Ugrás a tartalomhoz

Európa társadalomtörténete a 20. században

Tomka Béla (2009)

Osiris Kiadó

8. Fogyasztás és szórakozás

8. Fogyasztás és szórakozás

  1. A fogyasztás történetéről átfogóan: Robert Bocock: Consumption. London: Routledge,

1993. Peter Stearns: Consumerism in World History: The Global Transformation of Desire. London: Routledge, 2001. Gary Cross: Consumerism. In Stearns (ed.): Encyclopedia of European Social History. Vol. 5. 77-88. John Brewer – Roy Porter (eds.): Consumption and the World of goods. London: Routledge, 1993. A történeti szakirodalomról: Daniel Miller: Consumption as the Vanguard of History. In Daniel Miller (ed.): Acknowledging Consumption: A Review of New Studies. London: Routledge, 1995. 1-57.

  1. Erre lásd pl.: Norman J. G. Pounds: Standards of Living. In Stearns (ed.): Encyclopedia of European Social History. 451. Angus Maddison: Economic Growth and Standards of Living in the Twentieth Century. Research Memorandum 576 (GD-15). Groningen: Groningen Growth and Development Centre, 1994. 18. Egyes szerzők az életszínvonal alkotórészének tekintik pl. a várható átlagos élettartamot, a környezet állapotát, az iskoláztatást, a politikai demokráciát stb., vagyis jónéhányat azon jelenségek közül, melyeket mások az életminőséghez sorolnak: Richard A. Easterlin: The Worldwide Standard of Living Since 1800. Journal of Economic Perspectives, vol. 14 (2000) no. 1. 7-26. Wolfram Fischer: Nord und Süd – Ost und West: Wirtschaftssysteme und Lebensstandard in Europa. In Wolfram Fischer (Hrsg.): Lebensstandard und Wirtschaftssysteme. Frankfurt/M.: Fritz Knapp Verlag, 1995. 213-257. Peter von der Lippe: Die Messung des Lebensstan- dards. In Fischer (Hrsg.): Lebensstandard und Wirtschaftssysteme. 57-102.

  2. Heinz-Herbert Noll: Wohlstand, Lebensqualitat und Wohlbefinden in den Landern der Europaischen Union. In Stefan Hradil – Stefan Immerfall (Hrsg.): Die westeuropaischen Gesellschaften im Vergleich. Opladen: Leske und Budrich, 1997. 440.

  3. Az életszínvonal alakulásának történeti vonatkozásaira: Pounds: Standards of Living. 451-460. R. Floud: Standards of Living and Industrialization. In Anne Digby and Charles Feinstein (eds.): New Directions in Economic and Social History. Chicago: Lyceum Books, 1989. 117-129. Hannes Siegrist – Hartmut Kaelble – Jürgen Kocka (Hrsg): Europaische Konsumgeschichte: Zur Gesellschafts- und Kulturgeschichte des Konsums (18. bis 20. Jahrhundert). Frankfurt/M.: Campus Verlag, 1997. H. Baudet – M. Bogucka (eds.): Types of Consumption, Traditional and Modern. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1982. Újabban: Stearns: Consumption in World History.

  4. Maddison: Economic Growth and Standards of Living in the Twentieth Century. 18. Jeffrey

  1. Williamson: Evolution of Global Labor Markets Since 1830: Background Evidence and Hy- potheses. Working Paper 36. Cambridge, Mass.: National Bureau of Economic Research,

1992.

  1. Ambrosius-Hubbard: A Social and Economic History of Twentieth-Century Europe. 252253.

  2. A. S. Deaton: The Structure of Demand in Europe, 1920-1970. In Carlo M. Cipolla (ed.):

The Fontana Economic History of Europe: The Twentieth Century. Part One. Glasgow: Col- lins – Fontana Books, 1976. 92-94.

  1. Bauer Tamás: Tervgazdaság, beruházás, ciklusok. Budapest: KJK, 1981. 70.

  2. Bauer: Tervgazdaság, beruházás, ciklusok. 197. A központi gazdaságirányítás beruházási döntéseinek és az életszínvonalnak az összefüggését hangsúlyozza: Bogdan Miecz- kowski: Personal and Social Consumption in Eastern Europe: Poland, Czechoslovakia, Hungary, and East Germany. New York: Praeger, 1975. 59-63.

  3. Barát Mária: A magyar gazdaság vargabetűje. Budapest: Aula, 1994: . 435.

  4. Barát: A magyar gazdaság vargabetűje. 194.

  5. Barát: A magyar gazdaság vargabetűje. 176-177.

  6. Maddison: The World Economy in the 20th Century. 55.

  7. A magánfogyasztás összetevőit a következő fő kategóriákba sorolhatjuk: 1. élelmiszerek és élvezeti cikkek; 2. ruházat és lábbeli; 3. lakás és energia; 4. bútorok, háztartási berendezések és felszerelések; 5. egészség; 6. közlekedés és kommunikáció; 7. szórakozás és művelődés; 8. egyéb.

  8. Secretariat of the United Nations Economic Commission for Europe (UNECE): Con- sumption Trends and Prospects in the ECE Region. Economic Bulletin for Europe, vol. 39

  1. no. 2. 249. Az egyes országok kiadási arányainak összehasonlítása kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a kiadási arányok számítása a különböző országokban kialakult eltérő árarányok felhasználásával, s nem közös árak alapján történik. Ezért egyes termékcsoportok alacsonyabb árszínvonala ezen árucsoportok alacsonyabb kiadási arányához vezethet.

  1. Eurostat (ed.): Consumers in Europe: Facts and Figures, 1999-2004. Luxembourg: Eurostat, 2005. 24.

  2. Deaton: The Structure of Demand in Europe, 1920-1970. 107.

  3. Ben Fine – Michael Heasman – Judith Wright: Consumption in the Age of Affluence: The World of Food. London: Routledge, 1996.

  4. D. J. Oddy: Food, drink and nutrition. In F. M. L. Thompson (ed.): The Cambridge Social History of Britain, 1750-1950. Vol. 2. Cambridge: Cambridge University Press, 1990. 276.

  5. Oddy: Food, drink and nutrition. 278.

  6. Deaton: The Structure of Demand in Europe, 1920-1970. 113-114.

  7. Eurostat (ed.): Consumers in Europe: Facts and Figures, 1999-2004. 98.

  8. Peter Corrigan: The Sociology of Consumption. London: Sage, 1997. 161.

  9. Corrigan: The Sociology of Consumption. 168.

  10. Deaton: The Structure of Demand in Europe, 1920-1970. 115-117.

  11. M. J. Daunton: Housing. In Thompson (ed.): The Cambridge Social History of Britain, 1950-1950. 219.

  12. Eurostat (ed.): Consumers in Europe: Facts and Figures, 1999-2004. Luxembourg: Eurostat, 2004. 112-113.

  13. A fogyasztás alakulására összefoglalóan: Mieczkowski: Personal and Social Consumption in Eastern Europe: Poland, Czechoslovakia, Hungary, and East Germany. 79-313. Magyarországra: Valuch: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. 284-330.

  14. A fogyasztási arányok alakulására: A lakosság jövedelme és fogyasztása, 1960-1979. Budapest: KSH, 1981. 64-65. A lakosság fogyasztása, 1970-1990. Budapest: KSH, 1993. 24-25. Életszínvonal, 1960-1980. Budapest: KSH, 1981. 135-147.

  15. Kovács Ilona: Fogyasztási szerkezetek nemzetközi összehasonlításban. Statisztikai Szemle, 65. évf. (1987) 979.

  16. Valuch Tibor: A lódentől a miniszoknyáig. A XX. század második felének magyarországi öltözködéstörténete. Budapest: Corvina, 2004. 102-104.

  17. Ebben a tekintetben az összehasonlítást nehezíti, hogy Kelet-Közép-Európában, s a nyugat-európai országok közül az Egyesült Királyságban, Svédországban vagy Dániában az egészségügyi ellátás ingyenes juttatásnak számított, s így nem jelentkezett a háztartások kiadásai között, míg más országokban a biztosító utólag térítette meg a szolgáltatások árát, vagyis itt megjelentek a kiadások között.

  18. Erre lásd: Consumption Trends and Prospects in Selected ECE Countries. In Consump- tion patterns in the ECE-region: Long-Term Trends and Policy Issues. Economic Bulletin for Europe, vol. 39 (1987) no. 2. 284.

  19. John Brewer: Was können wir aus der Geschichte der frühen Neuzeit für die moderne Konsumgeschichte lernen? In Siegrist-Kaelble-Kocka (Hrsg.): Europaische Konsumge- schichte. 52-53.

  20. Michael B. Miller: The Bon Marché: Bourgeois Culture and the Department Store, 1869-1920. Princeton: Princeton University Press, 1981. 21-22.

  21. Miller: The Bon Marché. 183-189.

  22. Hasonló problémákra lásd: Gyáni Gábor: Középosztályi fogyasztási kultúra és az áruház. Budapesti Negyed, V. évf. (1997) 2-3. sz. 101-127.

  23. Peter Eigner: (Detail)Handel und Konsum in Österreich im 20. Jahrhundert: Die Geschichte einer Wechselbeziehung. In Susanne Breuss – Franz X. Eder (Hrsg.): Konsumie- ren in Österreich: 19. und 20. Jahrhundert. Innsbruck: StudienVerlag, 2006. 65.

  24. Robert C. Ostergren – John G. Rice: The Europeans: A Geography of People, Culture, and Environment. New York: The Guilford Press, 2004. 334.

  25. Sabine Haustein: Westeuropaische Annaherungen durch Konsum seit 1945. In Hartmut Kaelble – Jürgen Schriewer (Hrsg.): Gesellschaften im Vergleich. Frankfurt/M.: Peter Lang, 1999. 353-390. F. Gardes négy országra (Franciaország, NSZK, Hollandia, Egyesült Királyság) vonatkozó vizsgálata szerint a fogyasztási szerkezet eltérései évente 2- 4%-os ütemben csökkentek 1960-1978 között. (A fogyasztási árucsoportok százalékos arányai közötti multilaterális távolságok átlaga alapján.) Egy bővebb, 14 nyugat-európai országra kiterjedő minta vizsgálata szintén évi 1-3% közötti konvergenciát jelzett 1960-1982 között, úgy, hogy 1973 után néhány évig megszakadt ez a trend, s divergáltak az országok. Más kutatók a fogyasztásszerkezet, s különösen az élelmiszer-fogyasztás belső arányai tekintetében érvelnek a Nyugat-Európán belüli konvergencia mellett az 1960 utáni három évtizedben. F. Gardes: International convergence of consumption patterns. Economic Bulletin for Europe, vol. 39 (1987) no. 2. 280-282.

  26. Fine-Heasman-Wright: Consumption in the Age of Affluence. 205.

  27. Hartmut Kaelble: Europaische Besonderheiten des Massenkonsums, 1950-1990 In Sieg- rist-Kaelble-Kocka (Hrsg): Europaische Konsumgeschichte. 192.

  28. Gardes: International convergence of consumption patterns. 276-277.

  29. Kaelble: Europaische Besonderheiten des Massenkonsums, 1950-1990. 188-189.

  30. A rendszer leírásának klasszikusa: Kornai János: A hiány. Budapest: KJK, 1980.

  31. Andrzej K. Kozminski: Consumers in Transition From the Centrally Planned Economy to the Market Economy. Journal of Consumer Policy, vol. 14 (1992) 352-354.

  32. Stephen Merl: Staat und Konsum in der Zentralverwaltungswirtschaft. In Siegrist- Kaelble-Kocka (Hrsg.): Europaische Konsumgeschichte. 206-213.

  33. Kornai János: A szocialista rendszer. Kritikai politikai gazdaságtan. Budapest: HVG, 1993. 261-262.

  34. Ádám György: Az orvosi hálapénz története Magyarországon. Budapest: Magvető, 1986.

  35. Peter Burke: The Invention of Leisure in Early Modern Europe. Past and Present, vol. 146 (1995) 136-150.

  36. Charles Rearick: Consumer Leisure. In Stearns (ed.): Encyclopedia of European Social History. Vol. 5. 207.

  37. Rearick: Consumer Leisure. 208.

  38. Ostergren-Rice: The Europeans: A Geography of People, Culture, and Environment. 341347.

  39. Ostergren-Rice: The Europeans: A Geography of People, Culture, and Environment. 349.

  40. Roberta Sassatelli: Consumer Culture: History, Theory and Politics. London: Sage, 2007. 2.

  41. Jan De Vries: Between purchasing power and the world of goods. In J. Brewer – R. Por- ter (eds.): Consumption and the World of Goods. London: Routledge, 1993. 85-132. Colin Campbell: The Romantic Ethic and the Spirit of Modern Consumerism. Oxford: Blackwell,

  1. Neil McKendrick: Die Ursprünge der Konsumgesellschaft: Luxus, Neid und soziale Nachahmung in der englsichen Literatur des 18. Jahrhunderts. In Siegrist- Kaelble-Kocka (Hrsg.): Europaische Konsumgeschichte. 75-107.

  1. Paul Glennie: Consumption within historical studies. In Daniel Miller (ed.): Acknowled- ging Consumption. London: Routledge, 1995. 167.

  2. Peter Kramper: From Economic Convergence to Convergence in Affluence? LSE Working Paper No. 56/00. London: LSE, 2000. 4.

  3. Stearns: Consumerism in World History. 61-64.

  4. Max Horkheimer – Theodor W. Adorno: Dialektik und Aufklarung. München: Fischer Taschenbuch Verlag, 1971. [1944.] 108-150.

  5. John K. Galbraith: The Affluent Society. London: Penguin, 1991. [1958.] 126-133.

  6. Jean Baudrillard: The Consumer Society: Myths and Structures. London: Sage, 1998. [1970.] 77-86.

  7. Sassatelli: Consumer Culture: History, Theory and Politics. 117.

  8. Sassatelli: Consumer Culture: History, Theory and Politics. 74-77.

  9. David Crowley: Warsaw's Shops, Stalinism and the Thaw. In Susan E. Reid – David Crowley (eds.): Style and Socialism: Modernity and Material Culture in Post-War Eastern Europe. Oxford: Berg, 2000. 28.

  10. Avner Offer: Economic Welfare Measurements and Human Well-being. In Paul A. Da- vid – Mark Thomas (eds.): The Economic Future in Historical Perspective. Oxford: Oxford University Press, 2003.

  11. Ronald Inglehart: Modernization and Postmodernization: Cultural, Economic and Political Change in 43 Societies. Princeton: Princeton University Press, 1997.

  12. Pl. William D. Nordhaus – James Tobin: Is Growth Obsolete? New York: National Bureau of Economic Research, 1972. Robert Eisner: Extended Accounts for National Income and Product. Journal of Economic Literature, vol. 26 (1988) 1611-1684.

  13. Amartya Sen: The Standard of Living. Cambridge: Cambridge University Press, 1987.

  14. OECD: The Well-being of Nations: The Role of Human and Social Capital. Paris: OECD,

  1. 10-11.

  1. Tim Jackson – Nick Marks: Measuring Sustainable Economic Welfare: A Pilot Index, 1950

  1. Stockholm: Stockholm Environment Institute, 1994.

  1. Offer: Economic Welfare Measurements. 372.

  2. Xenophon Zolotas: Economic Growth and Declining Social Welfare. Athens: Bank of Greece, 1981.

  3. Michael Argyle: Subjective Well-Being. In Avner Offer (ed.): In Pursuit of the Quality of Life. Oxford: Oxford University Press, 1996. 18-45.

  4. Ilyen a GPI által figyelembe vett tételek a következők: a háztartási munka és a gyermeknevelés értéke, az önkéntes és jótékony célú munka értéke, a szabadidő értéke, a nem megújuló természeti erőforrások kárai, a családok felbomlásának költségei, a környezeti károk mértéke, a munkába járás költségei, a bűnözés okozta költségek, a zajszennyezés költségei stb. Clifford Cobb – Ted Halstead – Jonathan Row: The Genuine Progress Indicator: Summary of Data and Methodology. San Francisco: Redefining Prog- ress, 1995. 13-39.

  5. United Nations Development Programme: Human Development Report. 1998. New York: Human Development Report Office, 1998. Arne Melchior – Kjetil Telle – Henrik Wiig: Globalisation and Inequality: World Income Distribution and Living Standards, 1960-1998. Oslo: The Norwegian Institute of International Affairs, 2000. 23-32. Nicholas Crafts: The Human Development Index and changes in standards of living: Some historical comparisons. European Review of Economic History, vol. 1 (1997) 299-322.

  6. Lásd a Friends of the Earth szervezet weboldalait: www.foe.org.uk/campaigns/sustai- nable_development/progress.

  7. www.foe.org.uk/campaigns/sustainable_development/progress. Retrieved 10.07.2008.

  8. Offer: Economic Welfare Measurements. 374.