Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

Általános pszichológia 1–3. – 1. Észlelés és figyelem

Általános pszichológia 1–3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe, Valéria

Győri, Miklós

Ragó, Anett

2007–2008

Kivonat

A tankönyvsorozat a pszichológia BA szintjének alapozó kurzusához, az általános pszichológia megismerőfolyamatokkal foglalkozó három félévnyi anyagához szükséges "state of the art" ismereteket tartalmazza.


Tartalom

Bevezetés
1. 1. FEJEZET – Érzékelés, észlelés, környezet
Észlelés és valóság
Észleléselméletek 1970 előtt
Észleléselméletek 1970 után
Észlelés és tudat
Küszöb alatti észlelés
Vaklátás
Perceptuális elhárítás
Hogyan tudhatunk meg még többet az észlelésről?
Érzékelés és észlelés: az átalakítás folyamatai
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
2. 2. FEJEZET – Pszichofizika
Elmélet
Skálatípusok
Abszolút és különbségi küszöbök
Érzetfüggvények
Szignáldetekció
A Thurstone-féle skálázás
Többdimenziós skálázás
Módszerek
A pszichometriai függvények mérésére szolgáló klasszikus módszerek
A határok módszere
A klasszikus módszerek fejlődése
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
3. LÁTÁS
4. 3. FEJEZET – A látás alapvető folyamatai
A fénytől a retináig
A fény
A szem
A retina
A retinától a V1-ig
Képfeldolgozás: a retinális receptív mezők
A V1 architektúrája
Magnocelluláris és parvocelluláris rendszer
Látni a fát is és az erdőt is: retinális és agykérgi feldolgozás több téri skálán
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
5. 4. FEJEZET – Színlátás
A színlátás háromszín-elméletének kialakulása
Receptorok, színegyezés, színkeverés
A színlátás receptorai és a színegyezés
Fizikai színkeverés
Az átlagtól eltérő színlátás: színtévesztés, illetve tetrakromázia
A színek észlelése: az ellenszínelmélet
A színek észlelésével kapcsolatos alapvető jelenségek
Az ellenszínelmélet
Kromatikus válaszfüggvények és a színlátás idegrendszeri alapjai
Színkonstancia és színkontraszt
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
6. 5. FEJEZET –Tárgyak, formák és alakok észlelése
Alak- és tárgylátás
A tárgy-alakzat és a háttér elkülönítése: perceptuális szegregáció
Az alakzatokat alkotó körvonalak integrációja és a Gestalt-elmélet
A tárgylátás modelljei
Látni tanulni: tanulás az alak- és tárgyészlelésben
Tárgyreprezentáció az agykéregben
A ventrális vizuális rendszer
V4 – a színlátás agykérgi központja?
Inferior temporális kéreg – a tárgylátás központi területe
Az emberi tárgyfeldolgozó rendszer
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
7. 6. FEJEZET – Tér- és mélységészlelés
A távlat kulcsai
Monokuláris (egyszemes) jelzőmozzanatok
Binokuláris (kétszemes) jelzőmozzanatok
A megtanult látás – a látvány szabályai
Nagyságkonstancia
Alak-, hely- és mozgáskonstancia
Szín- és világosságkonstancia
Néhány elemi illúzió – a szabályrendszer kivételei
A kétszemes látás
A Julesz-féle sztereopár
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KERDESEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
8. 7. FEJEZET – Mozgásészlelés
Hogyan keletkezik mozgás?
A mozgásészlelés neurális alapjai
Irányszelektív idegsejtek
Lokális mozgások integrációja
A szemmozgások szerepe
A biológiai mozgás észlelése
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
9. HALLÁS
10. 8. FEJEZET – A hallás alapvető folyamatai
A HANG
A hang és környezete
A hangok létrejötte
A hanghullámok jellemzői – hangerő és rezgésszám
A hangok típusai
A fül és a hallórendszer
A fül felépítése
A hangingerek kódolása
Az alaphártya működésének elméletei
A hallóideg
A hallópálya és az agy hallóközpontjai
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
11. 9. FEJEZET– Egyetlen hang észlelése – a szubjektív hang
A hangosság észlelése
A hangosság észlelésének tartománya
A hangosság kódolása
A hangosság észlelésének problémái
Frekvenciaszelektivitás, zajelfedés és kritikus sávok
A zajelfedés
A hallási szűrök
A frekvenciaszelektivitás eredete – a hallóidegrostok hangolási görbéje
A hangmagasság észlelése
A hangmagasság skálázása
A hangmagasság-észlelés elméletei
A tiszta hangok hangmagassága
A komplex hangok hangmagassága
Feldolgozott hangok
A komplex hangok magasságának észlelését magyarázó elméletek
Hangszín
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
12. 10. FEJEZET – A hallási objektumok észlelése – hol és mi
Hanglokalizáció
A binaurális lokalizáció
A monaurális lokalizáció
A binaurális lokalizáció speciális esetei
Hallási mintázatok és objektumok észlelése
A hallási színtérelemzés
A hallási láncok
A hallási láncok szekvenciális szerveződése
Egyéb tényezők szerepe a hallási láncok kialakulásában
A hallási láncok spektrális szerveződése
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNY
AJÁNLOTT HONLAP
13. 11. FEJEZET– A beszéd észlelése
A beszédhangok jellemzői
A beszédhangok képzése
A beszédhangok csoportosítása
A beszédhangok akusztikai jellemzői
A beszédhangok észlelése
A beszédhangok kategoriális észlelése
A fonéma mint elemi perceptuális egység
A beszédészlelés elméletei
A motoros elmélet
Megkülönböztető jegyek elmélete – vonásdetekció a beszédészlelésben
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
14. 12. FEJEZET – A zene észlelése
A zene és a beszéd észlelése
A ritmus észlelése
A zenei ritmus észlelése
A zenei hangmagasság észlelése
A zenei intervallumok észlelése
A zenei hangok szekvenciális szerveződése – a dallam
A zene tonális szerveződése
Egyéni különbségek a zene észlelésében – abszolút hallás, relatív hallás és dallamsüketség
Abszolút és relatív hallás
Dallamsüketség
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENORZO KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNY
15. AZ ÉRZÉKELÉS MÁS DIMENZIÓI
16. 13. FEJEZET – Testérzékelés és fájdalom
Testérzés
Börérzékelés
Mozgásérzékelés
Szervérzékelés
Nocicepció
A nem nociceptív eredetű fájdalom
ÖSSZEFOGLALÁS
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
17. 14. FEJEZET ؘ– Kémiai érzékelés
Szaglás
A szagingerek átalakítása
Szagok és illatok
Szaglás és viselkedés
Ízérzékelés
Az ízelés mechanizmusa
Ízek
Az ízek érzékelése
Izek és szagok
Ízlelés és viselkedés
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
18. ÉSZLELÉS ÉS CSELEKVÉS
19. 15. FEJEZET – A világ megértése: modalitások kölcsönhatása és a cselekvés
Asszociáció és integráció az észlelésben
Együttjárás és együtthatás
Integráció és szupramodális beszédpercepció
Észlelés és cselekvés
Fizikai környezet – észlelés – tudás
Észlelés és a cselekvő ember
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
20. FIGYELEM, ÉBRENLÉT, ALVÁS
21. 16. FEJEZET – Figyelem: szelekció, téri figyelem
A figyelem kutatásának története
A laboratóriumi kísérletezés és a valóság
Szelektív figyelem
Korai vagy késői szelekció
Figyelem és fixáció, implicit és explicit figyelmi váltás
Gátlási folyamatok a figyelmi szelekcióban
Interferencia és figyelmi szelekció
Szelekció és terhelés
A téri figyelem kiterjedése
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
22. 17. FEJEZET – Figyelem: információfeldolgozás, teljesítmény
A figyelem és a tárgyak
Az információfeldolgozás folyamata
A szakaszelmélet
Folyamatos feldolgozás
Automatikus és figyelmi folyamatok, a figyelem megosztása
A figyelem önkéntelen váltása, orientáció
Téri figyelem és szemmozgások
A figyelem sötét oldala
Figyelmi pislogás
Fenntartott figyelem és aktiváció
Vigilancia
Éberség és teljesítmény
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENORZO KÉRDÉSEK
23. 18. FEJEZET – Alvás és álom
Érzékelés és észlelés alvás alatt
Jelentőségspecifikus ingerfeldolgozás alvásban: képalkotó vizsgálatok
Az alvás alatti ingerfeldolgozás mélysége: kiváltott válaszok
Az alvás mint válogatás
Mikroébredések az alvásfolyamatban
Alvás és biológiai órák
Homokóra-mechanizmus az alvásszabályozásban
Napszakos alváshajlandóság: a cirkadián ritmus
Az alvásciklusok és az ultradián ritmus
A biológiai órák kölcsönhatása és az alvás
Alvás, álmok, emlékezés
Alvás és emlékezeti rögzülés
Álmok és emlékezés
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
24. Glosszárium
25. Hivatkozott irodalom

A táblázatok listája

1.1.
1.2.
1.3.
1.4.
1.5. 1.1. táblázat. Bruner észleléselméletének alappillérei
1.6. 1.2. táblázat. Az értelmező észlelés és a tudományos hipotézisvizsgálat összehasonlítása (Gregory 1973 nyomán)
1.7. 1.3 táblázat. A közvetlen és közvetett észlelés elméleteinek jellemző megállapításai
1.8.
1.9.
1.10. 1.4. táblázat. Az adekvát ingerek jellemzõi az egyes érzékleti modalitásokban
2.1. 2.1. táblázat. A szignáldetekciós helyzet lehetséges kimenetei
2.2. 2.2. táblázat. A szövegben említett három hipotetikus kísérleti személy adateloszlása. Az adatok is hipotetikusak; azt tételezzük föl, hogy 100 ingerbemutatásból 50 esetben volt jel, azaz különbség a bemutatott ingerpár tagjai között
2.3. 2.3. táblázat. Thurstone-féle skálázáshoz szükséges, páros választási valószínűségeket tartalmazó táblázat
2.4. 2.4. táblázat. Többdimenziós skálázás távolságmátrixa
2.5.
4.1.
4.2.
4.3.
4.4.
4.5.
4.6.
4.7.
5.1. 4.1. táblázat. A színegyezési függvények származtatása. Az oszlopok a monokromatikus tesztfényekhez tartozó három primerfény-intenzitást tartalmazzák. A táblázat soraiban lévő értékek képezik a három színegyezési függvényt, melyek egyszerű matematikai viszonyban állnak a csapok érzékenységi görbéivel. Pusztán szemléltetésként az első precízen kiszámolt színegyezési függvény néhány értékét írtuk a táblázatba
5.2.
5.3.
6.1.
6.2.
7.1.
7.2.
7.3.
7.4.
7.5.
7.6.
10.1.
10.2. 8.1. táblázat. Az emberi hallórendszer által lefedett hangszinttartomány
10.3. 8.2. táblázat. A hangok típusai és jellemzőik
10.4.
10.5.
11.1.
12.1.
12.2.
13.1. 11. 1. táblázat. A magánhangzók csoportosítása (Gósy 2004 nyomán)
13.2. 11.2. táblázat. A mássalhangzók csoportosítása
13.3.
13.4.
13.5.
14.1. 12. 1. táblázat. A zene funkciói (Pap 2002 nyomán)
14.2.
16.1.
16.2.
16.3. 13.1. táblázat. A bőr specializálódott érintési receptorainak jellemzői
16.4.
16.5.
16.6.
16.7.
16.8.
17.1.
17.2.
19.1.
21.1.
22.1.
22.2.
23.1.
23.2.