Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

118. fejezet - 116. A BACCHANÁLIÁK BETILTÁSA

118. fejezet - 116. A BACCHANÁLIÁK BETILTÁSA

Tartalom

A.
B.
  1. Senatus Consultum de Bacchanalibus . CIL I 2, 581.

  2. Livius: Ab Urbe condita. [A római nép története a Város alapításától.] XXXIX 8-9, 13-14.

Kr. e. 186

A.

„Quintus Marcius, Lucius fia és Spurius Postumius, Lucius fia mint consulok előterjesztést tettek a senatusnak (senatum consoluerunt) október hetedikén Bellona templomában. A senatusi határozat írásba foglalásánál tanúként jelen voltak (sc[ribundo] arf[ue- runt]) Marcus Claudius, Marcus fia, Lucius Valerius, Publius fia és Quintus Minucius, Gaius fia. Azokról, akik Bacchus-ünnepekre szövetkeztek (Bacanalibus quei foideratei esent), rendeletileg a következőképpen határoztak (exdeicendum censuere):

»Egyikőjük se rendelkezzen Bacchus-szentéllyel; ha mégis vannak olyanok, akik maguk számára szükségesnek tartják, hogy Bacchus-szentéllyel rendelkezzenek, azok jöjjenek Rómába a praetor urbanushoz, és erről az ügyről, miután meghallgatták szavaikat, a senatusunk döntsön, de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van, amikor ezt az ügyet tárgyalják. Bacchánsnőkhöz egyetlenegy férfi se járjon, legyen az római vagy latin jogú polgár (ceivis Romanus neve nominus Latini), vagy szövetséges (socius), csak ha a praetor urbanushoz járul, és ő senatusi határozat alapján (de senatuos sententiad), de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van, amikor ezt az ügyet tárgyalják, ezt megengedi. Így rendelkeztek (Censuere).

Egy férfi se legyen pap (sacerdos); se férfi, se nő ne legyen elöljáró (magister); egyikőjük se tartson fenn közös pénztárat (pecuniam comoine[m]), és senki se tegyen meg akár férfit, akár nőt elöljárónak (magistratus) vagy elöljáró-helyettesnek (pro magistratus); és ezután ne álljon szándékukban egymással összeesküdni, vagy egymásnak fogadalmat tenni, vagy egymást elkötelezni, vagy egymásnak kölcsönösen ígéreteket tenni, vagy egymást adott szóval biztosítani. Senki se mutasson be titokban áldozatot, és senkinek se álljon szándékában se közterületen, se magánterületen, se a városon kívül áldozatot bemutatni, csak ha a praetor urbanushoz járul, és ő senatusi határozat alapján, de csak akkor, ha legalább száz senator jelen van, amikor ezt az ügyet tárgyalják, ezt megengedi. Így rendelkeztek.

Ötnél több ember, férfi és nő, ne akarjon együtt áldozatot bemutatni, és közben ne akarjon kettőnél több férfi vagy háromnál több nő ott jelen lenni, csak a praetor urbanus és a senatus határozata alapján, ahogy fent le van írva.«

Ezeket népgyűlésen (in conventionid) hirdessétek ki nem kevesebb, mint három héten belül (trinum noundinum), és legyetek tudatában a senatus határozatának, ők ugyanis a következőképpen határoztak: ha akad valaki, aki a fent leírtakkal ellentétesen cselekszik, azt a határozatuk értelmében halálbüntetéssel kell sújtani; és hogy ezt érctáblára véssétek, így tartotta célszerűnek a senatus, és hogy függesszétek ki oda, ahol legkönnyebben el lehet olvasni; és hogy a Bacchus-szentélyeket, ha vannak ilyenek, kivéve, ha ott valamiféle más ősi szent hely van, úgy, ahogy fent le van írva, a határozatot tartalmazó táblák (tabel[l]ai) átvétele utáni tíz napon belül távolíttassátok el. Az ager Teuranuson”

A. B.