Ugrás a tartalomhoz

Európa társadalomtörténete a 20. században

Tomka Béla (2009)

Osiris Kiadó

12. Európa társadalmai és az európai társadalom a 20. században – összefoglalás és következtetések

12. Európa társadalmai és az európai társadalom a 20. században – összefoglalás és következtetések

  1. Kaelble: A Social History of Western Europe, 1880-1980. Különösen 1-11., 150-161. Hartmut Kaelble: Social Peculiarities of Nineteenth- and Twentieth-Century Europe. 276-317.

  2. Crouch: Social Change in Western Europe. Különösen 32-47., 410-423.

  3. Therborn: European Modernity and Beyond. Különösen 1-15., 348-359.

  4. Az összehasonlítások módszertanára a gazdag irodalomból lásd pl.: Else Oyen (ed.): Comparative Methodology. London: Sage, 1990. Mattei Dogan – Ali Kazancigil (eds.): Comparing Nations: Concepts, Strategies, Substance. Oxford: Blackwell, 1994. Történeti vonatkozásban: Hartmut Kaelble: Der historische Vergleich. Frankfurt/M. – New York: Campus, 1999. Heinz-Gerhard Haupt – Jürgen Kocka (Hrsg.): Geschichte und Vergleich: Ansatze und Ergebnisse international vergleichender Geschichtsschreibung. Frankfurt/M. – New York: Campus, 1996. Heinz-Gerhard Haupt: Comparative History. In Smel- ser-Baltes (eds.): International Encyclopedia of the Social and Behavioral Sciences. Vol. 4. 2397-2403. Heinz-Gerhard Haupt: Comparative history – a contested method. Historisk Tidskrift, vol. 12 (2007) no. 4. 697-716. Larry J. Griffin: Comparative-historical analysis. In Edgar F. Borgetta – Marie L. Borgetta (eds.): Encyclopedia of Sociology. Vol. 1. New York: Macmillan, 1992. 263-271. Magyarul: Ránki György: Az összehasonlító történetírás problémái. In Ránki György: Mozgásterek és kényszerpályák. Budapest: Magvető, 1982, 173-202.

  5. Ennek a két elemnek mindenképpen hangsúlyosan szerepelnie kell az összehasonlítás definíciójában is, amely a következő lehet: a történeti összehasonlítás két vagy több, különböző kontextusból származó múltbeli társadalom explicit és rendszeres szembeállítása vagy abból a célból, hogy meghatározza és magyarázza hasonlóságaikat és eltéréseiket, vagy azért, hogy ezenfelül a társadalmak fejlődésére vonatkozó hipotéziseket alkosson, s a tudományos elméletek érvényességét vizsgálja. Hasonló definíciót ad Kaelble: Der historische Vergleich. 12. Haupt: Comparative History. 2397. Heinz-Gerhard Haupt – Jürgen Kocka: Historischer Vergleich: Methoden, Aufgaben, Probleme – Eine Einführung. In Haupt-Kocka (Hrsg.): Geschichte und Vergleich: Ansatze und Ergebnisse international vergleichender Geschichtsschreibung. 11-15. Vitatott kérdés mindazonáltal az, hogy létezik-e „összehasonlító módszer", vagy célszerű inkább „összehasonlítás"- ról, „összehasonlító tanulmány"-ról, esetleg „összehasonlító perspektívádról beszélni. Az egységes összehasonlító módszer létezését kétségbe vonja: Raymond Grew: The Case for Comparing Histories. American Historical Review, vol. 85 (1980) no. 4. 763-778. Az összehasonlító módszer létezése mellett érvel mások mellett: Chris Lorenz: Konst- ruktuion der Vergangenheit: Eine Einführung in die Geschichtstheorie. Köln: Böhlau, 1997. 231-284.

  6. Már Marc Bloch is írt e két fő típusról: Marc Bloch: Az európai társadalmak összehasonlító történelméről. In Marc Bloch: A történész mestersége. Budapest: Osiris, 1996. 173175. Magyarul Blochról: William H. Sewell: Marc Bloch és az összehasonlító történelem logikája. Világtörténet, 22. köt. (1972) 31-43.

  7. Theda Skocpol – Margaret Somers: The Uses of Comparative History in Macrosocial Inquiry. Comparative Studies in Society and History, vol. 22 (1980) no. 2. 174-197. A magyar nyelvű irodalomban érinti az összehasonlítások típusait: Gyáni Gábor: A történetírás fogalmi alapjairól. In Bódy – Ö. Kovács (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe.

11-53. Charles Tilly: Big Structures, Large Processes, Huge Comparisons. New York: Russel Sage, 1984. A. A. van den Braembussche: Historical Explanation and Comparative Me- thod: Towards a Theory of the History of Society. History and Theory, vol. XXVIII (1989) no. 1. 1-24. A gyakorlati tapasztalatok – véleményünk szerint – leginkább Heinz-Ger- hard Haupt illetve Haupt és Jürgen Kocka közös, valamint Hartmut Kaelble tipológiáinak érvényességét igazolják. (Haupt: Comparative History. 2397-2403. Haupt-Kocka: Historischer Vergleich. 9-45. Kaelble: Der historische Vergleich. 35-78.) Jürgen Kocka és Heinz-Gerhard Haupt elismerik az egyéni és az általános jegyek iránti kutatást mint az összehasonlítások legáltalánosabb céljait, s a vonatkozó kutatásokat immár funkcióik alapján osztályozva négyféle összehasonlítást különböztetnek meg. Az ilyen munkák betölthetnek egyrészt „heurisztikus" funkciót, ami azt jelenti, hogy az összehasonlítás képes lehet olyan jelenségek, illetve magyarázatok felfedésére, melyek addig ismeretlenek voltak. A „leíró" – vagy Hauptnál „kontrasztív" – funkció mindenekelőtt az egyes esetek sajátosságainak alaposabb meghatározását szolgálja. Az összehasonlítás „analitikus" funkciója szerintük elsősorban akkor kerül előtérbe, amikor tudományos elméletek érvényességét ellenőrzik segítségével. Végül beszélhetünk egy „elidegenítő" (verfremdend) – illetve Hauptnál „távolságot teremtő" (distancing) – funkcióról, hiszen az összehasonlító vizsgálat más, az addigiaktól eltérő nézőpontot kínál, melynek során a saját ország vagy társadalom fejlődése elveszíti magától értetődő voltát. (Haupt-Koc- ka: Historischer Vergleich. 12-14. Haupt: Comparative History. 2397-2403.) Kaelble hasonló kategóriákat alkalmazva „analitikus", „értékelő", „megértő" és „identitás-összehasonlítás" -ról ír, melyek közül az első megegyezik a Kocka és Haupt által azonos névvel illetett típussal. Az „értékelő összehasonlítás" legfőbb erőssége az, hogy hozzájárulhat a történészek ítéleteinek megalapozottabbá tételéhez, illetve a negatív és pozitív fejlődés okainak meghatározásához. A „megértő összehasonlítás" lényegében a más szerzők által „individualizáló" összehasonlításnak nevezett típusnak felel meg. Az „identitás-összehasonlítás" segít a korábbi, elsősorban érzelmekre alapozó identitások – mint a nemzeti identitás – ellentmondásainak feltárásában, s új, racionálisabb alapokon nyugvó identitások kialakításában. (Kaelble: Der historische Vergleich. 49-78.)

  1. Az országok összehasonlításával összefüggő problémákról újabban: Philipp Ther: Be- yond the Nation: The Relational Basis of a Comparative History of Germany and Europe. Central European History, vol. 36 (2003) no. 1. 45-73.

  2. Kaelble: A Social History of Western Europe. 100-149.

  3. Chris Lorenz: Comparative Historiography: Problems and Perspectives. History and Theory, vol. 38 (1999) 25-39.

  4. Esping-Andersen: The Three Worlds of Welfare Capitalism. 21-22. Esping-Andersen: Social Foundations of Postindustrial Economies. 73-94.

  5. Erre különösen: Mattei Dogan – Dominique Pelassy: How to Compare Nations. Chatham, NJ: Chatham House, 1990. 5-14.

  6. Kaelble: Der historische Vergleich. 55.