Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

10. fejezet - 8. FEJEZET – A hallás alapvető folyamatai

10. fejezet - 8. FEJEZET – A hallás alapvető folyamatai

A hallási érzékelés tanulmányozása során az első kérdés, amire válaszolnunk kell, hogy mi a hallás funkciója. A hallás tulajdonképpen három dologra jó: 1. lehetővé teszi az emberek (és persze az állatok) közötti kommunikációt, 2. jelző, illetve riasztó funkcióval bír, valamint 3. a látáshoz hasonlóan a tárgyak felismerését és lokalizációját is lehetővé teszi. Ebben a fejezetben az alapvető hallási folyamatokkal foglalkozunk: egyrészt a hallási észlelés által feldolgozott ingernek, a hangnak a jellemzőivel, másrészt pedig a hang feldolgozását lehetővé tevő hallórendszer működésével.

A HANG

A hang és környezete

A hallás révén a fizikai világnak azon eseményeiről szerezhetünk tapasztalatokat, amelyek valamiféle mechanikai rezgést bocsátanak ki magukból. Ez a rezgés nagyon sokféle lehet. Származhat egy fizikai behatás által keltett vibrációból, mint a zongora húrjainak rezgése, amikor leütünk egy billentyűt, vagy egy szúnyog szárnyának rezgése. Keletkezhet a levegőnek valamilyen rezgő közegen való áthaladásából, mint a sziréna hangja, vagy a hangképző szervek segítségével, mint a hangszalagokon áthaladó levegő által keltett emberi hang esetében. A hang létrejöhet a levegő turbulenciájából is, amelyet az okoz, hogy a levegő egy szűk résen halad át. Erre jó példa a fuvola hangja vagy a fák között fütyülő szél.

Maga a rezgés azonban nem elegendő: szükség van egy olyan fizikai közegre, amely képes ezt a rezgést továbbítani és a rezgő tárgytól eljuttatni a rezgést felfogó hallószervhez. Legtöbb esetben ez a hordozó közeg a levegő, de a hang bármilyen olyan közegben képes terjedni, amelyben a közeget alkotó atomok a rezgőmozgás átadására alkalmasak. A közvetítő közeg meghatározza azt, hogy a hang milyen sebességgel terjed benne. Levegő esetén ez a terjedési sebesség 340 m/s, vízben jóval több, 1500 m/s. Mindez azt jelenti, hogy a fényhez képest (amelynek sebessége, mint tudjuk, 300 000 km/s) a hang szinte „csigalassúsággal” terjed, és sokkal több idő kell ahhoz, hogy egy tárgy által kibocsátott hangot észleljünk, mint ahhoz, hogy az általa visszavert (vagy kibocsátott) fényt észrevegyük. Legjobb példa erre a villámlás és mennydörgés esete: elvileg mindkettőt ugyanaz a légköri jelenség okozza, de ha megfelelően messze vagyunk az eseménytől, akkor akár több másodperc is eltelhet a villám fényének megpillantása és a mennydörgés hangjának meghallása között. Mindez azt is jelenti, hogy ha nincs vezető közeg, akkor hang sincsen: emiatt légüres térben, például a világűrben (ellentétben azzal, amit a Csillagokháborúja című, ma már klasszikusnak számító filmben tapasztalhatunk) semmiféle hang nem hallható.

A hang terjedését tehát nagymértékben meghatározza a hordozó közeg. A terjedésre azonban nemcsak a közeg, hanem a tágabb környezet is hatással van: a hangok különböző tárgyakba ütközve elnyelődhetnek vagy visszaverődhetnek (ez a visszhang jelensége). Ha semmilyen tárgy nem akadályozza a terjedésüket, a hangforrástól távolodva akkor is csökken az erejük. a hangok terjedése leginkább ahhoz hasonlít, ahogyan a tó vize fodrozódik, ha egy kavicsot dobunk bele (8.1. ábra). A hullámok minden irányban szétterjednek, azonban ha valaminek nekiütköznek, akkor visszaverődnek róla, és ez egyre bonyolultabb hullámmintázatokat hoz létre.

8.1. ábra. A hangok terjedése a tó vizének fodrozódásáhozhasonlít

A hangok visszaverődéséből származó információt bizonyos állatok (pl. a denevér és a delfin) képesek felhasználni a tájékozódásra, illetve a környezet feltérképezésére. Ezt az információt voltaképpen az ember is tudja alkalmazni, de ezt tanulnunk kell. Vakok esetében például a visszhang felhasználásának képessége nagyon jól működhet. A hangok és a környezet interakciójának ismerete gyakorlati szempontból is fontos lehet, például a modern koncerttermek kialakítása során nagyon komolyan figyelembe veszik ezeket az akusztikai ismereteket (lásd a Koncerttermi akusztika című szövegdobozt).