Ugrás a tartalomhoz

Általános pszichológia 1-3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

Környezet és alkalmazkodás: záró gondolatok

Környezet és alkalmazkodás: záró gondolatok

A környezetben minden pillanatban több információ áll rendelkezésünkre, mint amennyit – különösen tudatosan – kezelni tudunk. Korábban említettük, hogy ingerek, ingermintázatok tudatosulnak ugyan több-kevesebb ideig, de a környezet mint ingermintázat összességében nincs állandóan a tudatosság fókuszában. A személykörnyezet kölcsönkapcsolat nem tudatosuló természetének számos oka van, amelyek részben környezetiek (például a tárgyak, illetve a tér változó jellegéből vagy léptékéből fakadnak), részben természetesen a teret használó ember sajátosságai, gondolhatunk itt például a korlátozott érzékszervi és mentális működésekre, az aktuális/ tartós affektív vagy figyelmi állapotok szelekciós szerepére és rengeteg egyéb más folyamatra is. Összességében az ember és a fizikai környezet viszonyát – annak minden tényleges dinamikája ellenére – a tudatosulás szintjén sajátos környezeti dermedtség (environmental numbness; Gifford, 1997) jellemzi, ami annál fokozottabb, minél több aktív, élő ágens (állatok, emberek) vannak jelen a térben.

A környezeti dermedtségre is visszavezethetően mind a hétköznapi, mind a tudományos életben gyakran elsiklunk a viselkedés és az adaptáció aktív környezeti kontextusa fölött, pedig – mint ebben a fejezetben láttuk – az alkalmazkodás környezeti tranzakcionális szemléletű vizsgálata érdekes és hasznos ismeretekhez vezet, amelyek mind az elméleti és az alkalmazott pszichológiában, mind pedig – és ez nem elhanyagolható szempont – a mindennapi életben is hasznosíthatók.

ÖSSZEFOGLALÁS

  1. Ebben a fejezetben azt elemeztük, hogy hogyan is létezik az ember az őt körülvevő szociofizikai környezet kontextusában, azzal szoros kölcsönhatásban, tranzakcióban. Megközelítésünk ennek megfelelően összetett: egy viszonylag új szakterület – a környezetpszichológia vagy ember-környezet tudomány – nézőpontját ötvözzük azzal a szemléletmóddal, amivel az általános lélektani kutatások során találkozhatunk: a környezetet és aktív használóit tranzakcióban lévőnek tekintjük.

  2. A környezet észlelése az a folyamat, amelynek segítségével a közvetlenül jelen lévő környezetből érkező szenzoros bemenetet (input) felfogjuk és értelmezzük, megértjük. Mivel azonban a környezetben minden pillanatban több információ áll rendelkezésünkre, mint amennyit – különösen tudatosan – kezelni tudunk, így a környezetpercepció kutatása minőségileg tér el a pszichológia hagyományos észleléskutatásától: magában foglalja a környezet felfogásának (környezeti kogníció) olyan területeit is, mint a környezet jelentése vagy értékelése (érzelmek, preferenciák, attitűdök).

  3. A környezetpercepció bonyolult folyamatának a megértse – mind a hétköznapi, mind a tudományos életben – egyebek között azért fontos, hogy tudatosuljon a viselkedés és az alkalmazkodás aktív környezeti kontextusa, a személy-környezet ösz- szeillés folyamata. Ez ugyanis a környezetben zajló hatékony viselkedés, vagyis a környezeti kompetencia alapja.

KULCSFOGALMAK

ember-környezet tudomány, helymező, humán környezeti kompetencia, humán téri orientáció, kognitív kollázs, kognitív térképezés, környezetkogníció, környezetpszichológia, mentális téri referenciakeret, ökológiai validitás, személy-környezet összeillés, téri képesség, téri kogníció, téri orientáció, térszintaxis, tranzakció

ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

  1. Mi a környezet, és környezetpszichológiai értelemben milyen fontos jellemzői vannak?

  2. Ismertesse és hasonlítsa össze az ember-környezet összeillés elméleteit!

  3. Mi a környezeti kompetencia, és mi a jelentősége a túlélés szempontjából?

  4. Hasonlítsa össze az állatok és az emberek téri reprezentációit!

  5. Mi a szerepe a hippokampusznak a téri tájékozódásban?

  6. Mi a kognitív kollázs?

  7. Elemezze a vizuális szakadék helyzetet!

  8. Milyen módszertani dilemmákat vet fel a fordulóhatás vizsgálata?

  9. Milyen tanulságai lehetnek a hétköznapi környezetészlelés szempontjából a szokatlan, bizonytalan, szélsőséges környezetek vizsgálatának?

  10. Mi az ambiens stressz, és milyen hatásai vannak?

  11. Mutassa be a Lynch rendszerében szereplő általános mentális térképalkotó elemeket!

  12. Ismertesse a téri tudás fejlődésének menetét!

  13. Mutassa be a térszintaxis-elméletet!

  14. Mutassa be és hasonlítsa össze a tájpreferencia-elméleteket!

  15. Elemezze a tájkedvelést bejósló változókat!

AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK

Bonaiuto, P. – Giannini, A. M. -Bonaiuto, M. 1993. Épületek képeit felépítő mentális sémák. Pszichológia, 13, 4, 459-506.

Crozier, R. 1994/2001. Pszichológia és design. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Downs, R. M. 1985/1990. A téri reprezentáció fejlődése a gyerekeknél és a térképészetben. In: Séra László – Kovács Ilona – Komlósi Anna (szerk.): A képzelet. Egyetemi jegyzet. Tankönyvkiadó, Budapest, 83-105.

Dúll Andrea – Kovács Zoltán (szerk.) 1998. Környezetpszichológiai szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.

Séra László 1990. A pszichológia és a környezet. Pszichológia, 10, 4, 609-639.

Séra László – Kárpáti Andrea – Gulyás János, 2002. A térszemlélet. A vizuális-téri képességek pszichológiája, fejlődése, fejlesztése és mérése. Comenius Bt., Pécs.

Szokolszky Ágnes – Kádár Endre 1999. James J. Gibson ökológiai pszichológiája. Pszichológia, 19, 2, 245-285.

AJÁNLOTT HONLAPOK

Kognitív térképezés:

www.mentalmap.org

www.ncgia.ucsb.edu/