Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

120. fejezet - 118. RÓMA VÁDIRATA PERSEUS MAKEDÓN KIRÁLY ELLEN

120. fejezet - 118. RÓMA VÁDIRATA PERSEUS MAKEDÓN KIRÁLY ELLEN

SIG 643.

Kr. e. 171

... (Állítjuk, hogy) Perseus a szokásjog ellenére lépett seregével Delphoi területére a Py- thia-ünnep miatt elrendelt fegyverszünet idején. Nem is volt méltányos, hogy egyáltalán megengedték neki az átvonulást, a jóshelyen, az áldozatokon és versenyeken való részvételt, s a hellének közösségének (to koinon tón Hellénón) amphiktyoniai összejövetelén való megjelenést. Hiszen | 10. a maga oldalára vonta az Istroson túl lakó barbárokat, akik már korábban sem jó szándékkal, hanem valamennyi hellén leigázására gyülekezvén össze, betörtek Hellasba, és Apollón Pythiosnak Delphoiban lévő szentélye ellen hadakoztak, azt ki akarták rabolni és elpusztítani, de az isten részéről az őket megillető bosszút szenvedték el úgy, hogy nagy részük ottveszett. Megszegte az általunk atyjával kötött és esküvel szentelt szövetséget, valamint azt a szerződést, amit ő maga újított fel. A thrákokat, barátainkat és szövetségeseinket harcban legyőzte és földjükről elűzte. Ab- rupolist, akit mint barátunkat és szövetségesünket belefoglaltunk a vele kötött szerződésbe, elűzte királyságából. A hellének és egyes királyok részéről szövetségkötés céljából Rómába küldött követek közül a thébaiakat vízbe fojtotta, a többieket pedig más módon készült láb alól eltenni. Ezenkívül esztelenségében odáig vetemedett, hogy senatusunk méreggel való meggyilkolásáról is terveket szőtt. A dolopsok | 20. az ő betörései következtében veszítették el szabadságukat. Aitóliában háborút és öldökléseket készített elő, s az egész nép körében zavargásokat és zendüléseket szított. Egész Hellas területén szüntelenül a legrosszabbakat cselekedte, több más gonosz terve közt azzal is, hogy befogadta az egyes városokból száműzött elemeket. Az előkelők romlására tört, a tömegnek hízelegvén adósságelengedést (chreókopiai) hirdetett, és egyéb forradalmi lépéseket (neóte- rismos) is tett, ezzel is kinyilvánítván a hellénekkel és rómaiakkal szemben forralt terveit. Mindennek eredményeként a perrhaibosok, thessaliaiak és aitólosok orvosolhatatlan bajokba jutottak, a barbárok pedig még veszélyesebbekké váltak a hellének számára. Ellenünk már hosszú ideje háborút tervezett, hogy előbb bennünket szigeteljen el, majd – immár vetélytárs nélkül – minden hellén várost leigázzon. Ezért vesztegette meg pénzzel és uszította ellenünk Genthios illyr királyt, Eumenés királyt, barátunkat és szövetségesünket pedig Euandrosszal akarta orvul | 30. meggyilkoltatni, amikor az fogadalmát beváltva, Delphoiba utazott. Nem törődött azzal, hogy a sérthetetlenséget maga az isten adta meg a színe előtt megjelenőknek, sem azzal, hogy Delphoi városának szent és sérthetetlen voltát az egész emberiség tiszteletben tartja, és hogy mind hellének, mind barbárok minden idők óta ...

A felirat itt megszakad.H. I.

A töredékes felirat eleje és vége olvashatatlan. A delphoi Apollón-szentély védelmére szolgáló ősi szövetség, az amphiktyonia elé terjesztett római javaslatok elvesztek, csak a rómaiak vádjai maradtak fenn. Ezekhez lásd a pergamoni Eumenés király római senatus előtt elhangzott vádaskodásait (Livius XLII 13) és Quintus Marcius vádjait (Livius XLII 40).