Ugrás a tartalomhoz

Európa társadalomtörténete a 20. században

Tomka Béla (2009)

Osiris Kiadó

4. Családok és háztartások

4. Családok és háztartások

  1. A háztartások összetételétől függően különféle háztartástípusokat szokás elkülöníteni. Peter Laslett nyomán megkülönböztethetjük a következőket: 1. nukleáris családháztartás, melyben csak a nukleáris család tagjai élnek; 2. kiterjesztett családi háztartás, melyben a nukleáris család tagjai mellett más, nem ehhez tartozó rokonok is élnek (pl. egyik szülő, testvér vagy testvérek); 3. több családmagból álló háztartás, melyben több nukleáris család él együtt: leggyakrabban a szülők és házas gyermekük házastársával együtt („törzscsalád", stem family); a szülők több házas gyermekükkel és azok házastársaival („nagycsalád"); vagy házas testvérek házastársaikkal; 4. olyan háztartás, melynek tagjai közül senki sem tartozik azonos családhoz; 5. egyszemélyes háztartás. Ehhez magyarul: Andorka Rudolf: Háztartási rendszerek és az idős emberek élete a 18-19. századi magyarországi falvakban. Aetas, 12. évf. (1996) 4. sz. 128.

  2. John Hajnal: European Marriage Patterns in Perspective. In D. V. Glass – D. E. C. Evers- ley (eds.): Population in History. London: Edward Arnold, 1965. 101-143.

  3. John Hajnal – s nyomában mások – a tárgyra vonatkozó klasszikus munkájában a 45-49 éves korcsoportban házasságot nem kötötteket alapul véve határozta meg az élethossziglani cölibátus arányát. (Hajnal: European Marriage Patterns in Perspective.

101-104.) A következőkben – az adatok teljesebb hozzáférhetősége miatt – rendszerint a 45-54 éves korcsoporthoz viszonyítunk, ami azonban nem változtat lényegesen az eredményen.

  1. John C. Haskey: Formation and dissolution of unions in the different countries of Euro- pe. In Blum-Rallu (eds.): European population. II. 214-215.

  2. Tomka: Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában. 131-133.

  3. Hajnal: European Marriage Patterns in Perspective. 103. Paul Demeny: Early fertility decline in Austria-Hungary: A lesson in demographic transition. In D. V. Glass – Roger Revelle (eds.): Population and Social Change. 164-168. Máire Ni Bhrolchain: East-West marriage contrasts, old and new. In Blum-Rallu (eds.): European population II. 461-479.

  4. Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon. In Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995) Budapest: KSH, 1997. 342-343.

  5. Csernák Józsefné: Házasodási szokások Finnországban és Magyarországon. Statisztikai Szemle, 71. évf. (1993) 10. sz. 801.

  6. Kathleen E. Kiernan: Partnership Behaviour in Europe: Recent Trends and Issues. In Coleman (ed.): Europe's Population in the 1990s. 62-64.

  7. Michael Mitterauer: A „European Family" in the Nineteenth and Twentieth Centuries? In Hartmut Kaelble (ed.): The European Way: European Societies during the Nineteenth and Twentieth Centuries. New York: Berghahn, 2004. 146-147.

  8. Michael Mitterauer: Europaische Familienformen in interkulturellen Vergleich. In Mi- chael Mitterauer: Historisch-anthropologische Familienforschung: Fragestellungen und Zu- gangsweisen. Wien: Böhlau, 1990. 38.

  9. John Hajnal: Two Kinds of Preindustrial Household Formation System. Population and Development Review, vol. 8 (1982) 449-494.

  10. Michael Anderson: Approaches to the History of Western Family. London: Macmillan, 1980. Rothenbacher: The European Population, 1850-1945. 36.

  11. Patterns of First Marriage: Timing and Prevalence. New York: United Nations, 1990. 41.

  12. Anderson: Approaches to the History of Western Family. 66-68.

  13. Patterns of First Marriage: Timing and Prevalence. 260-261.

  14. Peter Laslett: Mean Household Size in England Since the 16th Century. In Peter Laslett

Richard Wall (eds.): Household and Family in Past Time. Cambridge: Cambridge University Press, 1972. 125-158.

  1. A 20. század előtti fejlődés gazdag irodalmáról: Anderson: Approaches to the History of Western Family, 1500-1914. Magáról a fejlődésről összefoglalóan: Michael Mitterauer

– Reinhard Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. München: Beck, 1991. 46-71. (Angolul: Michael Mitterauer – Reinhard Sieder: The European Family. Chicago: University of Chicago Press, 1982.)

  1. Lásd pl. Peter Flora: State, Economy, and Society in Western Europe. Vol. II. Frankfurt/M.: Campus, 1987. 283-331.

  2. Anglia-Walesben a 20. század elején átlagosan mintegy 4,5 fő lakott egy háztartásban. Peter Laslett: Mean household size in England since the sixteenth century. In Peter Las- lett – Richard Wall: Household and Family in Past Time. Cambridge: Cambridge University Press, 1972. 126.

  3. Thirring Lajos: Magyarország népessége 1869-1949 között. In Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Budapest: KJK, 1963. 295. Thirring Lajos: A lakások és háztartások Magyarországon 1930-ban. Magyar Statisztikai Szemle, XV. évf. (1937) 1-6.

  4. Magyarországon 1930-ban a lakások megoszlása a bennük lakók száma alapján a 10 000 főnél népesebb községekben. Faragó Tamás: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok a XVIII-XX. században. (Doktori ért.) Budapest: MTA Kézirattár, 1994. Melléklet 49.

  5. Magyarországon 1930-ban szintén a lakások megoszlása a bennük lakók száma alapján a 10 000 főnél népesebb községekben. Faragó: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok. Melléklet. 49.

  6. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. 55.

  7. K. Schwarz: Household trends in Europe after World War II. In Nico Keilman – Anton Kuijsten – Ad Vossen (eds.): Modelling Household Formation and Dissolution. Oxford: Cla- rendon Press, 1988. 74.

  8. K. Schwarz: Household trends in Europe after World War II. In Keilman-Kuijsten-Vos- sen (eds.): Modelling Household Formation and Dissolution. 73-76.

  9. Faragó: Nemek, nemzedékek, családok és rokonok. Melléklet. 38.

  10. A családstatisztika szerint 1960-ban a családok 7,5%-a volt háromgenerációs. Az eltérést az magyarázhatja, hogy a népszámlálás során a közös háztartásban élő családok feltételezhetően gyakran több családnak vallották magukat, mivel így – pl. lakásigényeik kielégítésénél a sajátos kommunista hiánygazdálkodásban – különféle előnyöket reméltek. Következésképpen a háztartás-statisztikai adat megbízhatóbbnak tűnik. (Kósa Erzsébet: Adalékok a mai magyar család generációs viszonyainak alakulásához. In Lőcsei Pál (szerk.) Család és házasság a mai magyar társadalomban. Budapest: Gondolat, 1971. 123-124.)

  11. R. Wall: Introduction. In Wall (ed.): Family forms in historic Europe. 48.

  12. Morvay Judit: The joint family in Hungary. In Europa et Hungaria. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1965. 231., 239. Edit Fél – Tamás Hofer: Proper peasants. Chicago: Aldine Publis- hing, 1969. 103. A nagycsaládra lásd még: Fél Edit: Egy kisalföldi nagycsalád társadalomgazdasági vázlata. Érsekújvár: SZMKE, 1944. Morvay Judit: Asszonyok a nagycsaládban. Budapest: Magvető, 1956.

  13. Magyarországon 1970-ben a felmenő ági rokonok által alkotott háztartások aránya a falvakban 6,4%, Budapesten 3,6%, vidéki városokban 3,8% volt. Cseh-Szombathy László: A mai magyar család legfőbb jellegzetességei. In Cseh-Szombathy László (szerk.): A változó család. Budapest: Kossuth, 1978. 46.

  14. A komplex családháztartások arányát statisztikai torzítás is növelhette, ugyanis a sajátos bérlakás-elosztási rendszer miatt a nagyobb városokban gyakran fiktív módon jelentkeztek be a családtagok egymáshoz (pl. az unokák a nagyszülőkhöz) a bérletre való jogosultság megtartása, illetve megszerzése érdekében.

  15. Kósa Erzsébet: Adalékok a mai magyar család generációs viszonyainak alakulásához. In Lőcsei (szerk.): Család és házasság a mai magyar társadalomban. 117-146.

  16. Faragó Tamás: Lakások és háztartások Budapesten, 1850-1944. Statisztikai Szemle, 70. évf. (1992) 3. sz. 265. (Angolul: Tamás Faragó: Housing and Households in Budapest, 1850-1944. History and Society in Central Europe, vol. 1 (1991) no. 1. 29-63.)

  17. Ambrosius-Hubbard: A Social and Economic History of Twentieth-Century Europe. 23.

  18. Time series of historical statistics, 1867-1992. Vol. I. Budapest: KSH, 1993. 163.

  19. Ambrosius-Hubbard: A Social and Economic History of Twentieth-Century Europe. 23-24. Andorka: Gyermekszám a fejlett országokban. 80-86.

  20. K. Schwarz: Household trends in Europe after World War II. In Keilman-Kuijsten-Vos- sen (eds.): Modelling Household Formation and Dissolution. 76.

  21. A két világháború közötti magyarországi városi cselédségre: Gyáni Gábor: Család, háztartás és a városi cselédség. Budapest: Magvető, 1983. 24-30.

  1. Sibylle Meyer – Eva Schulze: Nichteheliche Lebensgemeinschaften – Alternativen zur Ehe? Eine internationale Datenübersicht. Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsy- chologie, Jg. 35 (1983) 735-754. Kathleen Kiernan: Leaving Home: Living Arrangements of Young People in Six West European Countries. European Journal of Population, vol. 2 (1986) no. 2. 177-184.

  1. Nico Keilman: Recent trends in family and household composition in Europe. European Journal of Population, vol. 3 (1987) 304-305.

  2. Ray Hall: Family Structures. In Noin-Woods (eds.): The Changing Population of Europe. 104.

  3. Lásd erre a Balkán vonatkozásában: Michael Mitterauer: Family contexts: The Balkan in European Comparison. History of the Family, vol. 1 (1996) no. 4. 387-407.

  4. Morvay: The joint family in Hungary. 233.

  5. Michael Young – Peter Willmott: The symmetrical family. New York: Pantheon Books, 1973.

  6. John Ermisch: The Economic Environment for Family Formation. In Coleman (ed.): Europe's Population in the 1990s. 144-162.

  7. A női foglalkoztatottság alakulására összefoglalóan: Kaelble: A Social History of Western Europe. 129. Különböző országokra a 20. sz. közepéig: E. Boserup (ed.): Female labour be- fore, during and after the Industrial Revolution. (8th International Economic History Cong- ress, B5). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982.

  8. Katja Boh: European Family Life Patterns – A Reappraisal. In Katja Boh et. al. (eds.): Changing Patterns of European Family Life: A Comparative Analysis of 14 European Countries. London – New York: Routledge, 1989. 271-272.

  9. Riitta Jallinoja: Women between Family and Employment. In Boh et. al. (eds.): Changing Patterns of European Family Life. 118.

  10. Manfred G. Schmidt: Gendered Labour Force Participation. In Francis G. Castles (ed.): Families of Nations: Patterns of Public Policy in Western Democracies. Aldershot: Dart- mouth, 1993. 182.

  11. Kaelble: A Social History of Western Europe. 130-133.

  12. Boh: European family life patterns. 269.

  13. Wolfram Fischer: Wirtschaft, Gesellschaft und Staat in Europa, 1914-1980. In Wolfram Fischer et al. (Hrsg.): Handbuch der europaischen Wirtschafts und Sozialgeschichte. Bd. 6. Stuttgart: Klett-Cotta, 1987. 82.

  14. André Michel: The Impact of Marriage and Children on the Division of Gender Roles. In Boh et. al. (eds.) Changing Patterns of European Family Life. 183.

  15. Kaelble: A Social History of Western Europe. 129. S. Harding – D. Philips – M. Fogarty: Contrasting Values in Western Europe: Unity, Diversity and Change. London: Macmillan,

  1. 129.

  1. Inglehart-Basanez-Moreno (eds.): Human Values and Beliefs: A Cross-Cultural Source- book. Table V 223.

  2. Harding-Philips-Fogarty: Contrasting Values in Western Europe. 128.

  3. Harding-Philips-Fogarty: Contrasting Values in Western Europe. 120-121. Inglehart-Ba- sanez-Moreno (eds.): Human Values and Beliefs: A Cross-Cultural Sourcebook. Tables V

198-V 210.

  1. Szalai Sándor (szerk.): Idő a mérlegen. Budapest: Gondolat, 1978. 460., 474. Angol eredeti: Alexander Szalai (ed.): The Use of Time. The Hague: Mouton, 1972.

  2. Therborn: European Modernity and Beyond. 64-65.

  3. Szalai Júlia: A családi munkamegosztás néhány szociológiai problémájáról. In Lőcsei Pál (szerk.): Család és házasság a mai magyar társadalomban. Budapest: Gondolat, 1971. 188.

  4. Therborn: European Modernity and Beyond. 64.

  5. Szalai: Idő a mérlegen. 474.

  6. Rudolf Andorka – Tamás Kolosi – György Vukovich (eds.): Social Report. Budapest: TÁRKI, 1992. 136. (Eredeti magyar kiad.: 1990.)

  7. Inglehart-Basanez-Moreno (eds.): Human Values and Beliefs: A Cross-Cultural Sourcebook. Tables V 198-V 210.

  8. Aries idézett tanulmányai mellett: Lloyd DeMause (ed.): The History of Childhood. New York: Psychohistory Press, 1974. Lawrence Stone: The Family, Sex, and Marriage in Eng- land, 1500-1800. New York: Harper and Row, 1979. Edward Shorter: The Making of the Modern Family. New York: Basic Books, 1976. Újabban: Joseph M. Hawes – N. Ray Hi- ner (eds.): Children in Historical and Comparative Perspective. New York – London: Green- wood Press, 1991.

  9. Stone: The Family, Sex, and Marriage in England. 423.

  10. Anne Heléne Gauthier: The State and the Family: A Comparative Analysis of Family Policies in Industrialized Countries. Oxford: Oxford University Press, 1996. 50-58., 73-82.

  11. Tárkányi: Európai családpolitikák. A magyar családpolitika története. 252.

  12. Hoóz István: Népesedéspolitika és népességfejlődés Magyarországon a két világháború között. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1970. 161.

  13. Gauthier: The State and the Family. 74., 166.

  14. Gauthier: The State and the Family. 53-56., 107-109.

  15. Gauthier: The State and the Family. 107-109., 181.

  16. Linda Clark: France. In Hawes-Hiner (eds.): Children in Historical and Comparative Pers- pective. 294.

  17. Göran Therborn: The Politics of Childhood: The Rights of Children in Modern Times. In Castles (ed.): Families of Nations. 247-248.

  18. Therborn: The Politics of Childhood. 254-255.

  19. Therborn: The Politics of Childhood. 255.

  20. Nigel Lowe – Gillian Douglas (eds.): Families Across Frontiers. The Hague: Martinus Nij- hoff, 1996.

  21. Therborn: The Politics of Childhood. 257.

  22. Gauthier: The State and the Family. 157.

  23. Therborn: The Politics of Childhood. 264.

  24. Kaelble: A Social History of Western Europe. 135. Harding-Philips-Fogarty: Contrasting Values in Western Europe. 19-24. A vizsgálatban az alábbi országok szerepeltek: Belgium, Dánia, Spanyolország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Írország, Olaszország, NSZK és Észak-Írország.

  25. Inglehart-Basanez-Moreno (eds.): Human Values and Beliefs: A Cross-Cultural Source- book. Tables V 226-V236.

  26. Harding-Philips-Fogarty: Contrasting Values in Western Europe. 19-24.

  27. Therborn: European Modernity and Beyond. 292-293.

  28. Inglehart-Basanez-Moreno (eds.): Human Values and Beliefs: A Cross-Cultural Source- book. Tables V 226-V 236.

  29. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft.

  30. Lásd pl.: Talcott Parsons: Structure and Process in Modern Societies. Glencoe: Free Press, 1960. 302. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. 100-125.

  31. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. 94.

  32. Shorter: The Making of the Modern Family. 205.

  33. Philippe Aries: Centuries of Childhood. London: Jonathan Cape, 1962. Stone: The Family, Sex, and Marriage in England, 1500-1800. 21-22. Shorter: The Making of the Modern Fa- mily.

  34. Stone: The Family, Sex, and Marriage in England. 223.

  35. Anderson: Approaches to the History of Western Family, 1500-1914. 62-64.

  36. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. 29.

  37. Therborn: The Politics of Childhood. 276-277.

  38. Kaelble: A Social History of Western Europe. 133.

  39. Chester: Conclusion. In Robert Chester (ed.): Divorce in Europe. Leiden: Martinus Nij- hoff, 1977. 288.

  40. Francis G. Castles – Michael Flood: Why Divorce Rates Differ: Law, Religious Belief and Modernity. In Castles (ed.): Families of Nations. 300-301.

  41. A különböző nyugat-európai országok válási mozgalmára lásd: Chester (ed.): Divorce in Europe.

  42. Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon. 350.

  43. Csernák Józsefné: Házasság és válás Magyarországon. 350., 362.

  44. Csernák Józsefné: Házasság és család: A demográfiai változások újabb irányvonalai és összefüggései. Demográfia, XXXI. évf. (1991) 1-2. sz. 95-96.

  45. Höpflinger: Haushalts- und Familienstrukturen im intereuropaischen Vergleich. 105.

  46. E témára lásd még: Meyer-Schulze: Nichteheliche Lebensgemeinschaften – Alternati- ven zur Ehe? 735-754. Kathlen Kiernan: Leaving home: Living arrangements of young people in six West-European countries. European Journal of Population, vol. 2 (1986) 182. Nico Keilman: Recent trends in family and household composition in Europe. Euro- pean Journal of Population, vol. 3 (1987) 309-312.

  47. Catherine Villeneuve-Gokalp: From marriage to informal union: recent changes in the behaviour of French couples. Population: An English Selection, vol. 3 (1991) 81-111.

  48. Höpflinger: Haushalts- und Familienstrukturen im intereuropaischen Vergleich. 105.

  49. Schwarz: Household trends in Europe after World War II. 78.

  50. Höpflinger: Haushalts- und Familienstrukturen im intereuropaischen Vergleich. 106.

  51. Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák és módszerek. Budapest: Gondolat, 1979. 318.

  52. Höpflinger: Haushalts- und Familienstrukturen im intereuropaischen Vergleich. 109.

  53. Elwood Carlson – Andras Klinger: Partners in Life: Unmarried Couples in Hungary. European Journal of Population, vol. 3 (1987) no. 1. 85-99. Szűcs Zoltán: Az élettársi kapcsolatban élő családok társadalmi-demográfiai jellemzői. Budapest: KSH, 1996. 7.

  54. Ron Lesthaeghe – Guy Moors: Living Arrangements, Socio-economic Position, and Va- lues Among Young Adults: A Pattern Description for France, West-Germany, Belgium, and the Netherlands, 1990. In Coleman (ed.): Europe's population in the 1990s. 211-212. Höpflinger: Haushalts- und Familienstrukturen im intereuropaischen Vergleich. 110.

  55. Franz Rothenbacher: Social Change in Europe and its Impact on Family Structures. In John Eekelaar – Thandabantu Nhlapo (eds.): The Changing Family: Family Forms and Family Law. Oxford: Hart Publ., 1998. 5-10.

  56. Spéder Zsolt: Az európai családformák változatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyermeki szerepek az európai országokban az ezredfordulón. Századvég, 22. köt. (2005) 3. sz. 3-48.

  57. Spéder Zsolt: Változások az ezredfordulón (Család). In Andorka: Bevezetés a szociológiába. 416. Kathlen Kiernan: Partnership Behaviour in Europe. In Coleman (ed.): Europe's Population in the 1990s. 67-68.

  58. Kiernan: Partnership Behaviour in Europe. 74-75.

  59. Kiernan: Partnership Behaviour in Europe. 71.

  60. Később a családtörténet mindinkább az életút (life course) fogalmát használta, mivel az rugalmasabb, s így a történetileg változó családformák leírására jobban megfelel. Erre lásd: Tamara K. Hareven: Historical Analysis of the Family. In Marvin B. Sussman and Suzanne K. Steinmetz (eds.): Handbook of Marriage and the Family. New York: Plenum Press, 1987. 45-49.

  61. Mitterauer-Sieder: Vom Patriarchat zur Partnerschaft. 74. Josef Ehmer: Sozialgeschichte des Alters. Frankfurt/M.: Suhrkamp, 1990. 187-193.

  62. Michael Anderson: The emergence of the modern life cycle in Britain. Social History, vol. 10 (1985) no. 1. 69-87.

  63. Martin Kohli: Die Institutionalisierung des Lebenslaufs: Historische Befunde und the- oretische Argumente. Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsychologie, Jg. 37 (1985) 1-29.

  64. Michael Mitterauer: A „European Family"? In Kaelble (ed.): The European Way. 149151.

  65. T. v. Trotha: Zum Wandel der Familie. Kölner Zeitschrift für Soziologie und Sozialpsycho- logie, Jg. 42 (1990) 452-473.