Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

119. fejezet - 117. RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁS DELPHOIBAN

119. fejezet - 117. RABSZOLGA-FELSZABADÍTÁS DELPHOIBAN

Schwyzer, E.: Dialectorum Graecarum Exempla Epigraphica Potiora. Hildesheim, 1960, 338. A delphoi Apollón-templom talapzatának poligonális falazatára vésett felirat.

Kr. e. 178

Praxias archóni évében, Amalios havában, a delphoi Philokratés, Theophrastos fia átadott a pythói Apollónnak egy férfiszemélyt, akit Kómosnak hívnak, értéke tizenhárom mina, minthogy Kómos rábízta az adásvételi szerződést az istenre. A törvény értelmében Praxias, Eudokos fia ad biztosítékot. Kómos tizenhárom év alatt fizesse ki a | 5. tizenhárom ezüstminát Philokratésnak, évente egy drachmát befizetve Archelaos közpénztárába. Ha valami történne Philokratésszal, az ezüstöt örököseinek, | 10. Theoph- rastosnak és Xenónnak fizesse ki Kómos, mindegyiknek a neki járó részt. Ha pedig valaki rátenné a kezét Kómos maradék pénzére, vagy azután lépne föl követeléssel, hogy a pénzt már befizette, álljon jogában a tanácstagoknak, és bárkinek, aki csak akarja, visz- szaállítania (Kómos) szabadságát, s ezért ne lehessen megbüntetni vagy felelősségre vonni őket. Tanúk: az archónok: Kallias; Damenés; Bacchios; Hérys, Pleistón fia; | 15. Kleodamos, Ateisidas fia; Patrón, Iatadas fia; Euarchos, Menestas fia; Nikaios, Dexippos fia; Kleón, Xenophilos fia.

N. Gy.

A delphoi Apollón-templom talapzatául szolgáló poligonális (sokszögű) falazat kövei több száz rabszolga-felszabadító feliratot tartalmaznak. A saját felszabadításukra, vagyis szabadságuk megváltására pénzt összegyűjtött rabszolgák akkor látták valóban biztosítva szabadságukat, ha a delphoi istent hívták tanúul a felszabadítás aktusához. A leggyakoribb felszabadítási forma az volt, hogy a rabszolga formálisan fölszabadult, de gazdája haláláig (más esetben egy előre meghatározott időpontig) életjáradékot tartozott fizetni gazdája vagy annak örökösei számára.