Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

18. fejezet - ÉSZLELÉS ÉS CSELEKVÉS

18. fejezet - ÉSZLELÉS ÉS CSELEKVÉS

Tizennégy fejezeten keresztül azzal foglalkoztunk, hogy miként is érzékeljük, észleljük a világot. Mindenütt azzal találkoztunk, hogy az érzékelőrendszer összetett működése és az érzékelési mintázatokat a tapasztalatoknak megfeleltető, a világot tanuló emberi agy miként képes hatékonyan szolgálni az alkalmazkodást. Az észlelést záró összefoglaló fejezet témája az, hogy a különböző modalitásokban tapasztaltak integrálására milyen lehetőségek vannak, miként szolgálja az észlelés a cselekvést, a cselekvés pedig az észlelést.

Zárófejezetünk illusztrációjaként nem véletlenül választottunk egy olyan képet, amelynek észlelése csak nagyon kevesek számára felel meg a valóságnak. A többség meglévő tapasztalatai szerint észleli, azaz látja és értelmezi azt a képet, amelyet egy tudományos illusztrációkat készítő művész alkotott. Dana Berry (CfA/ NASA) nem valamilyen gigantikus szemet ábrázol, hanem a forró gáz forgása által létrehozott fekete lyukat. Valószínű, hogy azok a fizikus kutatók, akik láttak már olyan mintázatot, mint amilyet a kao- tikusan örvénylő fekete lyuk által generált eltérő energiatartományú fények alkotnak, fekete lyukként látnák ezt a képet. Az átlagos halandó azonban csak egy furcsa kinézetű szemet észlel. Észlelésünk referenciája ugyanis a megtapasztalt világ. A fekete lyuk egyébként bármily érthető a fizikusok számára, az átlagember számára nehezen felfogható. Ennek okaival a pszichológia Gondolkodás és nyelv kurzusai foglalkoznak, Általános pszichológia sorozatunknak pedig a harmadik kötete.