Ugrás a tartalomhoz

Európa társadalomtörténete a 20. században

Tomka Béla (2009)

Osiris Kiadó

Európa társadalomtörténete a 20. században

Európa társadalomtörténete a 20. században

Tomka, Béla

2009-03-31

Kivonat

A társadalmi változások legfontosabb területeinek bemutatása: a népesség és család, a fogyasztás, szórakozás és munka, a társadalmi egyenlőtlenségek és mobilitás, az oktatás és a vallás.


Tartalom

Előszó
1. 1. Bevezetés
A 20. századi európai társadalomtörténet értelmezései: integráció, modernitás, társadalmi kompromisszum
A kötet felépítése
2. 2. A társadalomtörténet: egy diszciplína sajátosságai
Fejlődési állomások: expanzió és fragmentáció
Témák és módszerek: nyitottság és következményei
3. 3. Népesség
A népességszám alakulása: gyarapodás és demográfiai katasztrófák
A demográfiai átmenet: modell és kritika
A termékenység fő trendjei: az ingadozó csökkenés
A halandóság alakulása: a bizonytalantól a biztos életidőig
Vándorlási folyamatok Európában: kibocsátóból célpont
Európa népessége napjainkban: második átmenet?
4. 4.. Családok és háztartások
Házasodási szokások: a Hajnal-vonalon innen és túl
A háztartás- és családszerkezet változása: zsugorodás és nuklearizáció
A házastársak közötti viszony és a gyermekek helyzete: növekvő szimmetria, fokozódó figyelem
Válások és a családformák pluralizálódása: az értékek csendes forradalma
Családok az ezredfordulón: a posztmodern mint visszatérés a premodernhez?
5. 5. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilitás
A jövedelem- és vagyoneloszlás trendjei: a fordított U-görbe és az U-görbe fordulata
A munkaerő szektorális megoszlása: utak a posztindusztrializmus felé
Társadalmi osztályok és rétegek: táguló közép – halványuló körvonalak
Társadalmi mobilitás: trend nélküli ingadozás?
6. 6. A jóléti állam
A modern szociálpolitika kezdetei Európában: az első társadalombiztosítási programok
A jóléti államok expanziója: az intézményesült szolidaritás
Szociális rendszerek: a jólét három plusz egy világa
A jóléti fejlődés meghatározói: az iparosodás logikája versus osztályok szövetségei
Századvégi jóléti trendek: válság és leépülés vagy csupán kisebb kiigazítás?
7. 7. Gazdaság és munka
A gazdasági kibocsátás és mérése: az alapok
A gazdasági növekedés folyamata: szakaszok és trendek
A gazdasági növekedés hosszú távú meghatározói: régi és új tőkefajták
Konvergenciák és divergenciák: felzárkózás és egységesülés
A munka világa: fordizmus és posztfordizmus
Európa az ezredforduló világgazdaságában: europesszimizmus és azon túl
8. 8. Fogyasztás és szórakozás
Az anyagi életszínvonal alakulása: mennyiségi és szerkezeti változások
A tömegfogyasztás kora: a luxus demokratizációja?
Szabadidő, szórakozás és tömegkultúra: „játék határok nélkül"
A fogyasztói társadalom és kritikusai: de gustíbus est dísputandum
Életminőség a 20. század végén: a növekedés környezeti és társadalmi hatásai
9. 9. Politika és társadalom
A politikai szerveződés alapjai: társadalmi törésvonalak
Részvétel a politikai döntéshozatalban: a választójog fejlődése
Politikai pártok: rendszerek és családok
Változások a pártrendszerekben: megfagyás és kiengedés?
Politikai kultúra és politikai kommunikáció: civil társadalom és média
Az 1990-es évek fejleményei: rendszerváltozás Kelet-Európában
10. 10. Urbanizáció
Városfejlődés a 20. században: az urbanizáció modern korszaka
Szuburbanizáció, ellenurbanizáció, reurbanizáció: hosszú távú trendek, fejlődési anomáliák, átmeneti szakaszok
Várostervezés, térhasználat, városi élet: víziók és európai sajátosságok
Telepűlésszerkezet: vízfejek és fejlődési központok
A posztindusztriális korszak városfejlődési jellemzői: technopolisz és szegregáció
11. 11. Kultúra, oktatás, vallás
Oktatás: utak és kerülőutak
Vallás: hit és közösség
Identitás: nemzetek, nacionalizmusok, kisebbségek
Az ezredforduló értékvilágai: posztmaterializmus és individualizmus
12. 12. Európa társadalmai és az európai társadalom a 20. században – összefoglalás és következtetések
Interpretációk értéke: hídverés elmélet és empíria között
Egy összefoglaló munka tanulságai: lehetőségek és korlátok
13. Jegyzetek
1. Bevezetés
2. A társadalomtörténet: egy diszciplína sajátosságai
3. Népesség
4. Családok és háztartások
5. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilitás
6. A jóléti állam
7. Gazdaság és munka
8. Fogyasztás és szórakozás
9. Politika és társadalom
10. Urbanizáció
11. Kultúra, oktatás, vallás
12. Európa társadalmai és az európai társadalom a 20. században – összefoglalás és következtetések
14. Irodalomjegyzék

A táblázatok listája

3.1. 3.1. táblázat ► A nyers születési ráta alakulása európai országokban, 1900-1990 (ezrelék)
3.2. 3.2. táblázat ► A teljes termékenységi arányszám alakulása európai országokban, 1900-2000
3.3. 3.3. táblázat ► Férfiak születéskor várható átlagos élettartamának alakulása európai országokban, 1900-2000 (év)
3.4. 3.4. táblázat ► Nők születéskor várható átlagos élettartamának alakulása európai országokban, 1900-2000 (év)
3.5. 3.5. táblázat ► A csecsemőhalandóság alakulása európai országokban, 1900-2000 (ezrelék)
3.6. 3.6. táblázat ► A külföldi lakosság arányának alakulása az NSZK-ban, 1961-1994
3.7. 3.7. táblázat ► A külföldi lakosság arányának alakulása néhány európai országban, 1960-2004 (az összlakosság százalékában)
3.8. 3.8. táblázat ► A munkaerő nemzetközi vándorlásának lehetséges következményei a) Lehetséges következmények a kibocsátó országok számára:
4.1. 4.1. táblázat ► A nyers házasságkötési ráta alakulása európai országokban, 1900-2000 (házasságkötések száma/1000 lakos)
4.2. 4.2. táblázat ► Nők átlagos életkorának alakulása az első házasságkötés idején európai országokban, 1900-1990 (év)
4.3. 4.3. táblázat ► Férfiak átlagos életkorának alakulása az első házasságkötés idején európai országokban, 1900-1990 (év)
4.4. 4.4. táblázat A férfi cölibátus arányának alakulása európai országokban, 1900-1990 (a soha nem házasodott férfiak aránya a 45-54 éves korcsoportban – százalék)
4.5. 4.5. táblázat ► A női cölibátus arányának alakulása európai országokban, 1900-2000 (a soha nem házasodott nők aránya a 45-54 éves korcsoportban – százalék)
4.6. 4.6. táblázat ► A háztartások átlagos létszámának alakulása európai országokban, 1900-2000 (fő)
4.7. 4.7. táblázat ► Az öt vagy ennél több taggal rendelkező háztartások arányának alakulása az összes háztartáshoz viszonyítva európai országokban, 1900-1990 (százalék)
4.8. 4.8. táblázat ► Az egyszemélyes háztartások arányának alakulása az összes háztartáshoz viszonyítva európai országokban, 1900-1990 (százalék)
4.9. 4.9. táblázat ► A női foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott körében európai országokban, 1900-1990 (százalék)
4.10. 4.10. táblázat ► A gyermekek jogainak fejlődése egyes európai országokban 1990-ig
4.11. 4.11. táblázat ► A 100 házasságkötésre jutó válások számának alakulása európai országokban, 1900-1990
4.12. 4.12. táblázat ► A házasságot megelőzően együtt élő (kohabitáló) nők aránya európai országokban, 1947-1977 (százalék)
4.13. 4.13. táblázat ► A házasságon kívüli születések az összes születés arányában európai országokban, 1900-1990 (százalék)
4.14. 4.14. táblázat ► A házasságban és élettársi kapcsolatban élők aránya a 25-34 éves nők körében európai országokban, 2000-2002
5.1. 5.1./a táblázat ► A jövedelemeloszlás alakulása európai országokban, 1910-1990: A legnagyobb jövedelmű 10% (1910-1970), illetve 20% (1980-1990) aránya az összes jövedelemben
5.2. 5.1./b táblázat ► A jövedelemeloszlás alakulása európai országokban, 1910-1990: A legalacsonyabb jövedelmű 20% aránya az összes jövedelemben
5.3. 5.2. táblázat ► A Gini-koefficiens alakulása európai országokban, 1985-2000
5.4. 5,3, táblázat ► A vagyonmegosztás alakulása európai országokban, 1902-1979
5.5. 5.4. táblázat ► Mobilitási ráták Nagy-Britanniában a 20. század első felében (1949-es felvétel)
5.6. 5.5.táblázat ► Nemzetek sorrendje a relatív mobilitás (társadalmi fluiditás) szintje alapján az 1980-as években
5.7. 5.6. táblázat ► Vezetők pozíciót betöltők mobilitásának szintje Ausztriában, Csehszlovákiában és Magyarországon az 1980-as években (százalék)
6.1. 6.1. táblázat ► Társadalombiztosítási programok bevezetésének időpontjai Európában
6.2. 6.2. táblázat ► A társadalombiztosítási kiadások (1900-1950) és a szociális biztonságra fordított kiadások (1950-1990) alakulása európai országokban a GDP százalékában
6.3. 6.3. táblázat ► A szociális kiadások alakulása a GDP százalékában európai országokban, 1950-1990
6.4. 6.4. táblázat ► Az egészségbiztosításban résztvevők aránya a gazdaságilag aktív lakosság százalékában európai országokban, 1900-1990
6.5. 6.5. táblázat ► Az öregségi nyugdíjbiztosításban résztvevők aránya a gazdaságilag aktív lakosság százalékában európai országokban, 1900-1990
6.6. 6.6. táblázat ► Jóléti rendszerek jellemzői G0sta Esping-Andersen nyomán
6.7. 6.7. táblázat ► Jóléti közkiadások alakulása az OECD- és az EU-országokban, 1980-2001 (a GDP százalékában)
7.1. 7.2. táblázat ► A munkanélküliségi ráta alakulása európai országokban, 1920-2004 (százalék)
7.2. 7.2. táblázat ► Az egy munkaóra alatt előállított GDP értéke egyes országokban 2002-ben (dollár, vásárlóerő-paritáson)
7.3. 7.8. táblázat ► A gazdasági fejlettség eltérései a kibővült Európai Unióban, 2004 (vásárlóerő-paritáson)
8.1. 8.1. táblázat ► A nemzeti termék felhasználása európai országokban, 1921-1980 (százalékban)
8.2. 8.2. táblázat ► A magánháztartások fogyasztási szerkezetének alakulása európai országokban, 1960-1990 (a kiadások százalékában)
8.3. 8.4. táblázat ► A lakások felszereltsége európai országokban, 1950-1990 (ellátottság az összes lakás százalékában)
8.4. 8.5. táblázat ► A rádiókészülékek száma európai országokban, 1930-1970 (készülék/1000 lakos)
8.5. 8.6. táblázat ► A televíziókészülékek száma európai országokban, 1950-1990 (készülék/1000 lakos)
8.6. 8.7. táblázat. ► A személygépkocsi-sűrűség európai országokban 1910–1990 (személygépkosik száma /1000 lakos)
8.7. 8.8. táblázat ► A telefonsűrűség európai országokban, 1910-1990 (telefonkészülékek száma/1000 lakos)
9.1. 9.1. táblázat ► A választójog kibővítésének és az általános választójog bevezetésének időpontjai egyes európai országokban
9.2. 9.2. táblázat ► A „régi politika" és az „új politika" néhány jellemzője az 1970-es és 1980-as években Nyugat-Európában
9.3. 9.3. táblázat Zöld pártok megalakulása és nészerűsége európai országokban az 1970-es és 1980-as években
9.4. 9.4 . táblázat ► Az osztályszempontok érvényesülése a szavazói magatartásban (Alford-index) néhány nyugat-európai országban
9.5. 9.5. táblázat ► Pártcsaládok képviselői egyes európai országokban az 1990-es évek elején
9.6. Rövidítések:
9.7. 9.6. táblázat ► Demokratikus elvek támogatottsága és antidemokratikus vélemények elvetése az NSZK lakossága körében, 1968-1990
10.1. 10.1. táblázat ► Az urbanizáció szintje egyes európai országokban, 1920-1980 (városi lakosság az összes lakosság százalékában)
10.2. 10.2. táblázat ► A népesség változása a települések funkcionális zónái szerint Nagy-Britanniában, 1951-1991
10.3. 10.3. táblázat ► Városok reurbanizációja Nyugat-Európában, 1981-1991
10.4. 10.4.táblázat ► A legnagyobb európai agglomerációk lakossága, 1950-2000 (millió fő)
10.5. 10.5. táblázat ► A legnagyobb városok lakosságának aránya az országban második és harmadik városhoz viszonyítva Európában a két világháború között
10.6. 10.6. táblázat ► Államok és fővárosok Európában a 20. század végén
10.7. 10.7. táblázat ► A városi lakosság koncentrációjának alakulása európai országokban, 1965-1990 (százalék)
10.8. 10.8. táblázat ► A városi lakosság megelégedettsége életkörülményeivel a települések nagysága szerint európai országokban (1976)
10.9.
11.1. 11.1. táblázat ► Az egyetemi hallgatók aránya Európában a megfelelő korú (20-24 éves) népesség százalékában, 1910-1995
11.2. 11.2. táblázat ► A női hallgatók aránya a felsőoktatásban Európában, 1910-1995
11.3. 11.3. táblázat ► Felekezetek aránya a felnőtt lakosságban európai országokban, 1960-1990 (százalék)
11.4. 10.4. táblázat ► A keresztelések és az egyházi esküvők arányának alakulása európai országokban, 1960-1990 (százalék)
11.5. 11.5. táblázat ► Az istentiszteletek látogatásának gyakorisága felekezetek szerint európai országokban, 1960-1990 (százalék)
11.6. 11.6. táblázat ► A nemzeti büszkeség alakulása Európában, 1970-1990 (százalék)
11.7. 11.7. táblázat ► A posztmaterialista értékorinetációval rendelkezők aránya a felnőtt lakosság körében európai országokban, 1970-2000 (százalék)
11.8. 11.8. táblázat ► Az interperszonális bizalom alakulása európai országokban, 1959-1997 (százalék)