Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

121. fejezet - 119. POPILIUS KÖVETSÉGE ANTIOCHOSNÁL

121. fejezet - 119. POPILIUS KÖVETSÉGE ANTIOCHOSNÁL

Polybios XXIX 27.

Kr. e. 168

Amikor Antiochos megtámadta Ptolemaiost, hogy elfoglalja Pélusiont, találkozott Caius Popiliusszal, a római hadvezérrel. A király már messziről üdvözölte, és kezét nyújtotta felé, Popilius viszont egy iratot nyújtott át neki, mely a senatus határozatát tartalmazta, és arra kérte Antiochost, hogy először olvassa azt el. Úgy gondolom, azért viselkedett így, mert nem tartotta helyesnek, hogy barátsága jelét adja, mielőtt megismerte volna a másik szándékát, hogy ellenséggel vagy baráttal van-e dolga. Miután a király elolvasta az írást, azt válaszolta, hogy meg szeretné beszélni a barátaival a kérdést. Caius Popilius ekkor rendkívül barátságtalannak és gőgösnek tűnő tettre ragadtatta magát: a kezében tartott senatori pálcájával egy kört rajzolt Antiochos köré, és megtiltotta, hogy kilépjen a körből, amíg nem ad választ a határozatban foglaltakra. A királyt megdöbbentette ez a gőgös viselkedés, de csak rövid ideig tétovázott, majd azt válaszolta, hogy teljesíti a rómaiak minden kérését. Popilius és társai erre mindnyájan kezet fogtak vele, és szívélyesen üdvözölték. A határozatban az állt, hogy haladéktalanul állítsa le a Ptolemaios elleni háborút. Ezért Antiochos a kiszabott határidőn belül visszavonta hadseregét Syriába; vonakodva és méltatlankodva ugyan, de meghajolt a körülmények kényszerítő ereje előtt. Caius Popilius és társai helyreállították a rendet Alexandriában, felszólították a királyokat, hogy egyezzenek meg egymással a vitás kérdésekben, és egyúttal meghagyták nekik, hogy Polyaratost küldjék Rómába. Ezt követően Kyprosra hajóztak, mert el akarták távolítani az ott állomásozó seregeket. Amikor megérkeztek, látták, hogy Ptolemaios hadvezérei vereséget szenvedtek, az egész szigeten rettenetes felfordulás uralkodik. Gyorsan intézkedtek, hogy a támadó sereg hagyja el Kyprost, ők pedig ott maradtak, amíg a csapatok át nem hajóztak Syriába. Így mentették meg a rómaiak Ptolemaios már-már elbukott királyságát.

Tyché játéka intézte úgy Perseus és Makedónia sorsát, hogy amikor Alexandria és egész Egyiptom helyzete csaknem reménytelennek látszott, megmenekültek a veszedelemtől, egyszerűen azáltal, ahogy Perseus sorsa eldőlt. Mert ha nem így történt volna, vagy nem lett volna még biztos, hogyan alakul Makedónia jövője, akkor, azt hiszem, An- tiochos nem engedelmeskedett volna a rómaiak utasításainak.

K. P.

A harmadik makedón háború zűrzavarát kihasználva, IV. Antiochos Epiphanés (Kr. e. 175-164) Seleukida király megtámadta az egyiptomi VI. Ptolemaios Philométórt (Kr. e. 181-145), akinek hatalmát Róma pydnai győzelme (Kr. e. 168. június 22.) mentette meg. Antiochos félt szembeszállni a makedón Perseus legyőzőivel, és inkább visszavonult Egyiptomból és Kyprosról.