Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 1. Észlelés és figyelem

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

Bevezetés

Bevezetés

Egy új tankönyvsorozat első kötetét tartja kezében az olvasó. Egy olyan tankönyvét, amely az általános pszichológia „Észlelés és figyelem” kurzusának alapvető ismereteit foglalja össze. Általános pszichológiának nevezzük, noha a benne foglalt tudásterületek különböző nevet viselnek. Nem új „Hogyan nevezzelek?” kérdése a pszichológiának az, hogy mi is fejezi ki leginkább mindannak a tudásnak az együttesét, amely az egészséges ember olyan megismerő funkcióival foglalkozik, mint az észlelés, a figyelem, az emlékezés, a tanulás, a nyelvhasználat, a gondolkodás, a tudat, illetve azokat a törvényszerűségeket írja le, amelyek segítségével megérthetők érzelmeink, cselekvésünk motívumai. Az elnevezések mögött felfedezhető a pszichológia egyik történeti jellegzetessége, a szakterületeknek a korszakokra jellemzően változó neve.

A pszichológia nagy paradigmaváltásainak, különböző áramlatainak köszönhető, hogy egyre újabb és egyben árnyaltabb, a szakterületet jobban megjelölni kívánó vagy tudó elnevezések jelentek meg. Az általános pszichológiában ilyen a módszertani elkötelezettséget is jelölni kívánó kísérleti pszichológia, a fogalmak rendszerének és a tudományos gondolkodási módnak, vonatkoztatási kereteknek a hetvenes években forradalmian újnak számító aspektusait tükröző kognitív pszichológia, az elmúlt években magának külön helyet követelő, a tudományos megismerés tematikus fókuszát is nevében foglaló affektív pszichológia, illetve az ember biológiai és társas fejlődésmenetének szempontjait előtérbe helyező evolúciós pszichológia. Ma ezek mind együtt alkotnak egy összetartozó egészet, a klasszikus értelemben vett általános pszichológiát. Ezért viseli tankönyvsorozatunk, melynek első kötete az Észlelés és figyelem, ismét az általános pszichológia nevet.

Általános pszichológiát mindig is tanultak a leendő pszichológusok. Mindig vegyes érzelmekkel viszonyultak hozzá, jóllehet legkésőbb a szakma gyakorlásakor rá kellett jönniük, hogy ezek az alapismeretek, bár sokszor „szárazak”, alapvetően fontosak. Ma sok olyan tankönyvnek készült vagy tankönyvként használt könyv érhető el magyar nyelven, amelyből a leendő viselkedéselemzők (a bolognai rendszerben pszichológia BA) és pszichológusok (a bolognai rendszerben pszichológia MA), illetve a pszichológia alapkérdései iránt érdeklődők tanulhatnak, tájékozódhatnak. Miért van akkor szükség egy új általános pszichológia tankönyvre? Többek között azért, mert az angolból fordított tankönyvekben található adatok ma már nem elég frissek, illetve ezekben nem szerepelnek a magyar pszichológia nemzetközileg is megmérettetett eredményei. Ezért vállalkozott a szakma több, egyetemeken és kutatóintézetekben dolgozó képviselője arra, hogy tankönyvet írjon az új típusú képzéshez.

Észlelés és figyelem könyvünkhöz etalonként az Atkinson és a Sekuler-Blake szolgált. Igyekeztünk az ezekben megismert ismeretközlési attitűdnek megfelelni, azaz megtalálni az egyensúlyt a klasszikus és a modern, a tudományos és az érthető, a fontos és az érdekes között. Törekedtünk arra, hogy a magyarázatok a megfelelő részletesség és a leegyszerűsítés feltételeinek is megfeleljenek. Ez utóbbinak azonban vannak határai, az általános pszichológia szaktárgyi tudását nem lehet lehúzni a népi pszichológia szintjére. Ehelyett olyan didaktikai eszközöket igyekeztünk alkalmazni, amelyek segítik a megértést, a feldolgozást, a tanulást. A tanulást nem lehet mellőzni, a mankók azonban rendelkezésre állnak.

Kötetünk 18 fejezetre tagolódik. Az első fejezetek (1-2.) általános alapozást szolgálnak; ezeket olyan panelek követik, amelyek több fejezetre tagolva (3-14.) a nagy érzékelési/ észlelési modalitásokkal foglalkoznak. Az integráló 15. fejezet a modalitások kölcsönhatása és a cselekvés összefüggéseit, a 16-17. a figyelem témakörét tárgyalja. A kötetet az alvás és álom kérdéseiről szóló fejezet (18.) zárja. Szokatlannak tűnhet ugyan, hogy ezt a kérdést itt tárgyaljuk, és nem a tudattal foglalkozó kurzusoknál, tartalma miatt azonban ide is jól illeszkedik. Az egyes paneleket egy-egy festménnyel illusztrált rövid történet vezeti be. Ezek a történetek és bevezetők nem csupán esztétikai célt szolgálnak, hanem olyan emlékezeti, esetleg érzelmi kapaszkodók, amelyek segítik az olvasót.

A fejezetek törzsszövege képezi az alapvetően fontos ismeretanyagot. A szöveget számos ábra és táblázat illusztrálja. Az illusztrációk szövegei kétfélék. Az egyik típus csak címet ad, az ábra leírása, magyarázata a törzsszövegben található. A másik típus az ábraszövegben is fontos, a bemutatott jelenség megértését szolgáló ismereteket közöl. Ezek is a kívánatos tudás részét képezik. A törzsszövegen belül úgynevezett szövegdobozok találhatók. Ezek többfélék. Az Emlékeztető dobozok olyan, általában a módszertan, az anatómia, az élettan körébe tartozó ismereteket foglalnak össze röviden, amelyeket a pszichológia szakos hallgatónak ismernie kellene korábbi vagy párhuzamosan végzett tanulmányaiból. Ezek a szövegek a szunnyadó ismeretek felfrissítését szolgálják, ezért, ha ebben a formában nem elegendőek, célszerű a vonatkozó tankönyvekhez visszatérni. Az Alkalmazás szövegdobozok olyan témákat mutatnak be, amelyek a megismert jelenségek gyakorlati példái. Nem részei a BA-követelményeknek, de érthetővé teszik, miért fontos az itt megszerezhető tudás. Hasonlóan fontosak és érdekesek lehetnek a Kurrens témák és a Kitekintés szövegdobozok, az Arcképcsarnokok szövegei pedig az adott kutatási területen kiemelkedő hatású tudósokat mutatnak be.

A felkészülést, elmélyülést szolgálja minden egyes fejezet végén az összefoglalás, a kulcsszavak felsorolása és az ellenőrző kérdések. Egyes fejezetek ajánlanak olvasmányokat és hasznos honlapokat is. Az utóbbiak általában angol nyelvűek, tehát ezeket meglátogatva a pszichológia mai „anyanyelvét” is gyakorolhatjuk, továbbá számos izgalmas demonstrációval ismerkedhetünk meg. A kötet végén található glosszáriumban felsoroljuk és definiáljuk azokat a legfontosabb szakkifejezéseket, amelyek tudása az általános pszichológia alapismereteinek elsajátításához feltétlenül szükséges. Az irodalomjegyzék adja meg a szövegben hivatkozott művek bibliográfiai leírását, a név- és tárgymutató pedig a kötet anyagában való keresést, eligazodást segíti.

Végül ajánljuk kiegészítő olvasmányként azokat a jól bevált tankönyveket, szakkönyveket, amelyek kiegészítő forrásként szolgálva az ismeretek letisztulásának folyamatát segíthetik:

Atkinson & Hilgard 2005. Pszichológia. Osiris, Budapest.

Czigler István 2005. A figyelem pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Pléh Csaba – Boross Ottilia 2004. Bevezetés a pszichológiába. Osiris, Budapest.

Sekuler, R. – Blake, R. 2000. Észlelés. Osiris, Budapest.

A Sekuler-Blake-et jó szívvel ajánljuk továbbra is kiegészítő, tudásbővítő olvasmányként. Kötetünknek a látási észleléssel foglalkozó fejezetei sok ott bemutatott kérdést nem ismételnek meg ugyanolyan részletességgel, helyettük a legújabb eredményeket mutatják be bővebb terjedelemben.

A könyvünkből felkészülő pszichológia szakos hallgatónak és valamennyi más szakmájú olvasónak sok sikert és kellemes olvasást kívánunk!

Budapest, 2007. március 1.

A szerkesztők nevében: Csépe Valéria