Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

15. fejezet - AZ ÉRZÉKELÉS MÁS DIMENZIÓI

15. fejezet - AZ ÉRZÉKELÉS MÁS DIMENZIÓI

Képesek vagyunk-e láttatni, művészi formában kifejezni mindazokat az érzetek!, amelyek sem nem ' láthatók, sem nem hallhatók. Miként mutathatók be a világnak azok a dimenziói, amelyekhez ízek, szagok, külső és belső testi érzések kapcsolódnak, a kellemestől a fájdalmasig? Ha művészi illusztrációt keresünk, a szürrealizmusban találjuk meg igazán. Az édesapja révén részben magyar származású mexikói festőművésznő, Frida Kahlo (1907-1954) sem csupán azt festette meg, amit látott, hanem azt is, amit érzett, amire vágyott. Szürrealista festőként azzal a szabadsággal festett, amely a torzított tárgyak-motívumok segítségével tudta kifejezni a világ szépségét, sokszínűségét, a testi és mentális fájdalmat. Az érzékelésnek a látáson és halláson kívüli dimenzióiról szóló fejezeteit A két Frida című képe illusztrálja. A fájdalmak, az élet megpróbáltatásai miatt megtört szív a fájdalom sokféle alakjának ábrázolására röntgenképszerű, sajátos szürrealista eszköz.

Frida Kahlo felnőttkorára megtanult együtt élni a fájdalommal. Hatéves volt, amikor polio (gyermekbénulás) támadta meg; jobb lába erőtlenné vált, tornával és atlétikával igyekezett erősíteni. Egy tizennyolc éves korában elszenvedett buszbalesetben szerzett súlyos sérülése miatt csaknem egy teljes éven át ágyhoz kötve lábadozott. Az ágya fölé erősített tükör segítségével festette önarcképeit, így kezdődött festői karrierje. Balesete után négy évvel az ünnepelt festő, Diego Rivera felesége lett. Szenvedélyesen szeretett mindent: az élénk színeket, a zenét, a táncot, a csípős mexikói ízeket. És persze végigkísérte életét a fájdalom, a testi, a lelki, a mentális. A két Frida című kép két alakja közül a jobb oldali a szeretett, a bal a megtört szívű Frida. Képei életének szürrealista dokumentumai, azt is mondhatnánk, hogy az érzékelés és észlelés művészi illusztrációi. Frida Kahlo minden idegszálával érzékelt, minden létező modalitásban tobzódott. Boldogan eltelt Rivera monumentális festményeivel, élvezte az utcai muzsikusok zenéjét, élvezte Mexikó zamatait. Kevés festőt ismerünk, aki ennyire elmerült volna a világ ingereiben, akit ennyire magával sodort volna az eseményeknek a fizikai világhoz tartozó valamennyi szintje. Frida Kahlo élete kinagyított példája annak, hogy az érzékelés és észlelés gyökerei milyen erősen kötődnek tapasztalatainkhoz, és annak, hogy észlelésünk mennyire ehhez alkalmazkodva alakul, jól vagy kevésbé jól, esetleg torzulva tükrözve a világot.

Frida Kahlo megőrizte mindazt, amivel a világ élvezhető, látható, hallható, szagolható, ízlelhető. Ugyanakkor a szokásosnál jóval többet tudott a testérzésekről és a fájdalomról. A következő fejezetek ezeknek a más dimenzióknak a bemutatásával zárják az észlelésről szóló részt. Megismerkedünk azzal, miként is lehetséges saját testünk jelzéseinek érzékelése, észlelése, értelmezése. Kérdezhetjük, hogy van-e észlelés a testi jelzések szintje alatt is, van-e olyan extraszenzoros észlelés, amellyel, ha nem is mindenki, de néhányan rendelkeznek. A pszichológus számára ezeknek a kérdéseknek a megismerése is fontos lehet ahhoz, hogy megértse az ember mentális folyamatait és viselkedését.