan reagált a gazdaság1968 és 1983 között?
5.2.8. 1983-1986: a szabályozás és a szereplők viselkedése
5.2.9. A későbbi fejlemények
5.2.10. A mai helyzet
5.2.11. Halaszthatatlan teendők
5.3. FOGYATÉKOSSÁG ÉS EGYHÁZAK: A REHABILITÁCIÓ ÉS A MENTÁLHIGIÉNÉ
5.3.1. Bevezetés
5.3.2. Az út a múlttól a jelenig
5.3.3. A szociálpolitika fogalmainak és értékeinek változása
5.3.4. Az egyes felekezetekben zajló mentálhigiénés tevékenység – madártávlatból
5.3.5. Következtetések
6. 6. A FOGYATÉKOSSÁG NÉHÁNY BIOLÓGIAI VONATKOZÁSA
6.1. BEVEZETÉS
6.2. BIOLÓGIAI-EGÉSZSÉGÜGYI ALAPFOGALMAK: AZ EMBERI TEST SZERVEINEK, SZERVRENDSZEREINEK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE
6.2.1. Bőr, kültakaró
6.2.2. Csont-, izom- és ízületi rendszer
6.2.4. A légzőrendszer
6.2.5. Szív, keringési és érrendszer
6.2.6. Vérképző szervek
6.2.7. A tápcsatorna
6.2.8. Húgy-ivar szervek
6.2.9. Endokrin rendszer (belső elválasztású mirigyek)
6.2.10. A látási rendszer
6.2.11. A hallás és az egyensúlyozás rendszere
6.3. MARADANDÓ FOGYATÉKOSSÁGGAL JÁRÓ SÉRÜLÉSEK
6.3.1. Szülési agyi károsodás (cerebralis paresis)
6.3.2. Értelmi fogyatékosság
6.3.3. Autizmus
6.3.4. Későbbi életkorban szerzett agysérülések (baleset, daganat, vérellátási zavar)
6.3.5. Gerincsérülések
6.3.6. Látási zavarok
6.3.7. Hallási zavarok
6.3.8. A nyelv, a beszéd és a kommunikáció zavarai
6.3.9. Tartós fogyatékosságot előidéző égési sérülések
6.4. A BIOLÓGIA ÉS A JOG TALÁLKOZÁSÁNAK EGY SPECIÁLIS RÉSZTERÜLETE: A BIOETIKA
6.4.1. A bioetika legérzékenyebb területei
6.4.2. A bioetika és a jog
7. 7. A CSALÁD, A NŐK, A FIATALOK ÉS A SZEXUALITÁS KÉRDÉSEI
7.1. A CSALÁD
7.1.1. A család fogalma és funkciói
7.1.2. Az egyensúlyvesztés elemei a családon belül
7.1.3. A szülő és a szakember közötti együttműködés buktatói
7.1.4. Engedelmes együttműködés vagy autonóm döntés?
7.1.5. A sérült/fogyatékossággal élő szülő(k) és gyermeke(ik)
Feladatok és kérdések
7.2. A NŐK, A FIATALOK ÉS A FOGYATÉKOSSÁG/SÉRÜLTSÉG
7.2.2. A női szerepből adódó speciális problémák
7.2.3. A nők harca önmagukért
7.2.4. A fiatalok és a fogyatékosság
7.2.4.3. Oktatás, munkavállalás
7.3. A SZEXUALITÁS
7.3.1. Akinek van neme, és akinek nincs. Társadalmi attitűd a sérültséggel élő ember szexualitásával kapcsolatban Kényelmes sztereotípiák
7.3.2. A szexuális önkifejezés, önmegvalósítás, valamint szabadság külső és belső akadályai
7.3.3. A szakemberek és a szexualitás
7.3.4. A segítés útjai: a tények elfogadása és a bőkezűen nyújtott információ
7.3.5. Szexualitás a gyakorlatban
Kérdések, feladatok
8. 8. „.AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGIG
Esélyegyenlőség a gyakorlatban
8.1. MORÁLIS AKADÁLYMENTESSÉG
8.1.1.„Népszerű" hamis mítoszok, káros sztereotípiák
8.1.2. Az informálás és az „én-formálás" jelentősége az előítéletes gondolkodás megszüntetésében
8.1.3. A sport mint az én-formálás egyik hatékony eszköze
8.2. FIZIKAI AKADÁLYMENTESSÉG
8.3. OKOSAN ADNI, MÉLTÓSÁGGAL FOGADNI
8.3.1. A segítés szintjei – a segédeszközök
8.3.2. A segítés szintjei – a személyi segítés
8.3.3. A civil szervezetek szerepe
8.4. A VALÓDI ESÉLYEGYENLŐSÉG
9. AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉST SZOLGÁLÓ KIADVÁNYOK
10. FELHASZNÁLT IRODALOM
11. AJÁNLOTT IRODALOM