Ugrás a tartalomhoz

Görög–római szöveggyűjtemény

Németh György (2011)

Osiris Kiadó

132. fejezet - 130. CAESAR ÉS A KALÓZOK

132. fejezet - 130. CAESAR ÉS A KALÓZOK

Suetonius: Az isteni Iulius. 4.

Kr. e. 77-74 hogy békés visszavonultságában a szónoklás akkori leghíresebb tanítómesterét, Apolló- nios Molónt hallgathassa. Miközben odafelé hajózott, már télvíz idején, Pharmakussa szigete közelében kalózok fogságába esett, és legnagyobb bosszúságára csaknem negyven napig fogva tartották egyetlen orvos és két belső szolgája társaságában.

  1. Társait és többi szolgáját ugyanis rögtön elküldte, hogy teremtsék elő a váltságdíjat. Mikor aztán leszámolták az ötven talentumot, és a kalózok partra tették, Caesarnak első dolga volt, hogy tengerre bocsásson egy hajóhadat, és a távozó kalózok üldözésére induljon. Kézre is kerítette és – amivel sokszor fenyegetőzött tréfásan fogsága idején – kivégeztette őket. Mivel Mithridatés épp a szomszédos területeket dúlta (Kr. e. 74), Caesar a látszatát is kerülni akarta annak, hogy tétlenül nézi a szövetségesek megpróbáltatásait, ezért miután megérkezett Rhodosra, áthajózott onnan Asiába, segédcsapatokat vont össze, kiverte a király helytartóját a provinciából, s így az ingadozó, bizonytalankodó városokat megtartotta hűségükben.

K. F. – K. R.