Főoldal > TAMOP 4.2.5 Pályázat könyvei

Általános pszichológia 1-3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás

Csépe Valéria, Győri Miklós, Ragó Anett

Osiris Kiadó

Beágyazás
Általános pszichológia 1–3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás

Általános pszichológia 1–3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás

Csépe, Valéria

Győri, Miklós

Ragó, Anett

Szerzői jog © 2007–2008 Valéria, Csépe; Miklós, Győri; Anett, Ragó; Szerzők

2007–2008

Kivonat

A tankönyvsorozat a pszichológia BA szintjének alapozó kurzusához, az általános pszichológia megismerőfolyamatokkal foglalkozó három félévnyi anyagához szükséges "state of the art" ismereteket tartalmazza.

Tartalom

Bevezetés
1. TANULÁS
2. 1. FEJEZET – Alapvető tanulási formák
A tanulás fogalmának meghatározása – módszertani kérdések és alapfogalmak
Tanulás és teljesítmény
Tanulás és más, tanulásra hasonlító hatások
Az alapjelenségek tanulmányozásának módszerei – az alapfogalmak definiálása
Klasszikus kondicionálás – alapjelenségek
Az első kísérletek és a terminológia születése
Kísérleti helyzetek
Klasszikus kondicionálás – mechanizmusok, elméletek
Mi határozza meg a feltételes válasz természetét?
A klasszikus kondicionálás modelljei
CS-módosulási modellek
Relatív várakozási idő és komparatív asszociáció
Instrumentális kondicionálás
E. L. Thorndike és az effektus törvénye
Az instrumentális kondicionálás alapfogalmai
Instrumentális kondicionálási eljárások
A megerősítők természete
Megerősítési tervek
Idői vagy intervallumtervek
A megerősítés kontrollja
A megerősítés elméletei
Az operáns kondicionálás korlátai
Klasszikus-instrumentális interakciók
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
3. 2. FEJEZET – Komplex tanulás – kognitív tényezők a tanulásban
Mentális térkép
Belátásos tanulás
Szociális tanulás – utánzás
Az utánzás megerosítéses elmélete
Az utánzás másodlagos megerosítéses elmélete
Az utánzás vikariáló (behelyettesítő) megerősítéses elmélete – obszervációs tanulás
Top-down folyamatok a tanulásban
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
4. 3. FEJEZET – A környezet hatása a tanulási folyamatokra: környezet és alkalmazkodás
A környezet és alkalmazkodás környezetpszichológiai paradigmái
Személy-környezet összeillés
Környezeti kompetencia
Állatok téri tájékozódása: klasszikus és modern kutatások
Emlékezés helyekre
A téri tájékozódás idegrendszeri alapja: a hippokampusz (HPC) működése
Az ember téri viselkedése
A téri eligazodás perceptuális problémái: a környezetészlelés
Ökológiai észleléselméletek
Ökológiai validitás
Bizonytalan, szokatlan, szélsőséges környezetek
Humán környezeti kogníció: eligazodás, úttalálás a térben
A kognitív térképek struktúrája: a város mentális képe
Útvonal- és áttekintő tudás
Torzítások a mentális térképekben
A környezet tulajdonságai és a kognitív térképezés
Térszintaxis-elmélet
Affektus és környezet
A természeti és az épített környezet elkülönítése
A tájkutatás módszertani irányai
Evolúciós tájpreferencia-elméletek
Környezet és alkalmazkodás: záró gondolatok
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
5. EMLÉKEZÉS
6. 4. FEJEZET – Kódolás és előhívás az emberi emlékezetben
Emlékezeti kódok
A kódolás specifikussága
Kódolási/előhívási kongruencia
Előhívás és interferencia
A kiszorulási hipotézis
Feloldódó asszociációk
Gátlás az emlékezeti előhívásban
7. 5. FEJEZET – Az „elsődleges emlékezet" – a rövid távú emlékezés és a munkamemória elméletei
A rövid távú emlékezet kutatása: történeti áttekintés
A Brown-Peterson-feladat: gyorsan eltűnő emléknyomok
Andrew Melton és a kontinuitás koncepciója
Waugh és Norman elmélete: kiszoruló emlékek
Tárak és ismétlés: Atkinson és Shiffrin elmélete
A standard munkamemória-modell: pufferek és kontrollrendszer
A verbális munkamemória kutatása: nyelvfejlődés és átmeneti emlékezés
Utak és támpontok: a téri-vizuális vázlattömb
Központi végrehajtó: viselkedésszabályozás és emlékezeti kontroll
A standard munkamemória-modell alternatívái
Kontroll és tárolás: Engle és munkatársainak modellje
Aktivált emléknyomok és figyelmi fókusz: Nelson Cowan
Hívóinger-vezérelt rövid távú emlékezet: James Nairne
8. 6. FEJEZET – A tapasztalat tartós fennmaradása – emlékezeti konszolidáció
Átmenet a tartós emlékezeti formába
Konszolidációs elméletek
A deklaratív emlékezet sérülése: a retrográd, az anterográd és az epizodikus amnézia
Az eseményemlék konszolidációja
Az ekfóriamodell
A többszörös emléknyom elmélete
Emlékezeti disszociáció
Az igen hosszú távú emlékezés
Az érzelem hatása az eseményemlékre és az implicit érzelmi emlék
9. 7. FEJEZET – A deklaratív emlékezet – epizodikus és önéletrajzi emlékezet
Újragondolva: emlékezeti rendszerek és amnéziakutatás
Az epizodikus emlékezet helye az emberi emlékezet rendszerszemléletű megközelítésében
Az epizodikus emlékezet és az önéletrajzi tudásbázis
Spontán és szándékos emlékelőhívás
Kódolási és keresési támpontok: a cselekvések elsődlegességének kérdése
A klasszikus epizodikus emlékezeti modell kérdéseinek elmélyítése napjainkban
Kihívások az epizodikus emlékezet klasszikus modelljével szemben
Az epizodikus és szemantikus emlékezet kapcsolata: Tulving SPI-modellje
Az SPI és a klasszikus nézet
Az emlékezés konstruktív természete
Nyelv és emlékezet
ÖSSZEFOGLALÁS
KULCSFOGALMAK
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
AJÁNLOTT HONLAPOK
10. TUDÁS
11. 8. FEJEZET – Kategorizáció és fogalmi reprezentáció
Fogalmak és kategóriák
A fogalmi reprezentáció funkciója: két szélsőséges nézet
Kategóriareprezentáció és feldolgozás
A fogalmak klasszikus szemlélete
Hasonlóságalapú feltevések
Elméletalapú megközelítések
12. 9. FEJEZET– Fogalmi rendszerek
A fogalmak viszonya
A tudásrendszer jellemzői
Taxonomikus szerveződés – a szemantikus háló modellje
Partonomikus szerveződés – a keretek
13. 10. FEJEZET – Sémaelméletek és az emlékek fogalmi kategorizációja
Sémaelméletek
Konstruktív emlékezet
Kognitív hozzájárulás
Szószerintiség és lényeg
Séma és tudásstruktúra
Forgatókönyv-elméletek
A dinamikusemlékezet-elmélet
A tematikus szerveződésű csomag – TOP
A memóriaszerveződési csomag – MOP
Eseményekre emlékezés – elvárási kudarc
14. Glosszárium
15. Hivatkozott irodalom

A táblázatok listája

2.1.
2.2.
2.3.
2.4. 1.1. táblázat. Instrumentális kondicionálási eljárások
2.5.
3.1.
3.2.
3.3.
3.4.
3.5.
3.6.
3.7.
3.8. A tünet és a betegség előfordulásának kontingenciatáblázata 100 beteg esetén Smedslund (1963) vizsgálatában
3.9.
4.1.
4.2.
4.3.
4.4.
4.5. A tájkedvelés bejósló változói (preferenciaprediktorok)
6.1.
6.2.
7.1.
7.2.
7.3.
8.1.
8.2.
8.3.
9.1.
9.2.
9.3.
9.4.
11.1.
11.2.
11.3.
11.4.
11.5.
12.1.
13.1.
13.2.
13.3.
Általános pszichológia 1–3. – 2. Tanulás – emlékezés – tudás
Bevezetés
TANULÁS
1. FEJEZET – Alapvető tanulási formák
A tanulás fogalmának meghatározása – módszertani kérdések és alapfogalmak
Klasszikus kondicionálás – alapjelenségek
Instrumentális kondicionálás
Klasszikus-instrumentális interakciók
2. FEJEZET – Komplex tanulás – kognitív tényezők a tanulásban
Mentális térkép
Belátásos tanulás
Szociális tanulás – utánzás
Top-down folyamatok a tanulásban
3. FEJEZET – A környezet hatása a tanulási folyamatokra: környezet és alkalmazkodás
A környezet és alkalmazkodás környezetpszichológiai paradigmái
Személy-környezet összeillés
Környezeti kompetencia
Állatok téri tájékozódása: klasszikus és modern kutatások
Az ember téri viselkedése
A téri eligazodás perceptuális problémái: a környezetészlelés
Humán környezeti kogníció: eligazodás, úttalálás a térben
Affektus és környezet
Környezet és alkalmazkodás: záró gondolatok
EMLÉKEZÉS
4. FEJEZET – Kódolás és előhívás az emberi emlékezetben
Emlékezeti kódok
A kódolás specifikussága
Kódolási/előhívási kongruencia
Előhívás és interferencia
5. FEJEZET – Az „elsődleges emlékezet" – a rövid távú emlékezés és a munkamemória elméletei
A rövid távú emlékezet kutatása: történeti áttekintés
A standard munkamemória-modell: pufferek és kontrollrendszer
A standard munkamemória-modell alternatívái
6. FEJEZET – A tapasztalat tartós fennmaradása – emlékezeti konszolidáció
Átmenet a tartós emlékezeti formába
Konszolidációs elméletek
A deklaratív emlékezet sérülése: a retrográd, az anterográd és az epizodikus amnézia
Az eseményemlék konszolidációja
7. FEJEZET – A deklaratív emlékezet – epizodikus és önéletrajzi emlékezet
Újragondolva: emlékezeti rendszerek és amnéziakutatás
Az epizodikus emlékezet helye az emberi emlékezet rendszerszemléletű megközelítésében
Az epizodikus emlékezet és az önéletrajzi tudásbázis
A klasszikus epizodikus emlékezeti modell kérdéseinek elmélyítése napjainkban
Kihívások az epizodikus emlékezet klasszikus modelljével szemben
Az emlékezés konstruktív természete
Nyelv és emlékezet
TUDÁS
8. FEJEZET – Kategorizáció és fogalmi reprezentáció
Fogalmak és kategóriák
A fogalmi reprezentáció funkciója: két szélsőséges nézet
Kategóriareprezentáció és feldolgozás
9. FEJEZET– Fogalmi rendszerek
A fogalmak viszonya
A tudásrendszer jellemzői
10. FEJEZET – Sémaelméletek és az emlékek fogalmi kategorizációja
Sémaelméletek
Forgatókönyv-elméletek
A dinamikusemlékezet-elmélet
Glosszárium
Hivatkozott irodalom