Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

9. fejezet - HALLÁS

9. fejezet - HALLÁS

Bármennyire is az egyik legfontosabb emberi képességünknek tartjuk a beszédet, a hallást mint észlelési modalitást mindig a látás mögé soroljuk. Ez többek között azzal magyarázható, hogy a látás az észlelés-környezet interakcióban valóban a legfontosabb, a legfejlettebb érzékelésre támaszkodik, és a leggazdagabb információkkal szolgál. A jelentéssel bíró hangok, zajok, az emberi beszéd, a zene észlelése szintén összetett mechanizmusait a tudománynak a látáshoz képest jóval később sikerült megismernie. A látás „árnyékában” azonban igen hatékonyan működik, biztosítva ezzel a finom eltérések és a nagyobb mintázatok (beszédhangok, dallamok, jelzések) észlelését is. Többnyire mindez annyira a „háttérben” történik, hogy észre sem vesszük. Csukjuk be a szemünket, és hallgatózzunk figyelmesen! Meghalljuk-e az óra ketyegését? Meg tudjuk-e mondani, hogy vonat vagy az utcai közlekedés zaját halljuk-e? Meg tudjuk-e különböztetni azok hangját, akik a közelünkben beszélgetnek? Meg tudjuk-e különböztetni ki- és be- légzésünk hangját? Halljuk-e és meg tudjuk-e különböztetni az együtt megszólaló hangszerek hangját? Megpróbálhatjuk, és nagyon fogunk csodálkozni, mi mindent tudunk csukott szemmel „kihallgatni”. A beszéd és a zene észlelése, hasonlóan a látáshoz, egyszerre dolgozik a részletekből és az egészből.

Hallásfejezeteinket Gustav Klimt (1862-1918) bécsi festőművész Zene című festményével vezetjük be. Tudjuk persze, hogy egy ily gyönyörű festménnyel is nehéz megragadni mindazt, amit a ze ség mindennapi zenét szeretne, tehát a századforduló a zenében is újat hoz. Klimt a zene, illetve a zeneszerzők ábrázolására újra és újra visszatér. Ezt tanúsítja többek között a botrányt okozó Beetho- ven-fríz (1912), valamint a jobban fogadott, ragyogó színekben pompázó Zene I. és Zene II. című festmé-nyek

A hallási észlelés pszichológiai kutatásában csak jóval később kezdődik az az új korszak, amely a beszéd és a zene észlelésére vonatkozó mai tudásunkat megalapozta. Ezzel foglalkoznak következő fejezeteink.